A Válás francia módra (Le Divorce) címmel a magyar mozikba kerülő film újabb példája a kulturális egzotikumra építő divatnak (Esküvő monszun idején, Bazi nagy görög lagzi). Jelen esetben a francia kultúra a kiszemelt áldozat. Természetesen nem a megismerés vagy a korrekt bemutatás a cél, inkább a furcsaságok kiemelése, mintha a francia valami különleges állatfajta lenne. Érdekes módon a film minden nem amerikai szereplője defektusos, esetleg idióta is, míg az amerikai figurák józanok, normálisak, tele nemes érzelmekkel és szándékokkal. Európai szemmel nézni egy ilyen filmet: fájdalmas élmény. Elképzelhető, hogy Amerikában már az is eredmény, ha az átlagnéző felfigyel arra, hogy franciák egyáltalán léteznek a világon, de egy egész estés mozifilmhez azért ez kevés muníció.
A történet egy amerikai-francia vegyes házasság felbomlása körül bonyolódik. A dolog természetéből adódóan a gonosz francia férj hagyja el szó nélkül terhes nejét és kislányát, s a váláshoz is a férfi ragaszkodik mindenképpen. Roxane (Naomi Watts), az amerikai feleség, valami "hátsótexasi" beidegződésnek "köszönhetően" nem hajlandó válni. Eleve elítéli a válás intézményét, a vagyon megosztását. Tudni kell még, hogy a férfi családját de Persand-nak hívják, és hatalmas kastélyt birtokolnak Párizs közelében. Büszke és gazdag család. A film leegyszerűsítően csak beképzelt pökhendieknek ábrázolja a családtagokat. Időközben megérkezik a Roxane húga (Kate Hudson) is, aki majd éppen egy nős férfival (Thierry Lhermitte) fog szeretői viszonyba keveredni. A hiba ott csúszik a liaison-ba, hogy a férfi Roxane anyósának a sógora...
Az "izgalmasan" burjánzó események fonalát számos mellékszál is dúsítja - remek színészekkel. Feltűnik a filmben például Glenn Close is, aki egy Párizsban élő amerikai írónőt játszik. Vélhetően ő a szerző alteregója itt. A film forgatókönyve Diane Johnson 1997-ben megjelent bestselleréből íródott. Az írónő jelenleg Párizs és San Francisco között ingázva él: nyilván magát fogalmazta bele a regénybe - nem kell ehhez különösebb rafinéria.
Stephen Fry is látható egy epizódszerepben, mint a Christie's aukciós cég megbízottja. Vagy említhetném Bebe Neuwirth-et is, aki szintén aprócska szerepben tűnik fel. A sort Metthiew Modine-val zárnám: ő alakítja a csalfa francia férj új szerelmének élettársát. De szerepének valódi fontossága csak a film végén derül ki...
James Ivory nagyon könnyű filmet rendezett. Kiterjedése alig megállapítható. Sajnálatos az egyoldalú, bántóan egyszerűsítő nézőpontja is. Miközben a színészeket érdemes nézni, sajnos a kínos tartalomtól nehéz eltekinteni.
