Miután Kiefer Sutherland olyan sikeresen magasba lendítette karrierje hullámgörbéjét a 24 című tévésorozattal, ideje volt, hogy újra főszerepeket kapjon mozifilmekben is. A dolog megvalósulni látszik, most már csak azt kell kivárnia Kiefernek, míg ezek a filmek jók is lesznek.
Amerikai tükörkép
A kilencvenes években kezdett nyilvánvalóvá válni a világ mozinézői számára, hogy az ázsiai filmesek micsoda elsőrangú horrorfilmeket gyártanak, és a kilencvenes években kezdett egyre nyilvánvalóbb lenni az is, hogy a hollywoodi forgatókönyvgyárak komoly sztorihiánnyal küzdenek. A két jelenség összekapcsolódott, és azóta számtalan ázsiai horrorfilmnek született meg az amerikai remake-je, köztük néhány igazán emlékezetes darab is, mint például A kör. A dolog mára odáig fajult, hogy amint egy mozi sikeres lesz Ázsiában, az isten sem menti meg attól, hogy ne vásárolják meg a jogait élelmes hollywoodi producerek - hisz még egy Oscar-díj is kisülhet belőle, lásd a (más műfajú) A téglát. Horrorfilmek terén pláne erős ez a tendencia, de mostanság meglehetősen kifáradni látszik ez a módszer. Sajnos A tükrök sem váltotta meg a világot: a dél-koreai eredetiből (Geoul sokeuro) remake-elt film csak az ázsiai horror sablonjait ismétli, a látásmódját és frissességét nem képes átültetni amerikai környezetbe.
Éjjeliőr az áruházban
A történet főhőse Carson (Kiefer Sutherland), egy kiégett, kirúgott zsaru, aki az alkoholizmusa miatt már a családját is elvesztette. A lecsúszásra viszont jó oka volt: lelőtt egy kollégát, egy beépítette rendőrt, és ez után került a lejtőre. Most megpróbálja összeszedni magát, és állást vállal, hisz csak így bizonyíthatja az őt elhagyó feleségének és gyerekeinek, hogy ismét rendes ember. Éjjeliőr lesz, akinek egy évek óta üresen álló, leégett áruházra kell vigyáznia. Az áruháztűzben egykor sokan meghaltak, és éjjelente a legbelső terem tükreiben megjelennek a halottak, Carson segítségét kérve. Sőt, egy idő után máshol sem hagyják nyugodni: minden tükörben képesek megjelenni, a tükörkép által kényszerítve áldozataikat az öngyilkosságra - az áldozatok pedig Carson hozzátartozói. Carsonnak ki kell tehát derítenie, mit rejt a múlt mélységes mély kútja, különben mindenki, akit szeret, tükör által vész el.
Tükör által unalmasan
Nem könnyű nagy színész gyerekének lenni, pláne ha az ember szintén színészi pályára adja a fejét: ennek a keserű igazságát tapasztalta meg Kiefer Sutherland évtizedeken át, amikor képtelen volt kilépni az apja, Donald Sutherland árnyékából. Aztán mikor már pont az a veszély fenyegette, hogy eltűnik a középszerű filmek mellékszerepeinek süllyesztőjében, egy isteni sugallatra elfogadta a televíziótörténeti mérföldkővé váló 24 főszerepét, a csillaga pedig olyan magasra szökött, mint még korábban soha. Ráadásul meg is érdemli, mert sohasem volt rossz színész: egyszerűen csak az a plusz hiányzott belőle, ami a sztársághoz kell, és amit Jack Bauer figurájával megtalált magában.
Ha pedig megtalálta, nem is ereszti: a 24 óta vállalt filmfőszerepeiben, azaz A testőrben és A tükrökben is a kőkemény titkosügynökhöz erősen hasonló karaktereket játszott el. A tükrök ha valamiért, akkor Kiefer Sutherlandért nézhető: ezt a Bauer-szerű figurát most is jól hozza, más kérdés, hogy a 24 egy fél epizódjába több izgalom, fordulat és eredetiség szorult, mint A tükrökbe összesen. A film ugyanis a legelcsépeltebb horrorklisékkel dolgozik - pontosan tudjuk előre, mire mi fog következni, melyik karakterből mi fog kijönni, és mi lesz a megoldás. Közben pedig ásítozunk, mert Amy Smart fejének brutálisan vicces kettétépésén kívül még érdekes apróságokkal sem sikerül feldobni a meglehetősen ritmustalan filmet. És könyörgöm, felejtsük már el ezt a "kinyitom a tükrös ajtót - senki, becsukom - ott a mumus" trükköt, mert mégiscsak 2008-at írunk.
Kinek ajánljuk?
- Megszállott Jack Bauer-rajongóknak.
- Akik még nem láttak egy "szellemes-visszatérős" horrort sem.
- Amy Smart ellenségeinek.
Kiknek nem?
- Akivel előfordult már, hogy tükörbe nézve valaki más nézett vissza rá.
- Üvegeseknek.
- Áruházi éjjeliőröknek.
5/10
