A filmkészítés kockázatos üzlet, és ebbe a kockázatba bele is lehet bukni könnyen. A nézők általában túlbecsülik egy-egy film sikerét, hiába szedett össze például Az Igazság Ligája (2017) 657 millió dollárt, a Warner Bros.-nak veszteséget kellett elkönyvelnie, a nullszaldóhoz ugyanis 750 millióra lett volna szükség. A Warner túlélte a buktát, de a filmtörténet során nem minden stúdió mondhatta ezt el magáról. Lássuk a leghírhedtebb eseteket! (A cikkben szereplő számok után zárójelben az inflációval korrigált összeg van feltüntetve.)

10. A kincses sziget kalózai (1995)

Az Andy Vajna és Mario F. Kassar neve által fémjelzett Carolco Picturesnek egy időben nagyon ment a szekér, a Terminátor 2.-vel és az Elemi ösztönnel alaposan megszedték magukat, utána azonban hoztak egy végzetes döntést. A kincses sziget kalózaiba 98 (172) millió dollárt invesztáltak, amiből mindössze 10 (17.5) milliót hozott vissza a pénztáraknál. Ezzel gyakorlatilag be is fellegzett a stúdiónak, Vajnáék csak úgy tudták menteni a menthetőt, hogy eladták a filmjeik jogait külföldre, majd a bemutató után alig pár héttel csődöt jelentettek.

A kudarc nemcsak a Carolco, de a főszerepet alakító Geena Davis, illetve a rendezői székben ülő akkori férje, Renny Harlin pályafutását is lenullázta. A kalózos kalandfilm után egy évvel a házaspár még leforgatta az Utánunk a tűzözönt, ezt a méltatlanul elfeledett, vicces akciófilmet, de már az sem menthette meg kettejük karrierjét. Daviest még láthattuk a Stuart Little kisegér filmekben az anyuka szerepében, Harlin pedig még ma is próbálkozik, de már csak olyan borzalmak fűződnek a nevéhez, mint a Herkules legendája, vagy a Halálhegy – A Gyatlov-rejtély.

9. Az arany iránytű (2007)

A New Line Cinema korábban is kockáztatott egy nagyot: mindent feltettek A gyűrűk ura sikerére, és bejött a számításuk. Ezt követően azonban eléggé elbízták magukat, mert 180 (225) millió dollárt szavaztak meg Philip Pullman Az Űr sötét anyagai regénytrilógiájának megfilmesítésére. Emlékeztetőül: a teljes Gyűrűk ura-trilógia „csak” 200 millióba került…

A bukás jórészt a regények és a film körüli botránynak köszönhető, nevezetesen egy kicsi, ám annál hangosabb közösség tiltakozásának, mondván, hogy a történet az ateizmust népszerűsíti – ezt történetesen maga a római katolikus egyház is kijelentette, pedig szó sincs erről. Hiába finomítottak a forgatókönyvön, az egyébként jogos egyházkritikát is visszafogták, a film sorsa eldőlt, a folytatásokat pedig törölték. A 372 (466) milliós bevétel messze nem fedezte a költségeket, és a New Line Cinema ugyan nem szűnt meg, de egy évvel később eladták a Warner Bros.-nak.

8. A Mennyország kapuja (1980)

Minden idők egyik leghírhedtebb buktája A szarvasvadász Oscar-díjas rendezőjének nevéhez köthető. A vietnami háborús film sikere után Michael Cimino gyakorlatilag szabad kezet kapott, és saját ötlete alapján vágott bele egy western forgatásába. A John Hurt, Jeff Bridges, Christopher Walken, Kris Kristofferson, Isabelle Huppert és Mickey Rourke főszereplésével készült A Mennyország kapuja, többek közt a rendező maximalizmusa miatt, majd egyéves csúszással és a költségek megtriplázódásával készült csak el. A stúdió 44 (138) milliót költött rá, de csak 3.5 (11) milliót szedett össze a mozikban. A bődületes bukás csődbe vitte a patinás United Artists-ot, amit az MGM vásárolt fel végül.

7. A Titanic kincse (1980)

Jóval azelőtt, hogy James Cameron filmtörténetet írt volna a Titanic-kal, egy másik stúdió is megpróbálta egy szuperprodukció keretében feldolgozni a tragédiát. Jerry Jameson filmje, amely egy 1976-os, azonos című regényen alapult, a korszakban komoly költségvetésből, 40 (126) millióból készült. A nézőket azonban nem izgatta fel a téma, és mindössze 7 (22) milliót hozott a film. A bukás miatt az ITC Entertainment kénytelen volt eladni a filmes részlegét a Universal Pictursnek, Lord Grade producer pedig visszavonult a moziiparból.

6. Titan A. E. - Időszámításunk után

Az 1990-es években nagyon felfutottak a nagy költségvetésű animációs filmek, és a 20th Century Fox sem akart kimaradni a buliból. 1994-ben megalapították a Fox Animation Studios-t, és első filmjük, az Anasztázia komoly sikert aratott. Ezen felbátorodva zöld utat és 85 (128) milliós büdzsét adtak a Titan A. E. című animációs sci-fi kalandfilmnek. A produkció csúnyán elhasalt, mindössze 9.4 (14) milliót hozott, amiben nagyban közrejátszott, hogy a nézők és a kritikusok sem igen tudták eldönteni, hogy a film gyerekeknek szól, felnőtteknek, vagy gyereklelkű felnőtteknek. 10 nappal a bemutató után a Fox Animation Studios lehúzta a rolót, és helyére a Blue Sky Studios lépett.

