Nem túlzás kijelenteni, hogy a Csillagok háborúja 1977-es mozipremierje örökre megváltoztatta a hollywoodi filmgyártást. Pedig George Lucas lényegében nem csinált semmi mást, csak egy messzi-messzi galaxisba rakta át mindazt, amit a főiskolai évei alatt magába szívott a történelmi és mitológiai kurzusokon (többek között Az ezerarcú hős írójától, Joseph Campbell professzortól), valamint lemásolta a legjobb jeleneteket a kedvenc sci-fijeiből és második világháborús filmjeiből, a régi westernekből és Kuroszava klasszikusaiból. Az alábbi cikkünkben 10 olyan kultfilmet mutatunk be, amelyek egyértelműen maradandó nyomot hagytak a Star Wars milliók kedvencének számító univerzumán.

1. Metropolis (1927)

Kevés olyan XX. századi sci-fi blockbuster van, ami nem merített Fritz Lang kultikus némafilmjéből – ez alól a természetesen a Star Wars sem kivétel. Coruscant lehetetlenül magas épületeinek ihletője például egyértelműen a Metropolisban szereplő, azonos nevű város futurisztikus művészeti stílusa volt, de a Csillagok háborújában és a Metropolisban is egyaránt fontos téma volt az elnyomók és elnyomottak között feszülő, robbanáspontra jutott konfliktus.

Fritz Lang hatása azonban C-3PO kinézetében jelenik meg a leglátványosabban,

mert bár a Star Wars stábja végül férfi identitást adott az aranyszínű protokolldroidnak, a Metropolis női gépemberével, a Maschinenmenschsel való hasonlósága igencsak feltűnő. De ez sosem volt titok: Ralph McQuarrie, aki jelentős szerepet játszott nemcsak C-3PO kinézetének megtervezésében, de számos Star Wars-dizájnelem kitalálásában, maga is bevallotta, hogy a Maschinenmensch inspirálta (olyannyira, hogy az ő vázlatrajzain C-3PO még egy kifejezetten nőies robot volt – erről ebben a  PORT.hu-cikkben írtunk bővebben).

Még 8 blődli és furcsaság, amit végül kidobtak a Star Warsból

Yodát egy maszkos majom alakította volna, Han Solót pedig meg akarta Lucas ölni a Birodalom visszavágban, mert Harrison Ford megunta a karaktert.

Tovább

2. Az akarat diadala (1935)

Leni Riefenstahl nagy költségvetésű propagandafilmje az 1934-es nürnbergi Nemzetszocialista Pártkongresszusról tipikusan olyan alkotás, amiről legszívesebben mindenki hallagtna – ugyanakkor kétségtelen tény, hogy filmművészeti szempontból óriási hatása volt a későbbi rendezőkre és operatőrökre. Az akarat diadalának hírhedt légi felvételei ugyanis, amelyeken náci katonák ezrei állnak vigyázzban Hitler előtt, az Oroszlánkirálytól A Gyűrűk Urán át a Star Warsig számos blockbsuterben visszaköszönt. Érdekes módon azonban épp az 1977-es Csillagok háborúja volt az első olyan film, ami pozitív felhanggal rekonstruálta Az akarat diadala jeleneteit. Az Egy új remény végén, amikor a jófiúkat

vigyázzban álló katonák sorfala előtt jutalmazzák meg a bátorságukért a Halálcsillag felrobbantása után, kicsit olyan, mintha Leia hercegnő helyett Hitler osztogatna kitüntetéseket.

A Birodalom visszavág és Az ébredő Erő később szintén ebből a náci propagandafilmből merítettek ihletet, de ott már sokkal egyértelműbb a hasonlóság a fasiszta Harmadik Birodalom és a Birodalom, illetve utódja, az Első Rend között.

