A legnagyobbak akár egy-egy apró módosítással új alapra tudnak helyezni egy ismert karaktert, de olyan is volt már, hogy egy színész valamely más művész számára írt szerephez adott olyan pluszt, amitől paradigmaváltóvá vált az alakítása.
Johnny Depp: Jack Sparrow kapitány
Annak idején, A Karib-tenger kalózai – A Fekete Gyöngy átka bemutatásakor a Disney elég nagy rizikót vállalt ezzel a produkcióval, hiszen egy olyan vidámparki látványosságon alapult, amit azért nem ismertek világszerte, illetve a szokásos célközönségnél idősebbeknek szánták. Az akkoriban még inkább művészfilmes, mint fősodorbeli sztárnak számító Depp beválogatása pedig még kockázatosabbá tette a dolgot. A színész ráadásul már az első perctől kezdve a saját elképzelése szerint formálta a maga képére a figurát.
Az eredeti forgatókönyv szerint ugyanis Sparrow egyszerűen egy hencegő,
a hagyományos kalózábrázolásnak megfelelő karakter volt,
aki beviharzik, elkap egy nőt egy fordulóra, majd továbbáll. Depp viszont a szaunájában izzadva arra a forradalmi elhatározásra jutott, hogy a kliséktől elszakadva egy olyan kalózt fog játszani, akinek már kicsit elment az esze az örökös tengeren hánykódástól.
Ez is érdekelhet
Mennyire ismered A Karib-tenger kalózait? - KVÍZ
Mi Jack Sparrow kedvenc itókája? Melyik híres zenész ihlette a fizimiskáját? Teszteld a tudásod!
Tovább
Felcsavarta hát a szauna hőfokát a maximumra, és ebben a tudatmódosult állapotban álmodta meg Jack Sparrow kapitányt, részben kedvenc rockzenésze, Keith Richards perszónájára alapozva. A Disney executive-jainak persze nem volt ínyére a dolog, de a színész megmondta, hogy vagy így játssza, vagy sehogy, és végül szerencsére belementek a sztár rendhagyó kalózábrázolásába – Sparrow pedig azóta (egyértelműen Johnny Deppnek köszönhetően) a filmtörténelem egyik ikonikus karakterévé vált.
Mike Myers: Shrek
Az eredeti tervek szerint a legendás komikus, Chris Farley lett volna a nagy zöld orge szinkronhangja, és nagyjából a fele munkát már el is végezte, mikor 1997-ben mindössze 33 évesen elhunyt. Sajnálatos módon nem állt rendelkezésre addigra annyi anyag, hogy Farley hangjával véglegesítsék a produkciót, így a tragédia árnyékában a sztár Saturday Night Live-beli kollégájához, Mike Myershez fordultak, hogy helyettesítse néhai munkatársát. Myers és Farley komikus stílusának eltérései, illetve a két színész más-más megközelítése miatt némileg a forgatókönyvet is át kellett írni.
Miután Myers 1999-ben felmondta a szöveget, 2000-ben meghallgathatta a végleges verziót, és volt olyan csökönyös, hogy elhatározta: újra elő fogja adni az összes dialógusát. Arra jutott ugyanis, hogy sokkal nagyobbat ütne, ha Farquaad nagyúr felső osztálybeli angol akcentusának ellenpontjaként Shrek skót kiejtéssel szólalna meg. Annak ellenére, hogy ez 4 millió dolláros extra költséget jelentett a produkciónak, a kanadai színész végigvitte az akaratát – és igaza volt,
Jim Carrey: Stanley Ipkiss / A maszk
A Carrey nagy áttörését meghozó film a Dark Horse Comics azonos című képregényén alapul, ami jóval sötétebb, mint az 1994-es adaptáció. A címszereplő sokkal véresebb bosszút áll benne az ellenlábasain, és ugyan abban is volt humor, de az éjfekete fajta – képzeljük el a Deadpoolt még brutálisabban. Miután azonban beválogatták a komikust a produkcióba, a forgatókönyvírók és Chuck Russell rendező tudták, hogy egészen más megközelítést kell alkalmazniuk.
„Tudtam, hogy ha Jim veszi fel a maszkot, akkor ez nem lehet egy horrorfilm.
De biztos voltam benne, hogy így is robbanni fog” – nyilatkozta Russell, aki végül az egész alkotást a gumiarcú-higanytestű Carrey komikusi képességeinek rendelte alá; és ez így volt tökéletes.
Margot Robbie: Barbie
Az élőszereplős Barbie-film kálváriájáról mi is sokat írtunk, és annak ellenére, hogy az eredetileg tervezett Anne Hathaway, majd Amy Schumer helyett (akik mindketten elég formabontó Barbie-k lettek volna) végül a meglehetősen kézenfekvő választásnak tűnő Robbie játszotta el a szerepet, ő is meg tudta reformálni a tökéletes szépséggel azonosított játékbabához kapcsolódó közhelyeket, hiszen egy lázadó, kérdéseket feltevő, a film végére feminista hőssé avanzsáló Barbie-t alakított. A színésznő és a Barbie-film esete kiváló példa rá, hogy van, hogy nem kell gyökeresen szakítani a megszokottal, elég csak más nézőpontba helyezni, és máris egy hihetetlenül sikeres, azonnal popkulturális szenzációvá váló szerep és alkotás születhet.
Tom Cruise: Jack Reacher
Ahogy arról ebben a korábbi cikkünkben beszámoltunk, a Jack Reacher-filmek alapjául szolgáló regények szerzője, Lee Child eléggé kiakadt, amikor megtudta, hogy a mindössze 170 centiméteres Tom Cruise fogja játszani az általa megálmodott 190 centis óriást, akinek „akkora lapátkezei vannak, mint egy-egy hálaadásnapi pulyka”. A Jack Reacher-filmek alkotói viszont szerencsére nem voltak olyan szűklátókörűek, mint Child, és az olyan nyilvánvaló színészek helyett, mint Liam Neeson, Hugh Jackman vagy Russell Crowe, az elsőre a figura szöges ellentétének tűnő, ám hihetetlen karizmával bíró Cruise-t választották ki a szerepre. Reacher ugyanis nemcsak fizikailag bír lenyűgöző adottságokkal, hanem szellemileg is, ezt az aspektust pedig a sztár abszolút meg tudta ragadni
– és ennek köszönhetően azokkal is megismertette és megszerettette a figurát, akik addig még nem hallottak a Jack Reacher-regényekről.
(via Ranker)
Korábbi cikkünk Jack Reacher témában
Tom Cruise a Jack Reacher írója szerint nemcsak alacsony, de öreg is
Egyre gyanúsabb, hogy Lee Child nincs igazán lenyűgözve a sztártól.
Tovább
