Christian Bale-ről már kiskorában is lehetett tudni, hogy egy istenáldotta tehetség, amit Steven Spielberg elsőre nem ismert fel, pláne úgy, hogy Bale elrontotta a film legdrágább jelenetét.
1. Steven Spielberg nagyszerű történelmi filmje, A nap birodalma (1987) J. G. Ballard önéletrajzi regényéből készült, és egy kisfiú, James Graham (Christian Bale) szemszögéből meséli el az eseményeket. Jim szüleivel Kína egyik legnagyobb városában, a csodálatos Sanghaiban él, majd 1941. december 8-án a japánok megszállják a várost. A fiú elszakadva szüleitől fogságba kerül – az igazi Jim a szüleivel együtt került fogságba -, és a Soo Show internáló táborba szállítják, ahol meg kell tanulnia a túlélés kegyetlen fortélyait. A sok fogoly közül ehhez két férfi jelent számára követendő példát, a talpig becsületes, a foglyokat összetartó Dr. Rawlins (Nigel Havers) és Basie, a dörzsölt, csak a saját boldogulását a szeme előtt tartó amerikai tengerész (John Malkovich).
2. Christian Bale-t több mint 4000 gyerek közül választották ki, de a meghallgatásra behívott többi kissráchoz képest volt némi előnye. Steven Spielberg látta Bale-t az Anasztáziában (1986), aminek főszereplője, Amy Irving - aki, akkor a felesége volt a rendezőnek - személyesen ajánlotta a fiút Spielbergnek. Bár Spielberg nem tartotta Bale-t különösebben emlékezetesnek a minisorozatban, de a remekül sikerült meghallgatás után rábízta Jim szerepét.
3. Az a jelenet, amikor a történet elején a szülei ágyba bújtatják Jimet, Norman Rockwell „Freedom from Fear” című 1943-ban készült festményét idézi meg. Jim apja még az újságot is ugyanúgy tartja a kezében, mint a festmény az apa – a legfőbb különbség az, hogy a festményen két gyerek van az ágyban. A fRockwell festménye konkrétan is megjelenik, amikor Jim már a fogolytáborban van, abban a jelentben ahol átrendezi a falán lévő újságkivágásokat. Véletlenről szó sincs: Spielberg rajong a festőért, az ő és legjobb barátja, George Lucas gyűjteményében számos Rockwell festmény is található, amelyekből 2010-ben kiállítást is rendeztek.
4. Ez a film volt az utolsó együttműködés Steven Spielberg és Allen Daviau operatőr között. Először 1969-ben dolgoztak együtt még filmszakos hallgatóként, a Spielberg áttörést jelentő 35 mm-es rövidfilmjén, az Amblin'-on. Később Daviau fényképezte az E.T. – A földönkívülit (1982), a Homályzónában (1983) a Spielberg rendezte részt és a hozzá kapcsolódó jeleneteket, a Bíborszínt (1985), és végül a Nap birodalmát.
5. A fogolytáborban játszódó jelenetei alatt Christian Bale parókát viselt, amitől a haja sűrűbbnek, rendezetlenebbnek tűnt – ez azért volt fontos, hogy kontraszt legyen a shanghaii elitiskolás külsejével, és hogy egy kissé „kóbor kutya” kinézete legyen.
6. Ahhoz az emlékezetes jelenethez, amikor az amerikai vadászgépek bombázzák a fogolytábor melletti japán repülőteret, miközben a kis Jim izgatottan nézi végig az egészet, Steven Spielberg hosszú, folyamatos felvételt tervezett. A felvétel rendkívül összetett volt, és egyetlen snittből állt volna – ehhez vegyük hozzá, hogy nem CGI-ról van szó, hanem igazi repülőkről és igazi robbanásokról. Christian Bale azt az utasítást kapta, hogy izgatottan rohangáljon fel és alá miközben a repülőgépek húznak el mellette és a bombák robbannak. Bale azonban ideges lett, ahogy elkezdődött a felvétel, és szinte semmit nem csinált. Mivel a legtöbb robbanószer elfogyott, Spielberg váltott néhány halk, atyai szót a fiúval, majd felvettek pár közeli képet a már izgatottan ugráló srácról a füstölgő díszletekkel. Ebből csinált aztán csodát Michael Kahn vágó, aki a film legemlékezetesebb jelentét hozta össze – kapott is érte Oscar-jelölést.
7. A jelenet másik „főszereplője” a P–51 vadászrepülőgép, más néven a Mustang - amit Jim "az égbolt Cadillacjének" hív. A North American Aviation által tervezett és gyártott gép nagy hatótávolsága miatt kísérő-vadászrepülőgép volt, rendszerint bombázók védelmét látta el, de önálló szerepkörben is rendkívül sikeres volt. A gép a becenevét annak a tulajdonságának köszönhette, hogy felszállás közben nehezen volt irányítható, hajlamos volt az oldalirányú kitörésre.
8. Egy jelenetben az orvos újraélesztést végez egy nőn, az ún. szív‑tüdő újraélesztés módszerrel (CPR), mindezt úgy, hogy a beteg az ágyon fekszik. Minden CPR útmutató alapja, hogy a pácienst először merev felületre kell fektetni - általában a padlóra - az újraélesztés megkezdése előtt. Ellenkező esetben a test csak „ugrál” az ágyon, így az orvos nem tud nyomást gyakorolni a mellkasra. + a CPR-t az 1960-as években fejlesztették ki.
9. A film hat Oscar-jelölést kapott, de mindegyiket elveszítette Az utolsó császár (1987) ellenében. Ironikus módon mindkét film a XX. század közepén játszódik Kínában, egy kisfiúval a főszerepben. Míg ennek a filmnek a címe a japán birodalomra utal, addig a másik film címe az utolsó kínai császárt "rejti".
10. Mark Rylance-nek felajánlottak egy kisebb szerepet, de visszautasította. Erre Steven Spielberg, aki nagyon szeretett volna vele dolgozni, újra megkereste, és felajánlott neki egy sokkal nagyobb szerepet, de hosszas mérlegelés után ezt is visszautasította, hogy egy évadra csatlakozzon a londoni National Theatre társulatához. Több mint 25 évvel később mégis együtt dolgozott Steven Spielberggel a Kémek hídjában (2015). Megérte várni, Rylance Oscart kapott a filmbeli alakításáért.
10+1. A filmben kisebb szerepet kapott Ben Stiller is, akiben már ekkor megérlelődött a Trópusi vihar (2008) alapötlete. Miközben ő a forgatáson volt, több barátja A szakaszban szerepelt – amire ő is jelentkezett, de elutasították - és a Hamburger Hillben (1987). Mindkét film szereplőinek rövid, de intenzív kiképzőtáboron kellett túlesnie, hogy katonásan tudjanak viselkedni, amit Stiller viccesnek talált, mert azt gondolta, hogy egy háborús filmben színésznek lenni teljesen más, mint igazi katonának lenni egy igazi háborúban. Szerintünk csak savanyú volt a szőlő.
