Van, hogy elsőre még nem az igazi, aztán mégis kultfilm lesz belőle.

Valószínűleg mindnyájan ismerjük a mondást: „Papíron jónak tűnt”, sőt számtalan filmet fel tudunk sorolni, ami egy érdekes alapötletből indult, majd egy vacak végeredménybe torkollott. Na, ilyenkor lenne érdemes kétszer is meggondolni, hogy mit forgatnak le. Ennél az öt kultfimnél ugyanis alaposan megváltoztatták az eredeti ötletet – és milyen jól tették!

E.T. – A földönkívüli (1982)

Steven Spielberg családi sci-fije minden idők egyik legbájosabb ufós filmje, ami azon ritka kategóriába tartozik, amikor az idegenek barátságosak és nem azért jönnek, hogy leigázzák a Földet. Bár eredetileg valami egészen másról szólt volna az E.T., Spielberg terve ugyanis egy Watch the Skies (’Figyeld az eget’) című sci-fi horrorfilm volt egy csapat földönkívüliről, akik különféle állatokkal próbálnak kommunikálni, hogy kiderítsék, melyik földi faj bír értelemmel. A John Sayles által írt forgatókönyvvázlat részletesen kidolgozta az inváziós űrlénycsapatot, melynek vezetője Skar volt, egy olyan lény, aki a hosszú, mutálódott ujjának érintésével képes volt elpusztítani a szarvasmarhákat. A történetben egyik társa, Budde lemarad a csoporttól, és összebarátkozik egy autista fiúval, ám végül a Földön reked, és felfalja egy héja. Végül nem ezt a verzió valósult meg, de a fiú és az űrlény barátságát, valamint a varázserejű ujjat megtartották. A meg nem valósult film további elemeit pedig a Poltergeist – Kopogó szellem (1982), és nem meglepő módon a Szörnyecskék (1984) című filmekben használták fel.

Megnézheted itt: HBO Max

Szellemirtók (1984)

Dan Aykroydot a családtagjai szellemekkel kapcsolatos, túlvilági élményei ihlették meg, amikor kipattant a fejéből a Szellemirtók alapötlete. A filmet ma az egyik legjobb horror-komédaként tartjuk számon, ám Aykroyd eredeti elképzelése sokkal komolyabb és ijesztőbb volt: lényegében egy Csillagok háborúja-szerű film a multiverzumok között ugráló, szellemekkel harcoló Jedi lovagokról. Amikor találkozott Ivan Reitman rendezővel, ő világosította fel, hogy az eredeti ötlet óriási költségvetéssel járna, ám ha az egészet a Földre helyeznék át, az sokkal viccesebb lenne. Érdekes módon a Habcsók Ember volt azon kevés dolgok egyike az eredeti vázlatból, ami végül bekerült a végleges verzióba.

Megnézheted itt: Apple TV, Rakuten TV, Amazon Prime Video (kölcsönzés)

A John Malkovich menet (1999)

Charlie Kaufman a „megfilmesíthetetlen, mégis valahogy megfilmesíthető” forgatókönyveiről híresült el: ő írta többek közt a 2002-es Adaptációt és az Egy makulátlan elme örök ragyogását (2004) is. A John Malkovich menet első vázlata azonban még egy olyan rugalmas rendezőt is próbára tett volna, mint Spike Jonze. Az eredeti verzió első kétharmadában szinte minden ugyanúgy alakul, ahogy a filmben, ám aztán Craig (John Cusack) ahelyett, hogy pályaváltásra bírná rá Malkovich-ot, hogy színész helyett bábjátékos legyen, őt magát változtatja bábbá és Las Vegasban lép fel vele bábelőadásokon. A két karakter végül összetűzésbe kerül egy másik bábmesterrel, valamint egy csapat sátánimádóval, akik Malkovich testét akarják felhasználni a végső gonosz megidézésére. Sor kerül egy bábos párbajra, Malkovich testét végül elfoglalja a Sátán, és eljön a világvége. Ennél azért jóval szofisztikáltabb lett a végeredmény.

Megnézheted itt: HBO Max

X-Men - A kívülállók (2000)

Mint a legtöbb szuperhősfilm, az első X-Men – A kívülállók is rengeteg forgatókönyvvázlaton ment keresztül, mire a stúdió és az alkotók megállapodtak egy végleges verziónál. A végeredmény remek lett, de volt pár kifejezett furcsa, korai ötlet. Az egyik verzióban, amelyet Andrew Kevin Walker írt, Magneto Mutáns Testvérisége megtámadja New Yorkot, miközben Henry Peter Gyrich és Bolivar Trask rájuk uszítja az Őröket. Ebben a változatban ráadásul az is szerepelt, hogy Magneto idézte elő a csernobili katasztrófát. Egy másik, Laeta Kalogridis által jegyzett forgatókönyvben Magneto elfoglalja Manhattant, és a mutánsok menedékévé alakítja, ahova embereknek tilos a belépés. A Michael Chabon által írt verzióban pedig egyáltalán nem voltak gonosztevők, őket a tervezett folytatásra tartogatták.

Megnézheted itt: Disney+

Jégvarázs (2013)

A Jégvarázs számos okból úttörőnek számított a megjelenésekor, amelyek többsége ahhoz kapcsolódott, hogy a két főszereplő nemcsak nő volt, hanem testvérpár is. Anna és Elsa családi köteléke új irányt jelentett a Disney számára, amelynek a meséi addig hercegnők, hercegek és gonosztevők körül forogtak, és senki sem állt rokoni kapcsolatban. Persze ez a film sem így indult. Hans Christian Andersen A Hókirálynő című meséjének adaptációjaként a korai változataiban Elsa még a főgonosz volt. Viszonylag későn, amikor egyik verzió sem működött igazán, pattant ki az alkotók fejéből az ötlet, hogy a főhős a Hókirálynő húga legyen. A testvéri kapcsolat részleteinek finomra csiszolására a stúdió még egy „testvér-csúcstalálkozót” is tartott, ahol a testvérekkel rendelkező alkalmazottak ötletelhettek a forgatókönyvön.

Megnézheted itt: Disney+