Matty, a negyvenes évei elejét taposó háromgyerekes anyuka, és Johnny, a húszas évei végén járó kamionsofőr egy áruház parkolójában találkoznak egy kellemetlen koccanás során. Heves szóváltásukat a rendőri intézkedés szakítja félbe, és feldúltan hagyják el a helyszínt. Ám Johnny később mégis felhívja Matty-t.

A fásult feleség és a fiatalabb férfi
Matty kiábrándult és kissé leharcolt középkorú nő, akinek kapuzárási pánikban leledző férje a sokkal fiatalabb szeretőjénél lakik, és épp próbálja eldönteni, hogy kit is válasszon. Matty még mindig szereti őt és várja vissza, miközben elég dolga akad a három gyerekkel, köztük a kamasz Verával, és persze dolgozik is. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy amikor Johnny közeledik hozzá, úgy érzi, semmi szüksége nincs az életét tovább bonyolító kapcsolatra, főleg egy nála sokkal fiatalabb férfival. (Érdekes megfigyelni, hogy a nemrég bemutatott Nász-ajánlat főhősei is hasonló korkülönbséggel bírnak, mégis mennyire másként közelítik meg az amerikaiak ezt a problémakört, és persze mennyivel fontosabb szerepet játszik náluk a küllembeli kellem.)
Johnny-nak nincs túl sok haja és izomkötege, a szíve azonban hatalmas. Az elutasítások nem szegik kedvét, kitartóan próbálkozik. Lassacskán a zord Matty is felenged, ám nehezíti a helyzetet, hogy a válófélben lévő férj a történtek hatására féltékenykedni kezd, és egyre nagyobb hajlandóságot mutat a hazatérésre. Ha mindez még nem lenne elég, szorgos utánajárással azt is kideríti, hogy az ifjú udvarlónak van mit rejtegetnie a múltjában...

Miért éppen Moszkva?
A filmet Gent munkásosztály által lakott Moscou nevű külvárosában forgatták, amely onnan kapta a nevét, hogy 1814-ben orosz kozákokat szállásoltak el a területen. A filmben szereplő színészek zöme a városban lakik, vagy onnan származik, így igazi genti akcentussal beszéltek. A rendező, Christoph van Rompaey szándékosan nem a népszerű, közönségkedvenc színészekből válogatott. A három főszereplő (Barbara Sarafian, Jurgen Delnaet és Johan Heldenbergh) főleg színpadon játszik, ám viszonylagos ismeretlenségük nem jelenti azt, hogy ne lennének nagyon jó színészek. Mivel a történet nem nevezhető csavarosnak, még többet számít, hogy milyen alakítást nyújtanak a szereplők.

A munkásosztály a paradicsomba megy
A sztori hétköznapi: a középkorú krízisben levő férj elhagyja családját a fiatal szeretőért, az asszony depresszióközeli állapotba kerül, ahonnan nagy nehezen kirángatja egy új szerelem, a kamaszokkal pedig mindenütt csak baj van. Ez egyrészt erénye a filmnek, hiszen olyan témát dolgoz fel, amellyel nagyon sok néző tud azonosulni, másrészt gyengéje is, hiszen az egy szálon futó cselekmény meglehetősen kiszámítható. A számomra eddig is kissé jellegtelen belgákról kialakult kép pedig sajnos ezúttal sem lesz színesebb vagy árnyaltabb. A darab összességében mégis élvezhető, elsősorban az érzékeny színészi alakításoknak köszönhetően. Az emberközelien ábrázolt, kibontakozó szerelem hatására a kezdetben koránál idősebbnek látszó, slampos asszony gusztusos, érett nővé lényegül át, a kopaszodó, kissé pocakos kamionosból pedig már-már vonzó amorózó válik.

Kinek ajánljuk?
- Aki szereti az életszagú európai történeteket.
- Akit elhagyott a férje egy fiatalabb nőért: van élet a halál után.

Kinek nem?
- Aki az idősebb nő-fiatalabb férfi felállást csak akkor találja ízlésesnek, ha a nő úgy néz ki, mint Sandra Bullock, a pasi pedig minimum egy Ryan Reynolds.
- Aki csak adrenalinmoziért hajlandó pénzt kiadni.


6/10