3. Óz, a csodák csodája (1939)

Az Óz és a Star Wars közti hasonlóságot már akkor elkezdték vizsgálgatni a rajongók és a kritikusok (sőt, még maguk a szereplők is!), amikor 1977-ben mozikba került a Csillagok háborúja. Elvégre mindkét film egy kalandvágyó tinédzser történetét meséli el, akit a nagynénje és a nagybátyja nevel egy Isten háta mögötti farmon, ahonnan mindkét főhős rajta kívülálló okok miatt kénytelen maga mögött hagyni az otthonát, hogy aztán néhány kölönc útitárssal együtt keresztbe-kasul bejárjon egy furcsa és idegen lényekkel teli világot.

A Dorothy mellé szegődő Bádogember és C-3PO hasonlósága egyértelmű, de Chewbacca is kiköpött Gyáva Oroszlán,

sőt, ha nagyon akarjuk, akár még a slampos Han Solo is megfeleltethető a Madárijesztőnek. A hasonlóságok sorát gyarapítja az is, hogy Ralph McQuarrie egy interjújában maga nyilatkozott úgy, hogy Smaragdváros ihlette Felhőváros meseszerű kinézetét A Birodalom visszavágban.

4. A hét szamuráj (1954)

Bár a Star Wars kétségtelenül sokat merít a nyugati kultúrából és filmművészetből, George Lucas messzi-messzi galaxisában legalább ugyanennyi keleti hatás is visszaköszön. Gondoljunk csak a Jedik és a Sith-ek fénykardjaira és a szerzeteseket idéző vallásos elhivatottságukra, vagy épp Darth Vader szamurájmaszkokat idéző sisakjára – ezeket mind-mind a japán kultúrából vette át Lucas. A rendező később sem titkolta, hogy mennyire szereti Kuroszava filmjeit, legfőképpen A hét szamurájt. A Telegraphnak adott 2005-ös interjújában például így lelkendezett róla:

Elmentem, megnéztem, és alapvetően megváltoztatta az életemet. Ez egy zseniális film, és bármennyiszer megnézem, alig akarom elhinni, hogy a nagyszerű történet, a kiváló színészi játék, a humor, az akció és a feszültség varázslatos keveréke ennyire csodálatos moziélménnyé tud válni.

Kuroszava kultfilmje egy fosztogatók által ostromlott falu történetét meséli el, ahol a helyiek végső elkeseredésükben hét különböző származású rónint, azaz hűbérúr nélkül maradt szamurájt hívnak segítségül. A filmiparban régóta „Hét szamuráj-formulának” nevezik ezt a forgatókönyvírói toposzt, vagyis amikor egy szedett-vedett csapat áll össze, hogy győzelemre vigyenek egy megnyerhetetlennek elkönyvelt csatát – ezt azóta nemcsak az 1977-es Csillagok háborújában láthattuk viszont, de Az ébredő Erőben és a Zsivány Egyesben is.

5. A gátrobbantók (1955)

Ez a Michael Anderson rendezésében készült háborús dráma a brit Királyi Légierő egyik valóban megtörtént bevetését meséli el, amely során a náci Németországban kellett bombázókkal felrobbantaniuk egy duzzasztógátat. A filmben a pilótákat arról tájékoztatják, hogy ez egy lehetetlen küldetés lesz, mert az ellenséges lövegtornyokon és vadászgépeken való átjutás után nagyon kevés idejük lesz ledobni a bombát a kijelölt helyre. A Csillagok háborújában ugyanígy egyetlen protontorpedóval kellett felrobbantania a derék Luke Skywalkernek a Halálcsillagot, miután eljutott a bázis hőelvezető nyílásáig.

George Lucas a tisztelete jeléül szó szerint átvette a párbeszédeket A gátrobbantókból azokban a jelenetekben, amikor a felváltva mutatott pilóták sorra bejelentkeznek rádión,

és megtippelik, hány légvédelmi ágyúval kell farkasszemet nézniük. A hasonlóság pedig még nyilvánvalóbb annak ismeretében, hogy a Star Wars operatőre, Gilbert Taylor benne volt A gátrobbantók stábjában is (ő fényképezte a speciális effektusokat), és Stuart Freeborn sminkes is dolgozott mindkét filmen.

