Boaz Yakin szemlátomást továbbra sem tud lándzsát törni egyetlen műfaj mellett, a felnőtté válás és a szélsőséges környezeti tényezők kapcsolatát azonban még mindig kényszeresen kutatja. Így fordulhat elő, hogy A biztonság záloga valódi főszereplőjének nem is Jason Statham, hanem egy kínai kislány, illetve New York városa számít; e meglepő súlypontváltás pedig igencsak javára válik a rendező-forgatókönyvíró sablonokra épülő akciófilmjének.
Első látásra különös szerzetnek tetszik Boaz Yakin a tengerentúli filmgyártás világában, ugyanis eddigi mozgóképes életműve látszólag besorolhatatlan alkotóvá avatja. Forgatókönyvíróként tett már le az asztalra képregény- (A Büntető), illetve számítógépes játék-adaptációt (Perzsia hercege: Az idő homokja), sőt Clint Eastwood (A zöldfülű) keze alá is dolgozott. Utóbbi szkriptet ráadásul Scott Spiegellel közösen készítette el, akivel karöltve – s Eli Rothot hónuk alá csapva – egy horrorfilm-gyártásra specializálódott céget is alapított. S bár a vállalat nevéhez jószerivel csak a Motel-trilógia fűződik, a torture-horrorokat maximum a nézői kínszenvedés olcsó poénjával lehet kapcsolatba hozni a már direktorként jegyzett gyalázatos komédiájával, a Nagydumás kiscsajokkal.
A még közel sem teljes adattengerből úgy tűnhet, hogy Boaz Yakin nem válogatja, sokkal inkább váltogatja a mozgóképes szakmákat, illetve műfajokat; az eklektikusnak tetsző életműben azonban egy motívum mégis gyakorta visszaköszön. A New York-i születésű direktor előszeretettel boncolgatja szélsőséges élethelyzetekben a felnőtté válás lélektani folyamatát, a koraérett gyerekhősök pedig különösen érdeklik. Az Emlékezz a titánokra sportdrámája egy fajilag vegyes gimnáziumi focicsapat példaértékű sikertörténetét közvetíti a rasszizmustól forrongó hetvenes évekből. A Drágább a gyöngyöknél című romantikus drámájában egy fiatal haszid lány viaskodik a női szerepekkel, illetve a testiséggel. A Nagydumás kiscsajok árvaként felnőtt nőalakja pedig a rocklegenda hagyaték elherdálását követően áll a saját lábára. Ugyanakkor e félresikerült komédia fiatalabb hősnője már a rendező koraérett gyerekfiguráira is kiváló példaként szolgál: a Dakota Fanning alakította, kötekedő csemete agonizáló édesapja mellett cseperedik fel. A Kint az utcán afro-amerikai kissráca pedig nem elég, hogy félárva, alkoholista édesapja és kábítószerfüggő nővére mellett Brooklynban keresi a kenyerét egy díler kifutófiújaként.
Bár a helyszín ugyanaz, A biztonság záloga sematikus története (lásd például A kód neve: Merkúr vagy a Ne szólj száj! című alkotásokat) már egy kislány körül forog, akit fotografikus memóriája miatt a kínai maffia elszakít haldokló édesanyja mellől. A nyolcéves hősnő rövidesen egy vagyonokat érő számsor birtokába jut, s eltűnését követően nemcsak gazdái, hanem az orosz maffia, a korrupt rendőrség, s a kiégett ex-zsaruként visszaköszönő Jason Statham is a talpraesett gyermek után kajtat New Yorkban. A sztori sablonossága ellenére A biztonság záloga tartogat meglepetéseket, Boaz Yakin ugyanis a négy, egymás ellen dolgozó csapattal már meg tudja keverni úgy a kártyáit, hogy a nézőt a motivációk és alkalmi összefogások útvesztőjébe taszítsa. A szituációról szituációra érkező csavarok azonban nem hagynak teret sem a hősnő koraérett, sem az oltalmazó kedélybeteg jellemének részletgazdag kidolgozására. A túltárgyalt expozíciót követően a férfi múltjának rejtélyeit, illetve a kislány kényszerű életrevalóságának körülményeit a rendező csak felvillantani tudja két akciójelenet között.
De bármennyire is kár az életműben rendszeresen felbukkanó motívum háttérbe szorításáért, el kell ismerni, hogy Boaz Yakin bravúros akciószcénái adják A biztonság záloga savát és borsát. Kevés zsánerfilmbe sikerült szabatosan beépíteni New York városát, s ha Yakin akciófilmje nem is egy új Hétpróbás gazemberek vagy – néhány évtizeddel későbbi példát hozva – New Jack City, mind az összecsapásokban, mind a fordulatos cselekményben fajsúlyos jelenléttel bír a városi forgatag, illetve a metropolisz íratlan működési rendje. A rendező az ártatlan járókelőket is gondolkodás nélkül bevonja a hajtóvadászat ütközeteibe: ha például a főhősök egy szállodában rejtőznek, a kínai maffia kvázi elfoglalja az egész épületet. S mivel a szálak a városvezetés magasságaiba vezetnek, a metropolisz felsőbb jóváhagyással válik az erőszakhullám áldozatává. A hadi helyzetet ráadásul szokatlan józansággal kezeli Boaz Yakin: hősei nem nemesednek urbánus megváltókká, a túlélésre törekedve következetesen állítják vissza a status quo-t. Végeredményképpen A biztonság zálogában a korrupt üzelmekkel együtt működőképes New York javíthatatlan nagyvárosként tündököl.
