Általában nem nehéz megtippelni, hogy a hazai moziforgalmazásba kerülő filmek közül melyek lesznek a legnépszerűbbek. Első helyen a felkapott franchise-okhoz tartozó és/vagy sztárokkal telezsúfolt produkciók állnak, de a klasszikus stúdiófilmeken kívül a kedvelt műfajokban (horror, romkom) induló „középkategóriás” filmek is számíthatnak pár tízezer nézőre. Az sem szokott különösebb meglepetést okozni, ha egy Cannes-ban díjazott, kritikusok által körülrajongott szerzői film megtalálja a maga közönségét.

És előfordul néha az is, hogy egy film különösebb hírverés nélkül, kevés kópiával kerül a mozikba, és még a forgalmazója sem fűz hozzá komolyabb reményeket, a nézők mégis felfedezik maguknak, és hónapokig műsoron tartják. A legfrissebb példa erre a jelenségre a tavaly november elején bemutatott és a mozikban még mindig látható A tölgy – Az erdő szíve, amely már 46 ezer nézőnél jár. Megkérdeztük a forgalmazót a siker titkáról, és ennek apropóján megnéztük, hogy az elmúlt években mely filmeknek sikerült hasonló módon, „fű alatt” sikerfilmmé válniuk.

A tölgy példája elsősorban azt mutatja, hogy a „word of mouth”, vagyis amikor a nézők jó hírét viszik a filmnek, önmagában nem biztos, hogy elég. Szalóky Bálint, a Mozinet sajtókapcsolatokért felelős munkatársa a Port.hu-nak elmondta, hogy több premier előtti vetítést is tartottak A tölgyből – legelőször a miskolci CineFesten – a résztvevők között pedig erdőmerülésre (vagy más néven erdőfürdőzésre) sorsoltak ki jegyeket. Volt olyan vetítés, amelyet interaktív gyerekprogram kísért, később, a mozibemutató során pedig szorosan együttműködtek az Erdőmentők Alapítvánnyal – a jegybevételből minden néző után 100 forintot ajánlottak fel, amit az alapítvány faültetésre fordított.

A forgalmazó ügyelt arra, hogy ennek a jótékony akciónak a híre minél többekhez eljusson, a plakáton, előzetesen, hirdetéseken ez mindenhol megjelent. A tölgy esetében ráadásul minden főszereplő állat kapott külön plakátot, és a közösségi médiában általában jól is terjedtek ezek a képek, videók.

A siker Szalóky szerint a hatékony marketing mellett annak is köszönhető, hogy A tölgy korosztálytól függetlenül képes megérinteni a nézőket.

A Mozinet korábban forgalmazott már hasonló filmeket, ilyen volt az Évszakok és a Vad lovak – Hortobágyi mese is, és a korábbi tapasztalataik alapján minimum 10 ezer nézővel számoltak. Az, hogy a film jobban fog szerepelni, mint azt eredetileg tervezték, már a premier előtti vetítésekkor látszott, de arra ők sem gondoltak volna, hogy a teljes nézőszám 50.000 néző felett lesz.

Az elmúlt évek bemutatói közül Szalóky kiemelte még többek közt A világ legrosszabb emberét (39 ezer néző), A néma forradalmat (39 ezer néző), a Három egyforma idegent (12 ezer néző), és a Kafarnaumot (12 ezer néző) mint hasonlóan felülteljesítő, „hosszú kifutású”-filmeket.

Íme még néhány példa az elmúlt évekből azokra a produkciókra, amelyek szép csendben váltak – a saját kategóriájukhoz képest – sikerfilmekké a magyar mozikban.

Jóreménység-sziget (2022)

A tavalyi év legmeglepőbb mozisikerét Ljasuk Dimitry érte el, aki a saját maga által írt, rendezett, fényképezett, vágott, forgalmazott és főszerepelt független produkcióval lekörözte a százmilliós állami támogatásból készült filmeket is.

Jóreménység-sziget, amelyben Ljasuk a világjárvány idején önkéntes karanténba vonul egy lakatlan szigetre a Tisza-tavon, november közepe óta még nem kopott ki a mozikból, és már túl van a 30 ezer nézőn.

Teljesen idegenek (2016)

Paolo Genovese dramedyje, amelyben hét barát úgy dönt, hogy egy vacsora alatt megosztják egymással az összes bejövő hívásukat és SMS-üket, rekordot döntött. Eddig összesen 18 feldolgozás készült belőle, és további 8 produkcióhoz vásárolták meg a megfilmesítés jogát. A Goda Krisztina által rendezett magyar mutáció (BÚÉK) is összeszedett 274 ezer nézőt, amihez képest az olasz eredeti 22 ezer nézője nem tűnik túl soknak, csakhogy 2016-ban a Teljesen idegenek még mindenféle hírverés nélkül érkezett meg a hazai mozikba, és így volt képes hónapokon át műsoron maradni.