6. Az üldözők (1956)

Nem titok az sem, hogy a Lucas számos helyszínt és cselekményt a kedvenc klasszikus westernjeiből vett kölcsön a Star Wars-filmekhez. Ezek közül is leginkább a John Ford által rendezett Az üldözők volt nagy hatással rá, amelyben John Wayne egy megkeseredett polgárháborús veterán szerepében egy olyan fiatal fiúval az oldalán próbál kiszabadítani egy elrabolt nőt, akinek a gonoszok akkor végeznek a családjával és gyújtják fel az otthonát, amikor hősünk csatlakozik a morózus öreghez.

Ez a cselekményszál egy az egyben visszaköszön a '77-es Csillagok háborújában, ráadásul mindkét filmben egy kietlen sivatagban történik meg mindez.

7. Szindbád hetedik utazása (1958)

Ez a szandálos kalandfilm óriási hatással volt a Csillagok háborújára, már csak azért is, mert számos olyan speciális effekt terén technikai úttörő volt a maga idejében, amelyre a Star Wars stábja később előszeretettel támaszkodott (például lenyűgöző stop motion szörnyeket vonultatott fel). Ráadásul a történet itt is egy hercegnő megmentésére irányuló kaland körül bonyolódott, sőt,

az a híres Star Wars-jelenet, amikor a bátor hős és a hercegnő átlendül egy kötélen egy szakadék fölött a labirintus mélyén, konkrétan a Szindbád hetedik utazásából lett átrakva a Halálcsillagra.

De sokak szerint a Szindbádban szereplő gonosz mágus, Sokurah volt az előzménytrilógiában megismert Dooku gróf előképe.

8. Rejtett erőd (1958)

Kuroszava Rejtett erődjének Star Warsra gyakorolt hatása talán még A hét szamurájnál is szembetűnőbb. Mindkét filmben egy bátor hercegnő áll a lázadás élén, ahogy a legendás tábornok, Rokurōta Makabe karaktere is teljesen megegyezik Obi-Wan Kenobiéval.

Makabét és Kenobit is habókos, vén salabakternek hiszi a környezete, ám a régi tanítványaikkal vívott látványos kardpárbajban mindketten megmutatják a rátermettségüket, és közben a társaik ki tudnak menekülni a halálos csapdából.

A Rejtett erődben ráadásul fontos szerepet kap két örökösen civakodó szántóvető, akik mindig az események sűrűjébe keveredik – természetesen a Csillagok háborúja nézői már úgy ismerik őket, mint C-3PO és R2D2. Ennek ellenére ezek a mellőzött karakterek mindkét esetben gyakran többször is megmentik a napot akaratlanul is. Emellett Lucas egyértelműen a Rejtett erődből vette át azt a vágási technikát, ahogyan az egyes jelenetek átmennek egymásba, így érzékeltetve az idő múlását vagy a helyszínek közötti nagy távolságokat.

9. A 633-as repülőszázad (1964)

Ez a második világháborús film Walter Grauman rendezésében készült a brit Királyi Légierő egy fiktív vadászbombázó századáról. A bemutatásakor a kritikusok fel is hánytorgatták a történelmi pontatlanságokat, ez azonban nem akadályozta meg, hogy a 633. század klasszikussá nemesedjen.

Lucas ebben a filmben látta, hogy mennyire erős jelenet, amikor a bombázók egy hegyek közt kanyargó folyó fölött repülnek, miközben ellenséges légvédelmi ágyúk tüzelnek rájuk megállás nélkül,

le is másolta a Halálcsillag árkában zajló légi csatában.

10. 2001 - Űrodüsszeia (1968)

A Csillagok háborúja tele van utalásokkal Stanley Kubrick úttörő sci-fijére, a fülbemászó klasszikus zenétől kezdve az érzelmekkel rendelkező, emberekkel társalgó gépek ábrázolásáig. Lucas maga is elismerte, hogy az Űrodüsszeia nagy hatással volt rá, de a két film ennél közvetlenebb kapcsolattal is rendelkezik a speciális effektes Stuart Freebornnak köszönhetően, aki mindkét filmben dolgozott:

ő készítette el a kultikus fekete monolitos jelenet majomjelmezét, valamint Yoda bábfiguráját is.

(via Listverse.com)