Wong Kar-wai hongkongi filmrendező In the Mood for Love (azaz Szerelmi hangulatban; magyarítva lsd. Szerelemre hangolva) című filmjében ezúttal nem a gengszterfilmek műfajának vérfürdőit viszi filmre, mint a nálunk korábban bemutatott kézikamerás roadmovie-jában, a Chunking expresszben, s a mélabús-dögös bérgyilkosok között játszódó Bukott angyalkákban, hanem a könnyes-bús szerelmi történetek műfaját dolgozza be keleti metropolisz-textúrájába. Filmje időutazás a múltba. Gyerekkori emlékeit idézi fel a hatvanas évekbeli Hongkongról.
Egy este az elhagyatott külvárosi utcán szakadó esőben omladozó, kopott fal tövében szomorúan szép fiatal nő áll valószínűtlenül színes ruhában. Felhajtott gallérú, elázott férfi lép hozzá... aztán titokban beszállnak egy olyan régi, gömbölyű hátú nagy taxiba és elhajtanak. Az erősen film-noir-os beütésű, zárt, sötét belsők, titokzatos éjszakai felvételek, lepusztult külvárosi helyszínek hősei oly gyönyörűséggel teli fájdalommal fújják a füstöt a lámpafénybe, mint azt Humphrey Bogart és Karády Katalin tették. A film legfőbb témáját, mely a melankólia, az érzékiség, a befelé fordulás, a szerelmi vágyódás, s a beteljesületlen sóvárgás útvesztőjében mozog, líraian impresszionista képekben meséli el. A festőként indult Wong Kar-wai alkotásai elsősorban a stílus, a forma nyelvén beszélnek. A Szerelemre hangolva sem a cselekmény hajtóerejére épül, hanem a minden elemében finoman megfestett képi világra. Az anyagok (ornamentikus tapéták, falrészletek, textilek) s a tárgyakat megvilágító fények aurát teremtenek a szereplők köré.
A rendező állandó munkatársai közé tartozik operatőre, az ausztrál Christopher Doyle, akivel már csaknem tíz éve együtt dolgozik és Tony Leung, aki a Chunking Expresszben és a Bukott angyalkákban is főszerepet játszott. A női főszereplő Maggie Cheung a forgatás alatt már az Egy gésa emlékiratai című Spielberg film béli szerepére készült. Wong Kar-wai vérbeli hongkongi rendező, aki annak idején akció- és kung-fu filmek forgatásán dolgozott, s részben azokból táplálkozva alakította ki egyéni stílusát. Az 1997-ben újra Kínához kötözött Hongkong, mely három éve még a világ egyik legnagyobb hozamú filmgyártó központja volt, s a keleti és nyugati kultúra keveredésének egyik csomópontja, napjainkban jelentős átalakulásokon megy át. Ezt a filmet eredetileg Pekingben forgatták volna, ám erre a kínai hatóságok nem adtak engedélyt. Minden esetre örülhetünk, hogy ennek ellenére Wong Kar-wai filmje elkészülhetett és elérkezhetett hozzánk, hiszen számtalan kínai rendező alkotását ki sem engedik az országból.
