Ha van színdarab, amely aktuális manapság Magyarországon, hát a Chicago az. Előfordul a világhírű musicalben minden, ami ismerős lehet: korrupció, a közvélemény cinikus manipulálása, bírósági perek, ügyvédek és a sajtó által "megcsinált", talmi sztárok, gyilkosokból angyalt, ártatlanokból hullát fabrikáló igazságszolgáltatás. A Madách Színház mégsem hajszolja a napi aktualitást, óvatosan kacsint a nézőkre és kikerülve a valóságos társadalombírálatot, vérprofi módon szórakoztat. Ez a közönség nem is vevő az ilyesmire, még a Malek Andrea kedvéért gyakorta emlegetett célozgatásokat s a macizást sem veszik poénnak.
Hat ellenben a jó zene, a Silló István által vezényelt zenekar, a nagyon mutatós lányok kara, az énekelni tudó énekesek, a táncolni tudó táncosok, a hatásosan megkoreografált mozgás (Papp Tímea munkája), a lányok dögös aligkosztümjei s a kevés kivétellel feketébe öltöztetett szereplők ruhái (jelmeztervező: Molnár Eszter és Pintér Sára Bea), Götz Béla nem sokat lacafacázó, jazzbandet a színpadra telepítő, aprócska bűvésztrükkökkel csillogóvá varázsolt díszlete és G. Dénes György sziporkázó dalszövegei. Szirtes Tamás világot járt öreg róka a szórakoztatóipari szakmában: nagyon profi, tipptop revüt rendezett, eladhatót, vállalhatót, izgatót - bár nem izgalmasat, de minden apró részletre kiterjedő működoképességgel létrehozottat.
A professzionális musicaljátszás nem tűri a szereplőválasztásban megbúvó kompromiszszumokat, s a Madáchban ezúttal nem hagy kívánnivalókat a szereposztás. Malek Andrea híre-neve önmagában is becsábítja a közönséget, de a primadonna kajla darabossággal, ironikusan közönségesre megformált Roxi Hartja okos, szakmailag is kifogástalan alakítás. Malek énektudását sértés lenne dicsérnem, hiszen az magától értetődő, mozgása, színpadi jelenléte pedig magabiztos lett az idők során. A konkurens, sztárszerepre ácsingózó férjgyilkos szerepében Ladinek Judit csupa izgalom és lendület, izgatószer a férfiaknak, pukkasztó rivális a nőknek. Olyan ez a vörösre festett hajú lány a színpadon, mint egy marék parázs.
Kellemes jelenség Détár Enikő elegánsan szexis, jól karbantartott hangú fősmasszere és Weil Róbert gumiarcú konferansziéja. Kellőképpen sajnálható Szerednyei Béla a megtaposott lelkű "Mr. Celofán", vagyis a felszarvazott, észre sem vett férj szerepében, s ujjongó sikert ért el Lippai László kissé ízléstelen, ám nem lebecsülhetően magas regiszterekben járó énekteljesítményével és nőimitátorszámával. Debreczeny Csaba pedig végre a helyén van, sármja, markáns énektudása remekül érvényesül a szívtipróan hófehér öltönyben hódító, pénzéhes ügyvéd figurájában.
