Honnan az ötlet?

A film természetesen az Ubisoft által kifejlesztett játékon alapszik, a játék alapjául pedig Vladimir Bartol szlovén író Alamut című, 1938-as világhírű regénye szolgált. A rendkívül művelt Bartol író, drámaíró, esszéista, publicista és keletkutató volt. A könyvet, amelyet szarkasztikusan Benito Mussolininek ajánlott, a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után újra felfedezték, írója az öngyilkos terrorizmus mechanizmusát is elemzi – megírásának az apropója is I. Sándor jugoszláv király 1934-es meggyilkolása volt, ami mögött állítólag Olaszország állt. A történet a XI. századi Perzsiában játszódik, hőse egy Ibn Tahir nevű asszaszin, aki a hazáját megszálló szeldzsukok ellen harcol. A könyvben és a filmben is elhangzik a mottó: „Semmi sem valóságos, minden megengedett!” A játék sokat kölcsönzött még a Perzsia hercege sorozatból is.

Fassbender rulez!

A főszerepre az Ubisoft első és egyetlen jelöltje Michael Fassbender volt, aki ugyan életében nem játszott még a játékkal, sőt, azt sem igazán tudta, mi az – és csak a forgatás után próbálta ki -, de igent mondott, sőt, produceri teendőket is vállalt. Ebben az utóbbi szerepkörben maga hozott rendezőt és partnert is: Justin Kurzellel és Marion Cotillard–ral ugyanis nem sokkal korábban együtt dolgoztak a 2015-ös Macbeth-ben. Kurzel még a Macbeth végső verziójának vágásán dolgozott, amikor megkeresték az ajánlattal. Ő is igent mondott, miután megígérték neki, hogy az Assassin's Creed nem lesz szuperhős mozi, és nem fog ragaszkodni a játékhoz, hanem saját történetet és idővonalat kap. Fassbender, aki a harcjelenetek 95 százalékát saját maga játszotta el, végül annyira belejött a filmkészítésbe, hogy a posztprodukciós szakaszba is „elkísérte” a történetet, sőt, a vágásban is részt vett.

Gyorsan rendez

Justin Kurzel rendezői munkájával messzemenően elégedettek voltak a film producerei: a legfontosabb akciójeleneteket rekordgyorsasággal készítette el, noha nem volt igazán komoly gyakorlata az ilyesmiben. Van például a film elején egy Spanyolországban játszódó jelenetsor, amelyben lovas és lovaskocsis üldözés is van, amihez a lovakat öt hét munkára „bérelték ki” – az ilyen munka hírhedten nehéz, a tavasszal várható magyar Kincsem készítői is állandóan panaszkodtak emiatt -, de Kurzel három nap alatt végzett az egésszel. Ráadásul az ő munkájának alapelve az, hogy minél kevesebb számítógépes grafikával dolgozzanak, és amit csak lehet, valódi kaszkadőrmunkával oldjanak meg valódi kamerák előtt, sőt, gyakran drónokat is bevetettek a legvadabb akciójelenetek során, amit egy operatőr aligha tudott volna követni. A film 80 százaléka ennek megfelelően is készült, a maradékba nyúltak csak bele CGI technikával.

Kellett a pénz

A rendező meglehetősen sok pénzből dolgozhatott, 130 millió dollárból – összehasonlításként, előző munkája, a Macbeth 15 millióból készült. Igaz, elég költséges is volt a forgatás: például a látványos kosztümökre rengeteg ment el. Az asszaszinok ruházatának elkészítése egyenként 2-3 hónapig tartott, ráadásul egy-egy asszaszin karakter általában 8 különböző – a laikus számára azonban egymástól megkülönböztethetetlen – ruhát kapott, függően attól, mit kellett benne csinálnia. Természetesen mindet kézzel varrták, és a díszítésük is különbözött, a főhős, Aguilar ruhájára például nem kevesebb mint hatezer gyöngy került. Rengeteg figyelmet fordítottak a fegyverekre is. Az Ubisoft a kellékeseknek eleve egy részletes listát adott át minden megjelenítendő fegyverrel, azok leírásával, rajzával, amikből rendszerint el is készült a használható verzió. A díszletek egy vagyonba kerültek, ráadásul a máltai forgatás során hatalmas vihar sújtotta a szigetet, és a díszletek egy része szivaccsá ázott.

De kik voltak az asszaszinok?

