6 filmjelenet, amelyet híres festmény ihletett

Nagy rendezők merítettek nagy festők műveiből, és hajtottak előttük fejet.

Münchausen báró kalandjai

Terry Gilliam 1988-as különös meséjét a filmtörténelem egyik legnagyobb bukásaként tartják számon, ám szerencsére idővel kultfilmmé és klasszikussá nemesedett. Ugyan a gyártási költségek csaknem a duplájára nőttek, és még így is kukázni kellett csomó eltervezett látványelemet (például a Hold grandiózus díszleteit), különleges vizualitásával és hangulatával egészen egyedi alkotás.

Miután Vénusz és a báró gátlástalanul flörtölni kezdenek egymással, a film legcsodálatosabb jelenetében repdeső, pufók puttók között a fellegekben keringőznek, aminek persze a baltával faragott Vulkán isten (Oliver Reed) nemigen örül. Vénuszt az akkor 18 éves Uma Thurman alakítja (ez volt az első filmszerepe), és egy zseniálisan megkomponált jelenetben láthatjuk először, belépőjében ugyanis megelevenedik Botticelli, 1485 körül alkotott, ma a firenzei Uffizi Képtárban látható, világhíres Vénusz születése című festménye.

 

Melankólia

John Everett Millais 1851-ben elkészült Ofélia című festménye Shakespeare Hamletjének azt a jelenetét ábrázolja, amelyben Ofélia meggyilkolt apja miatt érzett bánatában megfojtja magát. Ofélia a preraffaelita festők kedvenc karaktere volt, ahogy a festmény modelljéül szolgáló Elizabeth Siddal. Képzeljük csak el: a nőnek négy hónapon keresztül, alkalmanként hosszú órákon át kellett egy kád vízben feküdni, hogy modellt álljon (feküdjön) a művésznek. A kádat alulról olajlámpásokkal melegítették. Egyszer aztán tönkrementek a lámpák, a víz jéghideggé hűlt, a festményébe merült Millais azonban nem vette észre, Siddal pedig nem tette szóvá. Súlyosan meg is fázott. Apja a festőt tette felelőssé érte, és miután perrel fenyegette, Millais kifizette az orvosi ellátás költségeit.

A festményt Lars von Trier idézte meg Melankólia című filmjében, igen gyönyörűen.

 

Forrás: Cirko Film

 

Viharsziget

Gustav Klimt ugyancsak világhírű és közkedvelt, A csók című festménye egy  csókolózó és egymásba olvadó, szerelmespárt ábrázol, a szecessziós festészet teljes eszköztárával felvértezve. A Viharszigetben Martin Scorsese újraalkotta az 1907-1908-ra datált műalkotást: az egyik jelenet során DiCaprio és a Michelle Williams által alakított felesége pontosan ugyanolyan pózban állnak, mint A csók szerelmesei - sőt, Williams ruhája erősen hajaz a festmény nőalakjának stilizált öltözékére.

 

Gladiátor

Jean-Léon Gérôme Pollice Verso, azaz Fordított hüvelykujj című alkotása azt a pillanatot örökíti meg, amikor a győztes gladiátor a római császárra tekint, hogy az eldöntse ellenfele sorsát. Az élénk vörös és gyöngyházfényű arany színek használatával szinte hallani, ahogy a tömeg vérért kiált. Úgy tűnik, hogy a festmény ihlette Ridley Scott 2000-es Gladiátorát, amely közvetlen tisztelgés a Pollice Verso előtt abban a jelenetben, amikor Commodus császár a homok felé mutatja hüvelykujját, és ezzel megpecsételi a Colosseum padlójára szegezett páncélos harcos, Maximus sorsát.

Ahogy Douglas Wick producer a 2000-es években visszaemlékezett: "Elhoztunk Ridley-nek egy festményt az 1800-as évek végéről a római Colosseumról. Gyönyörű tónusai voltak, és mert akkoriban a Brit Birodalom úgyszólván fénykorát élte, kissé idealizált is volt. Ridley ránézett a festményre, és azt mondta:

Megcsinálom a filmet. Bárhol is van az a forgatókönyv, mi majd jól megcsináljuk. Én megcsinálom ezt a filmet.

Könnyen mondhatjuk, hogy Gérôme festménye mindössze egy olyan jelenetet ábrázol, amit a történelemkönyvekben is írnak, Scott legfeljebb a kép hangulatát vehette át. Viszont azt se feledjük, hogy a rendező a londoni Royal College of Art egyetemen grafikai tervezőként végzett, művészettörténeti és képzőművészeti tájékozottsága jelentős, és valami eszetlenül jól rajzol.

 

Beépített hiba

Leonardo da Vinci a Mona Lisa mellett kétségtelenül leghíresebb műve a milánói Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriumának egyik falfestménye, ami a Krisztus elfogatása előtti utolsó vacsora újszövetségi jelenetét ábrázolja – meglehetősen titokzatos és zavarbaejtő részletekkel. A festmény idestova jó ötszáz éve foglalkoztatja a művészettörténészeket és a konteóhívőket, hiszen olyan furmányos szimbólumokat és motívumokat tartalmaz a kép, amelyek jelentése még ma is vitatott. Mindenesetre elég olcsó húzásnak tűnik utalásképp épp ezt rekonstruálni, Paul Thomas Anderson mégis vette hozzá a bátorságot. A Beépített hiba egyik jelenetében egy csapat hippi egy asztal körül gyűlik össze, hogy pizzát vacsorázzon. Egy fotós odaballag, hogy elkészítse a portréjukat – pontosan abban a pillanatban megörökítve őket, amikor épp úgy helyezkednek el, mint da Vinci festményén.

 

 Álmok

Vincent Van Gogh halála előtt pár hónappal festett Hollók a gabonaföld felett című műve megrendítően és zaklatottan ábrázolja a végtelen magányt, ami a festő életének utolsó éveit jellemezte. A festményt Akira Kuroszava Álmok című igen személyes szkeccsfilmjében idézte meg, és tökéletesen sikerült visszaadni Van Gogh művének álomzserű, ugyanakkor baljós hangulatát.

(Forrás: Far Out)