12 dolog, amit nem tudtál a Tizenkét dühös emberről

1957-ben ezen a napon, április 10-én mutatták be Sidney Lumet nagyjátékfilmes debütálását, minden idők egyik legjobb tárgyalótermi drámáját. Ennek örömére íme egy tucat érdekesség a forgatás kulisszái mögül és az alkotás utóéletével kapcsolatban!

1. A direktor a forgatás elején a tizenkét színészt több órára összezárta egy szobába, ahol újra és újra elmondatta velük a szövegüket, anélkül, hogy filmre vette volna őket. Ezzel nem is igazán az volt a célja, hogy begyakoroltassa velük a szerepeket, hanem sokkal inkább az, hogy átéljék a helyzetet, hogy milyen is összezárva lenni huzamosabb ideig ugyanazzal a tizenegy idegennel.

2. Ma már szinte hihetetlen, de ez a klasszikussá vált remekmű

annak idején nem igazán volt sikeres.

Jelölték ugyan három Oscarra (legjobb film, legjobb rendező és legjobb adaptált forgatókönyv), de azokat mind elhalászta előle a Híd a Kwai folyón. A Tizenkét dühös ember sajnos kereskedelmileg is megbukott, olyan szinten, hogy legnagyobb sztárja, Henry Fonda (aki amellett, hogy a nyolcas számú esküdtet játszotta, az egyik producer is volt) sosem kapta meg a gázsiját – pedig eleve az volt a megállapodás, hogy csak később fizetik ki neki, olyan lassan csordogált a bevétel. Forda ennek ellenére – hiszen mindig is tudta, milyen kiváló alkotás létrehozásában vett részt – három legjobb munkája között tartotta számon a művet (a másik kettő az Érik a gyümölcs és a Különös eset).


3. A filmet gyakran veszik elő az üzleti iskolákban és különféle workshopokon, hogy a csoportdinamikát és a konfliktuskezelési technikákat illusztrálják vele.

4. Jack Klugman 2012-ben, 90 évesen bekövetkezett halálával sajnos ma már egy színész sincs köztünk a tizenkét dühös emberből. Fordon és Klugmanen kívül egyébként olyan sztárok játszottak a filmben, mint Martin Balsam, John Fiedler, Joseph Sweeney, Lee J. Cobb, Jack Warden vagy Ed Begley.

5. A forgatókönyvet író Reginald Rose azután írta meg művét, hogy ő maga is esküdt volt egy emberölési ügyben.


6. Rose pedig nemcsak a mozifilmes verzió forgatókönyvírója volt, hanem ő írta azt az 1954-es tévéjátékot, amin az 1957-es alkotás alapul. Az eredeti mű a Studio One című, még a tévézés hőskorában, 1948-ban indult antológiasorozat egyik epizódjaként került adásba. A tévéjátékból egyébként két színész is megismételhette a szerepét a Lumet által rendezett változatban: a már említett Joseph Sweeney (a kilencedik esküdt) és George Voskovec (a tizenegyedik esküdt). A tévéjátékot egyébként nem kisebb név rendezte, mint Franklin J. Schaffner (A majmok bolygója, Pillangó, Brazíliai fiúk).

7. A Tizenkét dühös ember ütős sztoriját teljesen más jellegű, szerializált, azaz egymással összefüggő részekből álló sorozatok is felhasználták, például a Maverick című western az egyik 1958-as epizódjában (Rope of Cards) vagy a The Andy Griffith Show című sitcom az egyik 1967-es epizódjában (Aunt Bee, the Juror). Utóbbi érdekessége, hogy az egyik női karakter játszotta azt az esküdtet, aki eleinte egyedüliként gondolja, hogy a vádlott nem bűnös, és az összes többi esküdt férfi volt (Lumet verziójában egyébként csak férfiak szerepeltek), illetve hogy a szóban forgó vádlottat a fiatal Jack Nicholson játszotta.


8. És természetesen a Tizenkét dühös ember sem kerülhette el a bollywoodi feldolgozást. Az 1986-ban bemutatott Ek Ruka Hua Faisla (jelentése nagyjából: egy felfüggesztett, megállított döntés) című alkotást Basu Chatterjee rendezte, és olyan indiai sztárok játszottak benne, mint Pankaj Kapur vagy Annu Kapoor. De létezik egy norvég tévéfilmes remake is, amit 1982-ben sugárzott a norvég televízió, és ami, ahogy az a címéből is (Tolv edsvorne menn) kitűnik, hűségesen követte az amerikai verziót.

9. A spanyol tévéfilmes változat, a Doce hombres sin piedad érdekessége pedig, hogy habár 1973-ban készült, csak sok-sok évvel később, 1995-ben mutathatták be, mivel a Franco-diktatúra idején a rendszert bíráló hangokat véltek felfedezni benne.

10. Az 1957-es Tizenkét dühös ember leghíresebb remake-je mégis az az 1997-es amerikai tévéfilm, amit William Friedkin rendezett, olyan sztárokkal a főbb szerepekben, mint Jack Lemmon, Tony Danza, Armin Mueller-Stahl, Courtney B. Vance, Edward James Olmos vagy James Gandolfini.

Nekünk, magyaroknak viszont a legkedvesebb feldolgozás a Nemzeti Színházban 2006-ban bemutatott színpadi verzió,

amelyben Trokán Péter, Schmied Zoltán, Sinkó László, Kaszás Attila (halála után Marton Róbert), Hevér Gábor, Blaskó Péter, Stohl András, Kulka János, Bodrogi Gyula, Szarvas József, Csankó Zoltán és Bródy Norbert játszották az esküdteket egy különleges módon kialakított térben.


11. A legviccesebb feldolgozás pedig minden bizonnyal Amy Schumernek köszönhető, aki Amynek áll a világ (Inside Amy Schumer) című szkeccssorozata egyik 2015-ös részében adaptálta a Tizenkét dühös embert. Az ő verziójában a tizenkét férfi arról dönt, hogy elég dögös-e ahhoz, hogy tévéműsora legyen. A kétkedő esküdtet John Hawkes játssza, a bíró Dennis Quaid, az esküdtek vezetője Jeff Goldblum, és a 8 perces szkeccsben szerepel még Paul Giamatti és Kumail Nanjiani is.

12. És a végére egy kis filmelmélet. A Tizenkét dühös ember elején a kamera a szemmagasság fölé van pozicionálva, és az alkotók nagylátószögű lencsét használtak, hogy jelezzék a távolságtartást a karakterek és a téma között.

Ahogy azonban halad előre a cselekmény, a gépállás egyre jobban közelíti a szemmagasságot, mintegy beférkőzik a vitatkozó esküdtek közé.

A legvégére pedig már békaperspektívából láthatjuk, ahogy az egyetlen helyszínt jelentő szoba rázárul a teljesen kifacsart, nagyrészt közelikben mutatott hősökre, és telefotó-objektívet alkalmaztak, hogy ezzel is ráerősítsenek a klausztrofób hangulatra. A zárókép azonban megismétli az elején látott fölső, megalapozó beállítást, és a lehető legszélesebb látószöggel lett felvéve – ezzel szimbolizálták a szobából való kiszabadulást és a végső rálátást az eseményekre.


(via IMDb)