Julianne Moore, Christoph Waltz és Gary Oldman mind kiváló színészek, de pont nem azokért a filmekért kapták meg az aranyszobrot, amikért kellett volna.
Nem egyszer előfordult már, hogy egy Oscar-gálán nem a legjobb alakításokat díjazták, hanem valami furcsa narratíva, múló hóbort vagy aktuális hype felülírta a konkrét színészi teljesítményekett. Például amikor olyasvalaki kapott Oscart, akinek már évekkel korábban kijárt volna, mégis rendre hoppon maradt, vagy olyannak ítélték oda a rangos trófeát, aki „csak” az egészségét kockáztatta egy-egy fogyással vagy súlygyarapodással egy szerep kedvéért. A március 28-i Oscar-gála közeledtével csupa ilyen esetet gyűjtöttünk össze az alábbi cikkünkben (az Independent hasonló listája alapján).
1. Julanne Moore és a Megmaradt Alice-nek Oscar-díja
A 2014-es Megmaradt Alice-nek volt Julianne Moore ötödik Oscar-jelölése, így aztán az Amerikai Filmakadémia 2015-ben úgy döntött, hogy a színésznő megérdemli végre a rangos trófeát. Tény, hogy nagyon jól alakítja a korai Alzheimer-kórral küzdő címbéli Alice-t, maga a film azonban sajnos igencsak felejthető. Sokkal egyszerűbb megoldás lett volna, ha Julianne Moore már 1998-ban megkapja a megérdemelt Oscar-szobrocskáját a Boogie Nightsban nyújtott csodálatos alakításáért. Vagy 2003-ban a Távol a mennyországtól című filmért, amelyben szívszorító törékenységgel testesítette meg az '50-es évek megtört háziasszonyát. Egy ilyen „épp itt az ideje, hogy Oscart kapjon végre!”-díjnak semmi értelme – 2015-ben a legjobb női főszereplő trófeája inkább Rosamund Pike-nak járt volna a Holtodiglanért.
2. Martin Landau és az Ed Wood Oscar-díja
Mindenki szereti Martin Landaut, így nagyon nehéz elirigyelni tőle ezt az Oscart, amit azután kapott, hogy eljátszotta a hazánkfiának számító Lugosi Bélát Tim Burton Hollywoodhoz és a világ legrosszabb B-filmes rendezőjéhez írt, megrendítően izgalmas ódájában. Csakhogy 1995-ben Samuel L. Jackson volt Martin Landau egyik ellenfele,
3. Gary Oldman és A legsötétebb óra Oscar-díja
Gary Oldman tényleg évtizedeken át megérdemelt volna egy Oscar-díjat, de valami izgalmasabb filmért kellett volna megkapnia,
nem egy unalmas Winston Churchill-életrajzi drámáért.
Ráadásul az amúgy mindig kiváló brit színésszel olyan sztárok és hihetetlen alakítások voltak versenyben, mint a Fantomszálban brillírozó Daniel Day-Lewis vagy Timothée Chalamet, a Szólíts a neveden főszereplője.
4. Christoph Waltz és a Django elszabadul Oscar-díja
Míg Martin Landau győzelmét az Ed Woodban nyújtott kiváló alakítása után meg lehetett bocsátani, felettébb furcsa, hogy az Oscar sorsáról ítélő grémium pont Christoph Waltznak ítélte oda a legjobb mellékszereplőnek járó díjat a Django...-ért, amikor az egyébként igen kiváló osztrák színész három évvel korábban kapott Oscart egy másik Tarantino-filmért, a Becstelen brigantykért. Leonardo DiCaprio valamiért eleve nem is kapott jelölést ugyanezért a filmért, de a The Masterért jelölt Philip Seymour Hoffman is díj nélkül távozott a gáláról (pedig ez volt az utolsó nagy alakítása tragikus halála előtt).
5. Daniel Day-Lewis és a Lincoln Oscar-díja
Daniel Day-Lewisról bármi negatívumot írni szentségtöréssel ér fel, ezért most mi is óvatosan fogunk fogalmazni Steven Spielberg Abraham Lincolnról szóló életrajzi filmje, a Lincoln kapcsán. Tény, hogy Hollywood egyik legnagyobb sztárja kiválóan alakította Amerika egyik leghíresebb elnökét, mégis azt kívánja az ember valahol a lelke mélyén, hogy bárcsak máshová vándorolt volna az a fránya Oscar-díj 2013-ban. Például a Napos oldalban brillírozó Bradley Cooperhez, vagy a The Masterért jelölt Joaquin Phoenixhez, akikkel összehasonlítva Daniel Day-Lewis alakítása kimondottan „öregesnek” tűnt.