5. Kleopátra (1963)

Elizabeth Taylor és Richard Burton 1963-as monumentális filmje majdnem a csőd szélére vitte a 20th Century Foxot: az eredetileg 30 milliós költségvetésből 44 (374) millió lett. Először Angliában építettek fel egy 8 hektáros, gigantikus díszletkomplexumot (a pálmafákat Kaliforniából hozták), de a helyi esős, zord időjárás hamar tönkretette azt, ráadásul Taylor olyan komoly tüdőgyulladást kapott, amibe majdnem belehalt. A produkció már felemésztett 7 millió dollárt, úgy, hogy a forgatás gyakorlatilag még el sem kezdődött. Később a díszletet jóval gigantikusabb méretben a római Cinécitta stúdióban építették újra.

Az 57 (490) milliós bevétel nem tűnik olyan rossznak, de a büdzsét és a marketingköltségeket nem tudta visszahozni. A 20th Century Fox csak úgy tudott a víz felett maradni, hogy minden futó produkcióját leállította, és eladott 300 holdat a stúdió területéből.

4. Az igazak (The Right Stuff, 1983)

Alan Ladd, Jr.,nevét kevesen ismerik, pedig öröke beírta magát Hollywood történetébe, ő volt ugyanis az, aki még a 20th Century Fox egyik fejeseként zöld utat adott a Csillagok háborújának. Ezt követően megalapította The Ladd Companyt azzal a céllal, hogy ambiciózus projekteket támogasson, és pont ezt tette, amikor elkészítette Az igazakat és Twice Upon a Time című animációs filmet George Lucas executive produceri felügyelete alatt. Az amerikai űrprogram korai éveiről szóló Az igazakat a kritika szerette, 4 Oscart is begyűjtött, csak a nézőket hagyta hidegen. Ez a két film verte be az utolsó szögeket a Ladd Company koporsójába, és hiába lett közben siker az általuk gyártott Rendőrakadémia, már az sem tudta megmenteni a stúdiót. A cég a 90-es években egy rövid időre még feltámadt, amikor a Paramounttal közösen elkészítették A rettenthetetlent.

3. Szívbéli (1982) 

A 80-as évek elején Francis Ford Coppola úgy döntött, kipróbálja magát valami újban, és egy rendez egy musicalt. Ez annyira talán még nem különös, de az igen, hogy a büdzsé az eredeti 8 (21.5) millióról felmászott 26 (70) millióra. A bukás nem is elég jó szó arra, amit ezután következett: a Szívbéli mindössze 636.796 ezer (1.7 millió) dollárt gyűjtött be a mozipénztáraknál – világszerte.

Amikor keveselte az MGM költségvetését, Coppola megvette a jogokat, és saját cégén, a Zoetrope Studioson keresztül finanszírozta, pontosabban hitelt vett fel egy banktól. A rendező végül 71 (191) millió dolláros adósságot halmozott fel, és csődöt jelentett. A következő évtizedben ennek a bukásnak a terheit nyögte, de legalább a Zoetrope-ot megmentette.

2. Háború a Földön (2000)

John Travolta olyan nagy híve a szcientológiai egyháznak, hogy csak ezért adaptálta a vallást megalapító L. Ron Hubbard sci-fi regényét (Battlefield Earth: A Saga of the Year 3000), ráadásul a saját pénzéből is beletett 5 (7.5) milliót.

A kritikusok és a nézők egyöntetű véleménye szerint a zavarba ejtő alkotás vizuális effektjei gyengék, a karakterek külseje nevetséges, a sztori ostoba, Travolta alakítása pedig olyan rossz, hogy az már jó.

A Háború a Földönt a 73 (110) milliós büdzséből csak 30-at (45) tudott visszahozni, a Franchise Pictures-t ráadásul be is perelte egy német forgalmazó, azt állítva, hogy a stúdió 31 (46) millió dollárral nagyobbnak hazudta a költségvetést a valósnál, és a különbözetet ellopta. A bíróság döntése értelmében a Franchise Pictures-nek 77 (116) milliót kellett fizetnie a sértettnek, és ezzel csődbe is mentek.

1. Az élet csodaszép (1946)

Frank Capra filmjének óriási kultusza van Amerikában, karácsonykor mindig levetítik, és sokan a filmtörténelem nagy klasszikusának tartják. A bemutató idején azonban még nem lett belőle siker, sőt.

Philip Van Doren Stern 1938-as regényének jogait 10 ezer dollárért a Capra által alapított Liberty Films vette meg, és a cég 1,54 millió dolláros kölcsönt vett fel rá a Bank of Americától, így 3,2 (42) milliós büdzséből kezdték el forgatni, a kor nagy sztárja, James Stewart főszereplésével. Mire lekerült a mozik műsoráról, 525 ezer dolláros veszteséget hozott össze a kis független stúdiónak. Hogy elkerüljék a végrehajtást, Capra és a másik alapító, Samuel J. Briskin árverésre bocsátották a Libertyt, amit végül a Paramount vett át, 1951-ben pedig be is olvasztották a nagyobb cégbe.

via: Listeverse