Az első világháború derekán járunk, Kolcsak tengernagy a Balti-tengeren harcol a németek ellen. Tehetsége, bátorsága és elszántsága jutalmául a cár a Fekete-tengeri flotta parancsnokává nevezi ki. Egy fogadáson megismeri első tisztje feleségét, aki iránt viszonzott szerelemre lobban. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az admirális is családos ember.

A legdrágább orosz film
Minden idők legdrágább, 20 millió dolláros költségvetéssel készült orosz filmjének középpontjában Alekszandr Vasziljevics Kolcsak admirális áll, a történet pedig a férfi életének két szálán fut, melyek végül a történelem viharaiban végzetesen összefonódnak. Kolcsak egyrészről hadvezér és államférfi, aki jelentős szerepet játszik mind az első világháború tengeri ütközeteiben, mind a bolsevik forradalom és terror elleni harcban. Másrészt viszont - saját felesége elmondása szerint - szerelmes természetű férfi, aki ugyanakkor tisztes férj és családapa is, ám Anna Timirjeva iránti érzelmei végül győzedelmeskednek a kötelességtudat és a polgári erkölcs felett.

Szerelem a halál árnyékában
A film által megfestett történelmi tabló nagyszabású és lenyűgöző, az események tragikus hömpölygése magával ragadó. Az élethű csatajelenetek, a pazar báli forgatag, a múlt század eleji Oroszország megjelenítése igazolhatóvá teszi a horribilis gyártási költségeket. Persze az alkotást könnyen érheti az egyoldalúság vádja, hiszen az a Kolcsak, aki hetven éven keresztül a fehérterror gyűlölt diktátoraként élt a köztudatban, itt most abszolút pozitív figuraként jelenik meg. Hősként, aki először a németek ellen védte hazáját, majd a kommunista csürhével vette fel a kilátástalan harcot. Ám úgy vélem, efelett szemet hunyhatunk, hiszen egyrészt nem dokumentumfilmről van szó, az igazságtétel pedig nem a játékfilmesek feladata, másrészt törvényszerű, hogy ha az inga kileng az egyik irányba, akkor megteszi ugyanezt a másik irányba is.

Ami a szerelmi szálat illeti, sokakban felmerülhet a gyanú, hogy az alkotók csak a politikai események ridegségét próbálták oldani a fiktív romantikus elemmel. Ám a valóságban is megtörtént a skandallum, miszerint a tengernagy elszerette harcostársa és barátja feleségét. Ennek fényében különösen indokolt lett volna a hányatott sorsú szerelmeseket utólag megtisztelni azzal, hogy igazi szenvedéllyel jelenítik meg kapcsolatukat. Rendben van, hogy akkoriban nem volt divat a szex az első randin, mégis túlzás, hogy annyi éven és egész Oroszországon átívelő szerelmüket még egy csókkal sem pecsételték meg. A két főszereplő közötti izzással is adós maradt a film, ami kevésbé írható a karizmatikus alakítást nyújtó Konsztantyin Habenszkij (Éjszakai őrség) számlájára. Annál inkább Jelizaveta Bojarszkajáéra, aki ugyan nagyon szép, de semmi több.

A szláv Titanic?
A film monumentális és érzelmes, de nem érzelgős. Emlegetik az orosz Titanic-ként is, de a hasonlat sántít. Ott a szerelmi szál hangsúlyosabb volt, Az admirálisban viszont sokkal fontosabb és összetettebb a történelmi korszak, melynek árnyékában egymásra találtak a fiatalok. Pearl Harbor-jellegű akciómozit se várjon senki, mert bár látványosak a csatajelenetek és az izgalom sem hiányzik, a filmet inkább az epikus történetmesélés jellemzi, na meg az a sajátos orosz hangulat, amit szavakkal leírni nehéz.

Kinek ajánljuk?
- A nagyszabású, látványos történelmi filmek kedvelőinek.
- Azoknak, akik a sok szovjet háborús film után másfajta orosz megközelítési módra vágynak.

Kinek nem?
- Akik rögtön elkezdenek unatkozni, ha öt percig nincs se fegyverropogás, se egyéb akció.
- Akik nem bírják elviselni, hogy Annának még a válla se villan ki.


7/10