1. Martin Scorsese még 1970-ben olvasta el Herbert Asbury The Gangs of New York című, eredetileg 1927-ben kiadott bestsellerét, és azonnal tudta, hogy meg akarja filmesíteni. Már 1977-ben egy kétoldalas hirdetés jelent meg a Daily Variety nevű hollywoodi szaklapban a produkció megkezdéséről, a rendező pedig egy évre rá

megvásárolta a megfilmesítés jogait,

de hosszú, hosszú éveket kellett erre várnia. A projekt eredetileg a Universalnál volt, de a tervezett méregdrága költségvetés elriasztotta a stúdiót, majd az egész átkerült a Disney-hez, akiknek a költségeken kívül a történetben ábrázolt erőszakkal is bajuk volt. Végül a Disney alá tartozó, a Weinstein testvérek kezében lévő Miramax vállalta be a New York bandái (2002) elkészítését.

2. Az 1860-as évek New Yorkját, beleértve a cselekmény elsődleges helyszínéül szolgáló Öt Pontot – ez a mai Chinatown -, végül a legendás Cinecitta stúdióban építették fel, Rómában. Dante Ferretti díszlettervező több mint egy mérföldnyi díszletet épített meg, a mai alsó-Manhattan majdnem teljes korabeli negyedét, amihez egy kikötőrészlet is járt, benne egy életnagyságú hajóval. Minden apró részlet abszolút korhű volt, és annak – legalábbis utólag – kifejezetten örültek, amikor egy váratlanul lecsapó vihar az egészet még „patinásabbá” tette.

3. A hatalmas díszletváros csodaszép lett, de a forgatás megkezdésekor váratlan problémát jelentett. Túl nagy volt az egész, ezért pár tucatnyi szereplő és statiszta gyakorlatilag elveszett benne, nem töltötték meg a teret. Erre toboroztak új statisztákat,

csakhogy, mivel Olaszországban járunk, mind olasz volt,

alacsony, sötét hajú, sötét bőrű – Scorsese legnagyobb meglepetésére. Michael Hausman executive producer és asszisztense még aznap nekilátott, hogy felkeressék az amerikai, angol és ír nagykövetségeket, hogy onnan vagy az ő ajánlásukkal amerikai vagy annak látszó statisztákat találjanak.   

4. Daniel Day-Lewis a teljes forgatás alatt végig karakterben maradt: a szünetekben is New York-i akcentussal beszélt, Eminemet hallgatott, hogy felspannolja magát a dühkitöréses jeleneteihez, a közös étkezéseknél pedig látványosan ugyanolyan késeket fent, mint amilyeneket a filmbéli karaktere, Hentes Bill használt. Felkészülésként

több hétre hentes gyakornoknak állt,

illetve wicklow-i otthonába költöztetett két hivatásos késdobáló cirkuszi alkalmazottat, hogy elsajátíthassa a trükkjeiket A forgatás alatt tüdőgyulladást kapott, mert visszautasította egy melegebb kabát viselését, mivel az szerinte úgy már nem lett volna korhű..

5. A valóban élt karakterről mintázott Hentes Bill üvegszeme sem számítógépes trükk: Day-Lewis egy üvegprotézist kapott – valójában egy vékony, de strapabíró üveghéjat -, és a forgatásra megtanulta, hogy pislogás nélkül hogyan tudja megkocogtatni egy kés hegyével a műszemet.

6. Ironikus, hogy az írgyűlölő, a „négerbarát” Abraham Lincolt megvető Hentest Billt alakító színész a valóságban Írországban élő, angol-ír kettős állampolgár, másrészt éppen 10 évvel a New York bandái után azzal írt filmtörténelmet, hogy Abraham Lincoln megformálásáért átvette harmadik Oscar-díját a Legjobb férfi főszereplő kategóriában, amit azóta sem tudott megismételni senki sem Hollywoodban.

7. A jelek szerint a már visszavonult színészóriásnak nem volt elég az a három Oscar-díj, amit alakításaival bezsebelt, hiszen minden filmje forgatásáról lenyúlt néhány dolgot. Amikor Hentes Billt játszotta, nemcsak Bill ruháit tartotta magán és a kellékkéseket magánál, de

valamiért néhány zöldséges rekeszt is elvitt.

Ehhez hasonlóan a Lincoln kellékei sem úszták meg a színész ténykedését. Mikor a sztár 2017-ben bejelentette a visszavonulását, a fél világ elszomorodott – a kellékesek azonban minden bizonnyal fellélegeztek, hiszen a felsoroltak csak néhány példát jelentenek Daniel Day-Lewis tevékenységéből, aki minden forgatásról lenyúlt valamit.

8. Leonardo DiCaprio-t a rendező korábbi állandó színésze és barátja, Robert De Niro ajánlotta a szerepre, annyira lenyűgözte, amikor együtt játszott vele az „Ez a fiúk sorsa” című drámában. Végül DiCaprio annyira bevált, hogy Scorsese újdonsült kedvence lett, később neki adta a főszerepet az Aviátorban, A téglában, a Viharszigetben, A Wall Street farkasában – és egy 2016-os rövidfilmben, a The Audition-ben De Niro oldalán.

9. Scorsese filmje tele van jobbnál jobb alakításokkal és ihletett casting döntésekkel. Daniel Day-Lewis természetesen mindig és mindenben jó, de John C. Reilly és Liam Neeson is kiemelkedik a mezőnyből Jim Broadbent és Brendan Gleeson mellett. A Jenny Everdeane-t játszó Cameron Diazról ugyanez már nem mondható el, nem sikerült ugyanis megoldania az ír akcentust. Annyi mentsége lehet csak, hogy

ebbe a feladatba DiCaprio bicskája is beletört,

ő is rendszeresen „visszacsúszik” az eredeti amerikai akcentusába – mi magyar nézők Hevér Gábor szinkronhangja mellett ezt aligha vettük észre.

10. A maratoni forgatás összesen 16 hónapig tartott, amiből végül 8 hét csúszás is lett, ami jókora pluszköltséget is jelentett. A tervezett, 83 millió dolláros büdzsére végül 20 millió extraköltség jött rá. Harvey Weinstein tajtékzott, de Scorsese azt mondta, ha már 25 évet várt erre a filmre, az a pár hét nem számít – mondjuk nem az ő pénze volt. Kettejük között nagyon megromlott a kapcsolat, vitáik néha székdobálásig vezettek, amiben annak is szerepe volt, hogy a köztudottan díjmániás Weinsteinnek folyamatosan le kellett nyelnie a békát, hogy a csúszások miatt a film nem debütálhat az általa kinézett fesztiválokon.

10+1. Martin Scorsese rendezői Golden Globe díjat nyert a New York bandáival, viszont a 10 Oscar-jelölésből egy darabot sem sikerült szoborra váltani – nyilván Weinstein ennek sem örült. A jelölések a következők voltak: legjobb film, legjobb rendező, legjobb férfi főszereplő (Daniel Day-Lewis), legjobb eredeti forgatókönyv, legjobb díszlet, legjobb fényképezés, vágás, hang és kosztüm, valamint a legjobb betétdal. Az utóbbiban mindenki egyetértett, hogy a U2-tól a "The Hands That Built America" aligha érdemelt bármilyen díjat is.