A Ponyvaregény egy értelmetlen hülyeség

Ezzel az indokkal adták vissza a forgatókönyvet a TriStar vezetői Tarantinónak, majd elpasszolták a film jogait. De a stúdiók nem fogadták kitörő örömmel a Reszkessetek, betörőket, az Ördögűzőt és az E.T.-sem, a Vissza a jövőbe sem kellett sokáig senkinek.

Ponyvaregény

Egy korábbi megegyezés értelmében a Columbia TriStar leopciózta a Ponyvaregényt, de úgy, hogy nem is látták a forgatókönyvet. Miután Quentin Tarantino és a film társírója átadták a kész szkriptet a stúdió embereinek, azok nem nagyon örvendeztek, mert egyszerűen gyűlölték. Szerintük teljesen értelmetlen zagyvaság volt, mi több, a legrosszabb forgatókönyvnek tartották, amit valaha olvastak. Szépen tovább is adtak rajta. A Miramax tette a legmagasabb ajánlatot, így hozzájuk került, és Tarantino a 8 millió dolláros költségvetés mellé szinte teljes művészi szabadságot kapott - a többi pedig, ahogy mondani szokás, történelem.

 

Reszkessetek, betörők!

Chris Columbus számára álommeló volt, hogy karácsonyi vígjáték, és rettenetesen boldoggá tette, hogy a Warner leszerződtette a Karácsonyi vakációhoz. Ám a főszereplő Chevy Chase úgy bánt vele, mint a ronggyal, így Columbus hamar ott is hagyta a produkciót. A film forgatókönyvírója, John Hughes ekkor már a Reszkessetek, betörők! előkészületein dolgozott, és Columbus csatlakozott a munkához. A Családi vakáció óriási sikere után a stúdió 25 millió dolláros költségvetést biztosított a Karácsonyi vakációnak, de elég volt nekik egyszerre egy drágább vígjáték, a Betörőkre csak 14 milliót akartak adni - viszont 17 millió alatt nem lehetett volna leforgatni a filmet. A Warnernél nem voltak hajlandók alkudozni, inkább három héttel a forgatás megkezdése előtt egyszerűen lelőtték a filmet, majd kiárusították a jogait. A 20th Century Fox vásárolta meg, és bár senki nem hitt a sikerben, Columbus kapott 18 millió dollárt, amivel kényelmesen gazdálkodhatott. A Reszkessetek, betörők! végül csaknem félmilliárd dollár bevételt termelt.

 

Ördögűző

Szinte teljes érdektelenség fogadta William Peter Blatty 1971-ben megjelent regényét, mert bár kapott néhány jó kritikát, alig fogyott néhány példány. A szerző hollywoodi stúdióknál kilincselt a történettel, hátha ezzel felpörgetheti az eladásokat, de ezzel sem járt sikerrel. "Megkapta az összes stúdió a városban... Az elutasító levelekkel kitapétázhattam volna a fürdőszobámat" - mondta. Mindezek tetejébe a nagyobb könyvterjesztők egy idő után visszaküldték a rajtuk maradt készletet a kiadónak. Úgy tűnt, egyszerűen senki sem kíváncsi a regényre. Azonban Blatty-nek sikerült megszerveznie egy rendhagyó tévészereplést, és ha ez nem történik meg, az Ördögűző örökre eltűnt volna  a süllyesztőben. Háromnegyed órán keresztül beszélhetett a könyvéről - és ennek hatására hirtelen megugrott az érdeklődés iránta, egyik napról a másikra felkerült a New York Times bestseller listájára. A Warner vezérigazgatója elolvasta, és annyira tetszett neki, hogy menten meg is vette a megfilmesítés jogait. A 12 millió dolláros költségvetésű film végül 441 milliót hozott a stúdió konyhájára, Blatty pedig Oscart kapott a forgatókönyvért. 

 

E.T.

A Harmadik típusú találkozások sikere után Steven Spielberg belefogott egy új ufós forgatókönyv megírásába. Ez volt a Night Skies, amelyben rosszindulatú földönkívüliek támadnak meg egy családot, a gyártó Columbia Pictures azonban inkább folytatást szeretett volna. Spielberg Melissa Mathisonnal közösen alaposan átdolgozta a történetet, ami egyre kevésbé hasonlított az eredeti horrorisztikus ötletre, ám a stúdió vezetői cseppet sem voltak elégedettek a végeredménnyel, gyenge Disney utánérzésnek tartották. Nem is akartak többet foglalkozni vele. Spielberg dühében kijárta, hogy a Universal vásárolja meg tőlük a film jogait, de a Columbia csak azzal a feltétellel adta el, ha az egy millió dolláros vételár mellett a majdani haszon 5 százalékát is megkapják. Az E.T. 792 millió dollárt keresett a pénztáraknál, és a Columbia egyik vezetője később megjegyezte, hogy valószínűleg többet kerestek vele, mint bármelyik másik filmmel, amit a stúdió gyártott abban az évben.

 

Vissza a jövőbe

Robert Zemeckis és Bob Gale 1980-ban a Columbia Picturesnél kezdték fejleszteni a forgatókönyvet, amit ugyan a stúdió vezetői aranyosnak találtak, de nem győzte meg őket, valami érettebb sztorit szerettek volna. Azt javasolták, vigyék inkább a Disney-hez. A következő két évben az alkotópáros többször is átírta a történetet, és végigkilincselték az összes nagyobb stúdiót, de egyiket sem érdekelte. A Disney-nél is próbálkoztak, ahol azt mondták nekik, hogy "nem helyénvaló, hogy a Disney neve alatt jöjjön ki egy olyan film, amiben egy anya beleszeret a saját fiába". Közben Zemeckis megcsinálta A smaragd románcát, óriási siker lett, és Steven Spielberg rögtön le is csapott a hányattatott sorsú  forgatókönyvre.