50 éve mutatták be Mel Brooks ma már kultikusnak számító western komédiáját, ennek örömére lássuk a műfaj legjobb darabjait.

10. A három amigó (1986)

John Landis komédiája A hét mesterlövész vicces átirata, amely maga is A hét szamuráj című klasszikus szamurájfilm western remake-je volt. Az 1916-ban játszódó filmben három némafilmes színészt véletlenül igazi pisztolyhősöknek néznek, és egy mexikói falui lakói felbérelik őket, hogy szálljanak szembe az otthonukat terrorizáló, El Guapo nevű kegyetlen gonosztevővel. A triónak csak a helyszínen esik le, hogy ezúttal nem csak a vásznon kell eljátszaniuk a hőst.

Vígjátékként A három amigó nem túl kifinomult, de tele van szórakoztató karakterekkel, rengeteg idézhető párbeszéddel és néhány meglepően fülbemászó dallal - Steve Martin, Chevy Chase és Martin Short szenzációs triója pedig önmagában elviszi a hátán a filmet.

9. Ki korán kel, kannibált lel! (1993)

Alferd Packer a kivégzésére vár. A férfit kannibalizmus vádjával ítélte halálra a bíróság. Az akasztófa árnyékában visszaemlékezik a történtekre. Öt bányász indult Salt Lake Cityből Coloradóba 1873-ban. Vezetőül a kissé együgyű Alferdet fogadták fel. Útjuk során hihetetlen kalandokba keverednek: indiánoknak öltözött tokiói cserediákok támadják meg őket, a trapperek ellopják a lovaikat, még egy küklopsszal is találkoznak. Többheti bolyongás után elfogy az élelmük, és a Sziklás-hegység hóborította csúcsai között rekednek. Egy idő után kénytelenek egymásra fanyalodni.

Ki másnak jutna eszébe western musicalt készíteni egy megtörtént kannibálsztoriból, ha nem a South Parkot is jegyző Trey Parkernek? Az alulértékelt filmben megkapjuk az elvárhatóan durva és abszurd humor mellett az egyszerű, de fülbemászó dalokat is, amelyek a South Parkból se lógnának ki.

8. Rango (2011)

A Rango egy merőben szokatlan családi mozi: animációt, agyament vígjátékot és westerntörténetet vegyít. A főszereplő kaméleon egy egyszerű házi kedvenc, aki véletlenül vetődik a poros vadnyugati városkába, aminek még a neve is Por, és szintén véletlenül lesz seriff, miután cserzett párbajhősnek hazudja magát, hogy aztán komoly gondokkal nézzen szembe, például egy sólyommal, egy csörgőkígyóval és a teljes vízhiánnyal.

A Rango szinte az összes vadnyugati klisét egy rakásra hordja, hogy aztán remek humorral lubickoljon bennük. A lényeket a megfelelő biológiai ismeretek nélkül kissé nehéz felismerni és megszeretni – kinek ugrik be például a gila külseje? -, de ha ezen túltesszük magunkat, a Rango remek szórakozás.

7. Jackie Chan: Új csapás

A magyar címből ugyan nem derül ki, de az eredetiben Shanghai Noonként futó filmben a harcművész-komédia ad randevút a western műfajának. Jackie Chan a birodalmi testőrség egyszerű harcosát alakítja, aki egy elrabolt hercegnő nyomán eljut a Vadnyugatra. És ha életben akar maradni, kénytelen megtanulni egy-két új fogást. Chon Wang tehát indiánokkal ismerkedik, rászokik a whiskyre, és természetesen lóra pattan. Új barátja, egy peches vonatrabló segítségével próbálja kiszabadítani Pei-Pei hercegnőt. A szokatlan párosnak persze semmi sem úgy sikerül, ahogy szeretné.

Owen Wilson és Jackie Chan elragadóan furcsa párosa sikerre vitte az Új csapást, 55 millió dolláros költségvetésből 100 millió dollárt hozott, és jelenleg is 80 százalékos pontszámmal áll a Rotten Tomatoes-on. A filmnek 2003-ban folytatása is készült Londoni csapás címmel, és szóba került egy harmadik rész is, de az sajnos nem valósult meg.

6. A jó, a rossz és a furcsa

Ahogy A három amigó fejet hajt A hét mesterlövész előtt, úgy játszik el a dél-koreai Kim Ji-woon  is a spagettiwestern műfajával. A történet helyszíne Mandzsúria a 30-as években, a Koreával határos, sivatagos, kínai terület, ahol a megszálló japán hadsereg katonái és mindenféle banditák garázdálkodnak. A három címszereplő egy vonaton találkozik - más-más ügyben indultak el, de a céljuk ugyanaz, a pénz. A Rossz egy térképet próbál megszerezni, a Jó őt akarja megölni, a Furcsa pedig a lopott térképpel menekül a banditák által megállított vonatról. Hamar rájönnek, hogy valamiféle kincsestérképről van szó, elindul a hajsza, a főhősök pedig mindenféle kombinációban szembekerülnek egymással.

Túl azon, hogy tiszteleg a spagettiwestern előtt, A jó, a rossz és a furcsa ötvözi a robbanékony akciót és az abszurd vígjátékot is, ahogy arra csak a nagy költségvetésű dél-koreai filmek képesek. A filmet a kritika és a közönség is értékeli (81 százalék, illetve 83 százalék a pontszáma a Rotten Tomatoes-on), és a sikerben nyilván az is szerepet játszott, hogy a Furcsa szerepét a koreai ikon, Song Kang-ho (Élősködők, A gazdatest, A halál jele), a Rosszat pedig a Hollywoodba is sikerrel betört Lee Byung-hun (G. I. Joe: A kobra árnyéka, Red 2., Terminator: Genisys)  alakítja.

