2006-ban Luc Besson egy kedves, kalandos, félig élőszereplős, félig animált mesefilmet tett le az asztalra, és a projekt annyira fontos volt neki, hogy még a magyar premierre is ellátogatott. A film nem örvendett óriási sikernek, bár meg sem bukott, de ennyi még nem szokott elég lenni ahhoz, hogy rögtön trilógiává kerekítsék a történetet. Most mégis ez történik.
To Be Continued
Nagy merészség kell ahhoz, hogy egy mozifilmet a fenti felirattal fejezzünk be. Nem árt, ha filmünk netán egy jól befutott, rendkívül népszerű folytatásos regénysorozatra épül, vagy a korábbi rész a mozikban annyira sikeres volt, hogy már bármit megengedhessünk magunknak. A néző ugyanis kényes egy fajta. Szereti, ha a pénzéért kerek, egész, befejezett történetet raknak elébe, ugyanis rendkívül idegesítő tud lenni, ha a folytatásra például egy évet kell várni. Ráadásul egy gyerekfilm esetében a szülő mit mond a csemetéjének, miután kijöttek a teremből: ne sírj, kisfiam, Arthur úgyis megmenekül majd, de erre még egy évet kell várnod!!?? Az új Arthur mozival az a legnagyobb baj, hogy még afféle félbefejezést sem kínál. Olyan érzésünk van, mintha egyszerűen félbevágtak volna egy történetet, és mindaz, amit láttunk, csak afféle bevezető lenne a későbbi kalandokhoz. Ez pedig egy mozifilmtől manapság nagyon kevés.
Élő szereplők vs. animáció
Már az első epizódban is az élőszereplős részek jelentették a gyenge pontot, és ez a folytatásban fokozottan érvényes. Freddie Highmore ugyan tehetséges gyerekszínész, de itt nincs más dolga, mint egyfolytában bárgyú lelkesedéssel az arcán mosolyogni, és hülye törzsi festésekkel a testén szaladgálni a mezőkön. A szüleit játszó színészek továbbra is csak rosszfajta karikatúrák, akik inkább idegesítőek, mint viccesek, az afrikai törzs tagjainak állandó megjelenése pedig nem a szó jó értelmében komikus hatású. Sajnos ezúttal az arányok közel 50:50 százalékban oszlanak meg, így hiába kalandosabbak, látványosabbak és szórakoztatóbbak az animált részek, sajnos kevésnek érezzük őket.
Summa
Továbbra sem értjük, hogy mi szükség volt az önmagában még egész élvezhető Arthur és a villangók folytatására, pláne ilyen befejezetlen formában. Arthur és Holdviola hercegnő párosa ezúttal szétválasztódik, tehát a romantikus vonalról is csak szó esik, de semmit nem láthatunk belőle, és sajnos az első részben zavaró műgettószlenges nyelvezetért is külön jár egy fekete pont. Franciaországban a nagyvárosi gyerekek már csak azt fogadják el, ha egy rajzfilmben is úgy beszélnek, ahogyan ők? Az új Arthur filmnek ugyan akad egy-két szórakoztatóbb momentuma (menekülés a patkányok elől, kézfogásbemutató...), de összességében csak egy fél filmet kapunk a pénzünkért.
Kinek ajánljuk?
- Aki a tévésorozatokat is a to be continued feliratok miatt élvezi.
- Az első rész fanatikus rajongótáborának.
- Aki szerint az afrikai törzsi kultúra mifelénk is jó helyen van.
Kinek nem?
- Aki szerint a fél filmekre félárú mozijegyet kéne biztosítani.
- Akit idegesít a jópofizó szlenges duma rajzfilmszereplők szájából.
- Aki Luc Bessont még a Nikitáért és a Leon, a profiért szerette.
4/10