Életrevalók (2011)

Az Életrevalók megítélése is hasonló, mint a Teljesen idegeneké – utólag már egyértelmű, hogy sikerre volt ítélve, de amikor 2011. december 22-én mozikba került idehaza, még nem övezte különösebb hype, és se a rendezők, se az azóta az egyik legnagyobb francia sztárrá vált Omar Sy neve nem mondott senkinek semmit. Így aztán nem is meglepő, hogy mindössze 5 kópiával kezdték nálunk vetíteni – 94 ezer néző azonban így is összejött.

A filmből azóta készült az amerikai, argentin és indai remake-en túl színpadi feldolgozás is, amit nálunk is játszottak a Játékszínben, a Port olvasóinak pedig ez a harmadik kedvence a Forrest Gump és A remény rabjai mögött.

A Lovasíjász (2015)

A mozimagazinok és a filmes portálok 2016 januárjában nem foglalkoztak vezető anyagként a  Kassai Lajosról szóló portréfilmmel, mert a lovasíjászat témája nem tűnt éppen egy kattintásmágnes témának. Az nyilvánvaló volt, hogy Kassai hívei meg fogják találni maguknak a filmet, de arra valószínűleg kevesen számítottak, hogy A Lovasíjász lesz a 2016-ban bemutatott magyar filmek közül a legnézettebb 80 908 nézővel.

A sikerhez a témán túl a forgalmazói stratégia is hozzájárulhatott: először vidéki városokban szerveztek közönségtalálkozós vetítéseket, majd az érdeklődést látva terjeszkedett a film a mozikban.

Eszeveszett mesék (2014)

Damián Szifrón első rendezését Cannes-ban mutatták be, majd az Oscar-jelölésig is eljutott, és közben a 2014-es év legnézettebb argentin filmje lett, úgyhogy utólag annyira talán nem meglepő, hogy a magyar közönség is szerette, de a 43 ezer néző így is kiemelkedően jó eredmény, pláne egy feliratos vígjátéktól. (Az talán segítséget jelenthetett, hogy a producer személye miatt sokan azt gondolhatták, hogy egy Almodovar-filmre ülnek be.)

A sikert meglovagolva a forgalmazó Mozinet 2017-ben a Le sens de la fete című francia filmet Eszeveszett esküvő címmel küldte mozikba, és az árukapcsolás működött, mert az a vígjáték is összeszedett 33 ezer nézőt.

Vad Magyarország – A vizek birodalma (2011)

A magyar közönség hagyományosan kedveli a természetfilmeket, pláne, ha a magyar flórát-faunát mutatják be – ennek a leglátványosabb bizonyítéka Török Zoltán alkotásának sikere. A Vad Magyarország 2011 legnézettebb magyar filmje lett 20 ezer nézővel – ami egyben az az évi magyar játékfilmes termést is minősíti –, ráadásul úgy, hogy a rendező eredetileg nem is moziba szánta. A HD-re készült filmet egyetlen próbavetítésre adta oda az Urániának, amely számára is váratlanul telt házas lett, és innentől már nem volt megállás. A későbbi vidéki bemutatókon még olyan hollywoodi filmeket is lenyomott a Vad Magyarország, mint az Űrlények és cowboyok.

Vad lovak – Hortobágyi mese (2021)

A Vad Magyarország sikere után a Vad lovak  32 ezer nézője valójában már nem számított akkora meglepetésnek, hiszen ezt a produkciót is Török Zoltán rendezte hasonló stílusban, így akár egy sikerfilm folytatásának is tekinthetjük. A forgalmazó Mozinet ráadásul iskolásokat (is) megcélzó kisfilmpályázattal is megtámogatta a film bemutatóját.

VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan

Reisz Gábor bemutatkozó rendezése (pontosabban vizsgafilmje) mindössze 7 millió forintból és baráti, rokoni szívességekből készült, és a (nem létező) marketingkampány helyett a főszereplőkben magukra ismerő nézők vitték a jó hírét. Közülük sokan többször is jegyet váltottak a filmre, így abban a néhány művészmoziban, ahol vetítették, még négy hónappal a premier után is voltak telt házas vetítések. Az összesen 63.607 nézőig jutó VAN ma már egyértelműen nemzedéki kultfilmnek minősül.

Via: Filmforgalmazok.hu / NFI