Az asszaszinok valóban léteztek, a szekta úgy 300 éven át „működött”, nagyjából a keresztes háborúk korában, trófeáik között két kalifa, számos nagyvezír, szultán és keresztény hadvezér szerepelt. Az iszmaili síita iszlám nizari ágának perzsiai majd szíriai követői voltak, a szektát Haszán-i Szabah alapította, és bár soha nem uralkodtak nagy területek felett, mivel csak hegyi erődítmények birtoklására futotta az erejükből, sokáig a közel-keleti politika meghatározói voltak. Nevük a legnépszerűbb elmélet szerint az arab hasisin szóból ered, ami hasisfogyasztót jelent, bár csak egy részükre, az ún. fedajinokra volt jellemző a kémkedés és orgyilkosság. A korabeli beszámolók szerint a szekta feje, a Hegy Öregje a fiatal harcosokat bevetés előtt hasissal kábította el, hogy megmutassa nekik a rájuk váró Paradicsomot. A középkorban rengeteg rémtörténet terjedt el róluk, az egyik verzió szerint II. András magyar király 300, ellenük induló lovagját pusztították el, bár sokszor a keresztesek szövetségesei voltak. Végül meglepő módon a mongolok irtották ki őket, amikor betörtek a Szentföldre.

A nagy ugrás

Michael Fassbender dublőre, Damien Walters kaszkadőr rekordmagasságból zuhant le a forgatáson, hogy minél hitelesebben, de CGI nélkül visszaadhassák a Ubisoft azonos című játéksorozatának kultikus elemét, a tornyokról szénaboglyákba ugrását, a Leap of Faith-et. Az elmúlt 35 évben senki sem ugrott ekkorát, konkrétan 38 métert (ez 125 láb, ami már jóval többnek hangzik), és 3 másodpercig tartott, 61 méter per szekundum végsebességgel. Ekkor még a bemutató előtt feltettek egy kisfilmet és elképesztően sokan nézték meg, vagyis az ugrás  reklámértéke sem volt elhanyagolható.

A díva

A filmben két Oscar-díjas színész is játszik, Jeremy Irons – aki a játékot szeretők számára ismerős karaktert hoz, hisz A Borgiák című sorozatban ő Rodrigo Borgia, az Assassin's Creed 2 videójáték főgonosza, és itt is gazember – és Marion Cotillard. A díva természetesen az utóbbi volt. A színésznő a Studio Ciné Live francia magazinnak még 2016 májusában egy interjúban elárulta, hogy amikor a felkészülés során megkapta az Assassin's Creed forgatókönyvének legújabb változatát, döbbenten vette észre, hogy változtattak a karakterén, és annak egy sor olyan jellemvonása tűnt el, amiért ő annak idején igent mondott a szerepre. Azonnal felhívta a rendezőt, kiverte a balhét, Justin Kurzel pedig végül igazat adott neki. A későbbiek során ő, Kurzel és Michael Fassbender összeültek, és tizenöt napot töltöttek azzal, hogy a már kész forgatókönyvet Cotillard ízlésének megfelelően átírják. A színésznő egyébként a következő részben visszatér.

Spanyolul minden jobb

A filmhez új történetet találtak ki, aminek az egyik fele a XV. századi Spanyolországban játszódik. Ahogy egy hollywoodi produkciónál szokás, ezt is angolul készültek leforgatni – a játékban is minden angolul van, függetlenül attól, hol járunk -, ám az előkészületek során a rendező úgy találta, hogy ez hiteltelenül hangzik, így a spanyol mellett döntöttek, ami ráadásul némi egzotikumot is kölcsönzött a jeleneteknek. A múltbéli főhős neve eredetileg Aguilar de Algarrobo volt, amit később Aguilar de Nerhára változtattak, ami majdnem mindegy is, mert mindig csak Aguilarként emlegetik, abban viszont valódi a különbség, hogy Michael Fassbender, aki őt és jelenbéli amerikai leszármazottját, Callum Lynchet alakítja, barna kontaktlencsét viselt a spanyol idővonalban – és némi arctetoválást.  

Mi jöhet még?

Akárcsak a Marvel vagy a Disney, a filmet készítő Ubisoft Motion Pictures, az Ubisoft újonnan létrehozott cége is részletes üzleti tervvel rendelkezik saját termékeik mozgóképes adaptációit illetően, bár nem minden premier időpontja nyilvános. A Jake Gyllenhaal főszereplésével készülő The Division lesz a Ubisoft következő játékfeldolgozása, amely a himlő által elpusztított jövőbeli New Yorkban játszódik. Szintén Tom Clancy adaptáció a Splinter Cell, amelynek a jelenlegi állás szerint Tom Hardy lesz a főhőse, aki amúgy is szeret katonásdit játszani, és, ha minden jól megy, jövőre bemutatják a filmet. A Watch Dogs lesz a listán a következő, egy chicagói hacker története, majd újra Tom Clancy játék következik, a Ghost Recon, amire Michael Bay-t szemelték ki rendezőnek, és az adaptációra váró játékok között ott van a Far Cry és az előbbieknél kevésbé erőszakos Rabbids is. És majd' el felejtettük, az Assassin’s Creedet három részesre tervezték.