Nem minden történet torkollik happy endbe.
Minden filmnek kulcsfontosságú eleme a befejezés, és mióta mozgókép létezik számtalan remek lezárással találkoztunk: volt, ami reményt adott, volt, ami elgondolkodtatott és volt olyan is, ami nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Meg olyanok is voltak, amik nyers brutalitásukkal teljesen kiragadtak minket a komfortzónánkból. Íme a filmtörténelem öt legmegrázóbb befejezése, ami után nehezen jutottunk szóhoz.
Az élőhalottak éjszakája (1968)
A zombifilmek befejezése mindig sokkoló, és sosem azzal zárul a történet, hogy emberiség megmenekül az élőhalottaktól. A modern zombifilm ősatyja, George A. Romero lassan hatvan éve készítette el azt filmet, ami mindmáig meghatározza a műfajt: Az élőholtak éjszakáját a forradalmi ötletek, a rémisztő hangulat és az egyre fokozódó feszültség teszi igazi mesterművé. A zárlat pedig különösen megrázó, mivel a történet egyetlen túlélőjét, Bent (Duane Jones) zombinak nézik, és lelövik, amikor már épp azt hinnénk, megmenekült. A film felforgatja a nézői elvárásokat, hiszen mindenki arra számított, hogy legalább egy szereplő megmenekül, de az utolsó jelent ezt a reményt töri szilánkokra, és csak üres rettegést hagy maga után.
A sebhelyesarcú (1983)
Brian De Palma gengszterfilmje a műfaj igazi klasszikusa, mivel A sebhelyesarcú annyira nyers és intenzív, mint kevés hasonló alkotás. Al Pacino brillírozik Tony Montana szerepében, aki állandóan káromkodik, folyamatosan kábítószer-fogyaszt és minden cselekedete brutálisan erőszakos. Mindez egy elképesztő leszámolásba torkollik, amikor Tony heroikus halált hal a kastélyban a bérgyilkosok hada ellen. Minden bizonnyal ez a jelenetsor a filmtörténelem legepikusabb tűzharca, amiben egyetlen ember küzd egy felfegyverzett csapat ellen. Az egész véres, hangos és kaotikus, pont mint Tony élete.
Hullajó (1992)
A Gyűrűk Ura-trilógiát jegyző Peter Jackson korai horror-komédiája a legjobb példa arra a kifejezésre, hogy „olyan undorító, hogy az már vicces”. A történetben egy zsarnoksodó anya zombivá válik, és felfalja az egész szomszédságot. Ha ez nem lenne elég, a végén a fia,
Lionel (Timothy Balme) főnyíróval esik neki minden élőhalottnak, miközben a barátnője turmixgéppel darálja le a még élő, és támadásba lendülő végtagokat.
A Hullajó utolsó jelenetsorában mindent beterít az iszamós vér és az éjsötét humor: így lesz a zárlat egyszerre sokkoló és komikus.
Pokolba taszítva (2009)
A horror-komédiák másik nagy rendezője, az eredeti Gonosz halott-trilógiát késztő Sam Raimi (van, akinek a Pókember-trilógia direktoraként ismerős) filmje egy szerencsétlen banki alkalmazottról, Christine-ről (Alison Lohman) szól, aki egy átok ellen küzd, versenyt futva az idővel, mielőtt elragadná őt egy démon. Mindent bevet a szeánsztól a halottgyalázásig, hogy megmeneküljön, és amikor Raimi elhiteti velünk, hogy szerencsétlen lány sikerrel járt, hirtelen mégis megnyílik alatta föld, és a pokol martaléka lesz. Bár a cím tulajdonképp elárulja a végkifejletet, végig szeretnénk azt hinni, mégsem így lesz, de a sokkoló és cinikus zárlat kijózanító pofonként hat.
A szer (2024)
Coralie Fargeat testhororrja valójában egy megdöbbentő dráma az örök szépségről és fiatalságról. A szer főszereplője Demi Moore alakította a hanyatló hírességet, Elisabeth Sparkle-t. A sztori azt követi nyomon, ahogy Elisabeth egy titokzatos új szert kezd használni, amely fiatalabb testet teremt számára, de új formája, Sue (Margaret Qualley) a teljes irányításért küzd. Ez katasztrofális következményekkel jár mindkettőjük számára, mivel a szerrel való visszaélés miatt eggyé olvadnak, a belőlük létrejött torz mutáns pedig a szilveszteri show-műsoron, élő adásban hull véres cafatokra a színpadon. A szer az elmúlt évek legkreatívabb horrorfilmjeként került be a köztudatba, a lezárás pedig olyan véres és szívszorító, hogy sokáig nem tudunk szabadulni tőle.
Ez is érdekelhet
Ez a filmtörténet 10 legjobb utolsó képkockája
Sok múlik azon, mivel nyit egy film, de a záró képsorok azok, amiket magunkkal viszünk a moziból.
Lássuk!
(via Collider)
