A japán repülés története irodalmi leckékkel dúsítva.
Hayao Miyazaki páratlan sikerének és művei kultikus státuszának egyik titka az, hogy manga-karaktereivel, kimonóival egyszerre nagyon jellegzetesen és felismerhetően japán, mégis egy szélesebb, univerzális kultúrkör része. Utolsónak szánt filmjének címe maga is egy Paul Valéry versből való idézet, visszatérő karaktere pedig egy olasz repülőgéptervező.
Ez a harc lesz a végső?
Bár Miyazaki két előző munkája bemutatása előtt is kijelentette, hogy felhagy a filmkészítéssel, a Szél támad állítólag tényleg az utolsó műve, amit az is alátámaszt, hogy sokak szerint ez egyben a mester önéletrajzi elemeket és ars poeticát is tartalmazó nagy összegzése – az egyszerűség kedvéért mi is így tekintünk rá. Ezt támasztja alá az is, hogy pályafutása során először varázslatos kitalált lények és kislányok helyett egy valós személy teljes életútját mutatja be. Az illető Jiro Hirokoshi, a Zero vadászrepülőgép megtervezője. Ha valakinek ez nem mondana semmit, a rendkívül gyors és fordulékony, illetve nagy hatótávolsággal rendelkező, a szövetségesek feletti abszolút légi főlényt kivívó Mitsubishi Zero tette lehetővé Japán számára a háború első éveinek fantasztikus győzelmeit. A kamikázeként is bevetett gépből összesen 11.000 példányt gyártottak, és még ma is a fogalomnak számít. És láss csodát: ezen tökéletes fegyver megalkotója egy igazi pacifista volt, aki csupán egy gyönyörű repülőgépet szeretett volna megtervezni.
Szorgos népünk győzni fog!
Jiro Hirokoshi életútja egyben a modern Japán kialakulásának története. Ahogy a rövidlátó kisfiú a repülésről álmodik, majd mérnöknek tanul, láthatjuk a késő feudalizmusból a modern világba tartó, erőltetett menetben iparosodó országot, a nagy ambíciókat és a valóságot. Az elkészült repülőgépeket ökrök vontatják ki a kifutópályára a próbarepülésre, a japán szakemberek pedig, köztük Jiro is, Európát járják, hogy minden újítást lemásoljanak, amit csak tudnak. Jiro szorgalma és eredeti megoldásai révén hamarosan a Mitsubishi gyár sztármérnöke lesz, és lassan kirajzolódnak a születendő vadászgép gyönyörű vonalai, miközben hősünk a szerelemre is rátalál. Miyazaki a már klasszkusnak számító elbeszélő stílusán túl a valóságot az álmok világával dúsítja: hősünket visszatérő álmaiban korának neves olasz repülőmérnöke, Caproni bíztatja - ő tervezte azt a Ghibli becenevű kétmotoros gépet, amelyről cége, a Ghibli Stúdió a nevét kapta -, ahogy a zene és az irodalom is fontos szerepet kap, például Thomas Manntól A varázshegy.
Szelek szárnyán
A Zero vadászrepülő megalkotása és Jiro története lebilincselő és egyben szomorú mese. A gyönyörű gép a halál eszközővé válik a mohó tábornokok kezében, a nagy szerelmet pedig beárnyékolja a lány halálos tüdőbetegsége - Miyazaki ezzel a tuberkolózisban elhunyt költőzseni, Tatsuo Hori előtt állít emléket. A szépség azonban mindent felülír. A repülés, ami a rendező több korábbi filmjének is alapmotívuma volt - Nauszika - A szél harcosai, Porco Rosso, a mesterpilóta -, itt játékos és lenyűgöző vezérfonállá válik, egyrészt mint Jiro álma, a születő repülőgép értelem, másrészt a csodálatos táj megjelenítésének legjobb eszköze, de még a történet olyan játékos elemeinek is alapvető részévé válik, mint Jiro udvarlása. A Szél támad minden elemében lebilincselő darab – pont a főhős kivételével. A nemeslelkű, elképesztően művelt, irodalmi klasszikusokat kapásból és eredetiben idéző, zseniális technikai újításokat megálmodó Jiro túlságosan is idealizált alak, egyetlen esendő vonását sem látjuk ahhoz, hogy közel kerüljön hozzánk. Ami ironikus, hiszen ezúttal kitalált lény helyett hús-vér emberről van szó.
Kinek ajánljuk?
- Természetesen Miyazaki rajongóinak.
- A japán kultúra szerelmeseinek.
- Akiknek a II. világháború nem csak a csaták miatt érdekes.
Kinek nem?
- Akiknek az anime a Dragon Ball Z-nál kezdődik.
- Akik inkább Messerschmitt 109 pártiak, ha vadászgépről van szó.
- Akik a gyorsabb, tempósabb filmeket szeretik.
7/10
