Nicolas Cage depressziós mentőst, Al Pacino New York polgármesterét, Jodie Foster egy gyilkosság szemtanúját alakította kiválóan a listánkban szereplő, méltatlanul elfeledett drámákban és krimikben.
A szemtanú nyomában (1990)
Dennis Hopperről mindenki tudja, hogy több tucat ismert filmben szerepelt, és ő rendezte a '60-as évek egyik emblematikus sikerét, a Szelíd motorosokat, de A szemtanú nyomában már nem tartozik az ismert alkotásai közé. A történet főszereplője Anne (Jodie Foster), aki menekülni kénytelen, miután szemtanúja lesz egy maffialeszámolásnak. Hopper maga is szerepel a filmben mint Milo, a titokzatos bérgyilkos, aki a nő nyomába ered, de felajánlja, hogy megkíméli az életét, ha Anne mindent megtesz, amire csak vágyik.
A film alig 2 óra, de valahol létezik egy 180 perces változata is, sőt Hopper jóvá hagyott egy olyan verziót is Backtrack címmel, ami az Egyesült Államokban a tévében lett levetítve, és 20 perccel hosszabb volt, mint a mozifilm.
Hopper azonban később megtagadta A szemtanú nyomábant, és azt akarta, hogy a nevét is töröljék a stáblistáról. Bár nem egy korszakos mestermű, rendkívül lebilincselő, ráadásul a mellékszereplők is olyan sztárok benne, mint Joe Pesci, Charlie Sheen, John Turturro, Vincent Price, Fred Ward és Bob Dylan!
A húszdolláros (1993)
Keva Rosenfield elfeledett kultfilmjében
egyetlen húszdolláros bankjegy sorsát követve egy amerikai városka tarka forgatagába keveredik a néző.
Az egész úgy kezdődik, hogy egy nő kivesz egy húszast egy bankautomatából, csakhogy a pénzt egy hajléktalan (Linda Hunt) kezébe repíti a szél. Amikor a bankót ellopják tőle, a néző Sam (Brendan Fraser) történetébe csöppen bele, aki éppen házasodni készül, és a próbavacsora estéjén a gazdag apósától kapja meg a bankjegyet, de végül bosszankodva átadja egy sztriptíztáncosnőnek a legénybúcsúján. A táncosnőtől egy boltoshoz (Gladys Knight) kerül a húszas, aki elküldi unokájának, Bobbynak születésnapi ajándékként. Eközben egy Frank nevű csaló (Steve Buscemi) és egy Jimmy nevű másik bűnöző (Christopher Lloyd) kirabol egy benzinkutat és egy kisboltot, így Bobby átadja Jimmynek a 20 dollárt. Csakhogy a két alvilági figurának nézeteltérése támad, ezért a bankót végül lefoglalja bűnjelként a helyszínre kiérkező rendőrség – és ez még mindig csak a jéghegy csúcsa, mert a pénz számos további helyen megfordul még.
Félelem nélkül (1993)
Peter Weir rendező szereti különleges oldalról megfogni a dolgokat, elég csak a Holt költők társaságára vagy a Truman show-ra gondolni. Nála egy légikatasztrófa sem pusztán a túlélésről szól, sőt a Félelem nélkül
azt vizsgálja, milyen pszichés folyamatok mennek végbe a túlélőkben.
Ennek a méltatlanul elfeledett '90-es évekbeli kultfilmnek a középpontjában Max Klein (Jeff Bridges) áll, aki, miután túlélt egy repülőgép-szerencsétlenséget, úgy hiszi, sérthetetlen, és isteni hatalommal bír, ám ez teljesen tönkreteszi életét.
Minden gyanú felett (1996)
Al Pacino, A keresztapa-trilógia és A sebhelyesarcú sztárja ebben a kevésbé ismert maffiafilmjében John Pappast, New York polgármesterét alakítja, akit heves kritikák érnek, amiért egy lövöldözésben meghalt egy rendőr, az elkövető pedig nem más, mint a helyi maffiafőnök fia, aki épp szabadlábon volt egy olyan bűntényért, amiért 20 év börtön járt volna. A polgármester helyettese (John Cusack) és a rendőrszakszervezet ügyvédnője (Bridget Fonda) nyomozni kezdenek a saját szakállukra, és aggasztó kapcsolatokat tárnak fel a városvezetés és az alvilág között... Színészileg a film hibátlan, Al Pacino, John Cusack és Bridget Fonda is jól hozza a szerepét,
mégsem lett belőle annak idején kasszasiker, mert még az Al Pacino-rajongók sem vették a fáradságot, hogy megnézzék,
ugyanekkor került ugyanis mozikba a Szemtől szemben, amiben Pacino először játszott együtt Robert De Niróval.
Holtak útja (1999)
Ez az egyszerre megrázó, lebilincselő és felkavaró alkotás egészen biztosan nincs Martin Scorsese 5 legjobb rendezése között, pedig abszolút megérdemelné. A történet főszereplője Nicolas Cage, aki egy Frank Pierce nevű New York-i mentőápolót alakít. Frank kezdi elveszíteni az eszét, és közel áll a teljes összeomláshoz, annyira depressziós a sok halálesettől – amiket a film szédítő és zavarba ejtő módon követ nyomon.
Könnyű lenne annyival elintézni a Holtak útját, hogy „ugyanaz, mint a Taxisofőr, csak mentőautóval”, de ez egy egészen másfajta kultfilm.
Tele van ugrásszerű, gyors vágásokkal, a legkevésbé sem tipikus Scorsese-alkotás. Inkább egy pszichológiai hullámvasút, amely megragadja az embert, és nem hajlandó elengedni, Nicolas Cage pedig az egész eddigi pályafutása talán legjobb és legkevésbé elismert alakítását nyújtja benne, akinek olyan ismert sztárok asszisztálnak, mint Tom Sizemore, Patricia Arquette és a mindig megbízható John Goodman.