5. Cat Ballou legendája (1965)

Jane Fonda alakítja Elliot Silverstein western komédiájában a tanárnőt, aki bosszút akar állni apja gyilkosán, ezért banditának áll, és ehhez az iszákos, lecsúszott, mégis szeretnivaló vadnyugati hős, Kid Shelleen segítségét kéri. Utóbbit és a főgonoszt, Tim Strawnt, a rettegett, ezüstorrú bérgyilkost is Lee Marvin alakítja, aki el is nyerte a legjobb színésznek járó Oscar-díjat. A felejthetetlen Nat King Cole is feltűnik a vásznon, hogy elénekelje a fülbemászó betétdalát, a Cat Ballou balladáját.

A Cat Ballou bekerült az Amerikai Filmintézet legjobb westerneket lajstromozó top 10-es listájára, jelenleg is 90 százalékos kritikai, illetve 74 százalékos közönségértékelése van a Rotten Tomatoes-on, ami a vígjáték időtállóságát bizonyítja.

4. Maverick (1994)

A Richard Donner rendezte westernvígjáték az azonos című tévésorozat adaptációja, és már a parádés szereposztásával nagy feltűnést keltett. Mel Gibson alakítja a ravasz szélhámost és pókerjátékost, Bret Mavericket, aki részt akar venni egy nagy tétekkel játszott, óriási nyereményt ígérő pókerversenyen. A nevezési díjból hiányzó 3 ezer dollárt kártyanyereményekből és kintlévőségeinek erőszakos behajtásával próbálja megszerezni. A cél érdekében még a lopástól sem riad vissza. Akciói során nemcsak ellenlábasra (a James Garner által alakított rendőrbíró), hanem partnerre is talál a csinos Annabelle (Jodie Foster) személyében.

A Maverick 183 millió dollárt hozott a kasszáknál, miközben Oscar-jelölést kapott a legjobb jelmeztervezésért.

3. A pap, a kurtizán és a magányos hős (1970)

Sam Peckinpah a két legsötétebb és legdurvább filmje - az 1969-es Vad banda és az 1971-es Szalmakutyák - között készített egy alulértékelt vígjátékot.

A legjobb értelemben véve szentimentális, kedves, ironikus, tragikus-komikus western egy megrögzött aranyásó (Jason Robards) történetét meséli el, aki vizet talál a sivatagban, és egy züllött prédikátor (David Warner) segítségével virágzó üzletet épít, mígnem bosszúvágya véget vet mindennek. A film szórakoztató módon foglalkozik a régi vadnyugat halálával, és ezzel egyfajta keserédes búcsút vesz a műfajtól, amely az 1960-as évek végére már kiment a divatból.  A záró, csodásan teátrális jelenet, amelyben Warner monológja mintha a főszereplőről és magáról Peckinpah-ról szólna egyszerre, a filmrendező pályafutásának egyik legnagyszerűbb pillanata.

2. Nevem: Senki (1973)

A Senki nevű szerencsevadászt (Terence Hill) azzal bízzák meg, hogy végezzen Jack Beauregarddal, a kivénhedt gyorstüzelővel (Henry Fonda), aki gyerekkora óta a legnagyobb példaképe. Amikor Jack felvilágosítja, hogy ő már csak a nyugalmas öregkorra vágyik, Senki úgy gondolja, hogy a bálványa megérdemel még egy utolsó kalandot, és szervez számára egy felejthetetlen „randevút” a rettegett Vad Bandával.

A Nevem: Senki az utolsó ikonikus spagettiwesternek egyike, egyben keserédes búcsú ettől az alműfajtól. A forgatókönyvet a zsáner legendája, Sergio Leone jegyezte, a zenét a mindig kiváló Ennio Morricone szerezte, a címszerepben pedig Terence Hill karrierje egyik legjobb alakítását nyújtja, így nem is csoda, hogy ma már a spagettiwesternek és a bolondos vígjátékok rajongói is kultuszfilmként tekintenek a Nevem: Senkire.

1. Fényes nyergek (1974)

Nagy éve volt Mel Brooksnak 1974, Az ifjú Frankenstein mellett egy fergeteges westernparódiát is bemutatott. Az egyik főszerepet Gene Wilder játssza, egy olyan cowboy-t alakít, aki belekeveredik a vadnyugati filmek legelcsépeltebb kliséjébe: az épülő vasútvonal útjában fekvő, poros kisvárost a simlis békebíró (Harvey Korman) egy csapat banditával akarja élhetetlenné tenni, hogy aztán bagóért felvásárolhassa a telkeket. Ám nem számol azzal, hogy megérkezik a városba a vadnyugat első fekete seriffje (Cleavon Little), aki amúgy egy nagyvárosi jampec, és így elég nehezen tud érvényt szerezni a törvénynek az Isten háta mögött.

Brooks ódája a western műfajához, túl azon, hogy nagyon viccesre sikerült, még egy Oscar-jelölést is hozott neki (a legjobb eredeti dal), és két másikat a legjobb mellékszereplő (Madeline Kahn), illetve vágás kategóriájában. A Fényes nyergek emellett a zsánerben gyakran előforduló rasszizmust is kommentálja és kifigurázza, ami nyilván a társíróként közreműködő legendás Richard Pryornak is köszönhető.

Via: Movieweb / Screenrant / Collider