Graham Chapman, a doktor úr

Graham Arthur Chapman 1941. január 8-án született Leicesterben, édesapja volt a helyi rendőrbíró, aki azonban a 30-as években még bútorpolitúrosként, majd koporsókészítőként dolgozott. A cambridge-i Emmanuel College-ban tanult, ahol évfolyamtársával, John Cleese-zel együtt kezdett komikus jeleneteket írogatni.

Bár megszerezte orvosi diplomáját és a szükséges képesítéseket, soha nem praktizált: főállású komikus lett.

Barátai előtt nem, de a közönség előtt sokáig titokban tartotta homoszexualitását. Ő és Cleese még az egyetemen csatlakozott a Footlights nevű amatőr színjátszó csoporthoz – később a Monty Pythonban is ketten együtt dolgoztak –, amely hamarosan felvette Cambridge Circus nevet, amivel a West Enden, Új-Zélandon és a Broadwayn is felléptek. A 60-as években hivatásos íróként dolgozott a BBC rádió- és tévéműsorainak. A társai szerint ő volt a Monty Python legjobb színésze – ezért lehetett Arthur király a Gyalog galoppban (1975), és ezért is osztották rá a Brian élete (1979) címszerepét is.

Az 1970-es években alkoholproblémákkal küzdött; a Gyalog galopp forgatását például meg kellett szakítani, mert delirium tremensbe esett. Bár barátok maradtak, Cleese pont Chapman kiszámíthatatlan természete miatt szállt ki 1973-ban a társulatból, amely a rövid negyedik szezon után fel is oszlott. A sorozat után több film forgatókönyvén is dolgozott, ezek közül a legismertebbek: Out of the Trees, The Odd Job és a Sárgaszakáll, illetve tagja volt az extrém sportokkal foglalkozó Dangerous Sports Clubnak, amely először ismertette meg a szélesebb közönséggel a bungee jumpingot. 1980-ban jelent meg önéletrajza, az Egy hazug önéletrajza. A 80-as években előadókörutakat tett. Legutolsó „főszerepe” az Iron Maiden 1988-as "Can I Play with Madness" című dalának videóklipjében volt. 1989. október 4-én gégerákban hunyt el.

John Cleese, az ügyvéd

John Marwood Cleese 1939. október 27-én született az angliai Weston-Super-Mare-ben. Édesapja, a biztosítási ügynök Reginald Francis még Cheese néven született, de megváltoztatta a nevét, amikor az I. világháború során behívták katonának – félt, hogy bajtársai nem vennék komolyan „Sajt közlegényként”. Cleese 12 éves korára elérte a 182 cm-es magasságot – jelenleg 196 centi, de élőben még többnek tűnik –, emiatt gyakran gúnyolták, amire rendszerint viccekkel válaszolt. Remek sportoló volt,

különösen a krikettben és a bokszban tűnt ki,

tanulmányai révén pedig több ösztöndíjat is elnyert. A Cambridge egyetemen jogot tanult, s közben sok időt szentelt az egyetem legendás Cambridge Footlights nevű csoportjának, ahol megismerkedett Chapmannel, a társulat amerikai turnéján pedig Terry Gilliammel barátkozott össze, annyira, hogy egy időre az USA-ban is maradt, ahol szárnyait bontogatva még a Broadwayn is fellépett.

Itt ismerkedett meg leendő feleségével, Connie Booth-tal, akivel közösen írták még a Waczak szálló című 12 részes vígjátéksorozatot – amit már elválva játszottak el. Cleese lett messze a legsikeresebb az összes Python-tag közül, filmjeit felsorolni is hosszú lenne – de azt nem lehet nem kiemelni, hogy A hal neve: Wanda (1988) forgatókönyvéért Oscar-díjra is jelölték. Az 1993-ban felfedezett 9618 Johncleese nevű aszteroida róla kapta a nevét, akárcsak egy gyapjas lemur fajta (Avahi cleesei) – a Fészkes fenevadak (1997) készítése kapcsán ugyanis rengeteget tett a veszélyeztetett lemur fajokért.

Eric Idle, a zenész

Eric Idle 1943. március 29-én született a Tyne and Wear megyei South Shieldsben. Édesapja, Ernest a Királyi Légierőben szolgálta végig a háborút, hogy aztán 1945 karácsonyán hazafelé tartva, stoppolás közben üsse el egy figyelmetlen autós. Ezek után a félárva kisfiú bentlakásos iskolába került, ahol csak két dolog vigasztalta, kedvenc focicsapata, a Wolverhampton Wanderers és a mozi – ha tehette, mindig kilógott a kollégiumból és korhatáros filmeket nézett. Remek tanuló volt, így a Cambridge-re járhatott,

ahol irodalmat tanult, miközben zenélni kezdett.

Tehetséges gitáros és dalszerző, ő írta a csoport legismertebb dalait. A Brian élete végén elhangzó Always Look on the Bright Side of Life a Monty Python-csoport védjegyévé vált, de az ő műve Az élet értelmében hallható Galaxy Song is.

Míg a többiek párban dolgoztak, Idle egyedül írt és dolgozta ki jeleneteit, és bár szeretett így dolgozni, rendkívül frusztráló volt számára, hogy ennek köszönhetően, amikor a társulat arról szavazott, milyen ötleteket vigyenek tovább, őt rendre leszavazták –

hiszen csak egy voksa volt, míg a többieknek kettő.

A csoport feloszlása óta számtalan filmben és tévéműsorban feltűnt (South Park – Nagyobb, hosszabb és vágatlan, A Simpson család, Saturday Night Live). Az 1990-es években Idle karrierje megfeneklett: az 1993-as Lökött örökösök, illetve az 1998-as Burn Hollywood Burn című filmje megbukott – utóbbi öt(!) Arany Málna díjat kapott. Végül úgy állt újra talpra, hogy régebbi Python-anyagokat dolgozott át: ő írta a három Tony-díjat nyert Spamalot című musicalt, 2015. május 31-én a Nem a Messiás című komikus oratóriumát bemutatták a Papp László Sportarénában, melyen két számot énekelt, köztük az Always Look on the Bright Side of Life-ot.

Terry Jones, az irodalomtanár

Terrence Graham Perry Jones a Wales-i Colwyn Bay-ben született 1942. február 1-jén. Apja walesi, anyja angol volt. Egy héttel születése után apját, aki szintén a Királyi Légierőben szolgált, Indiába vezényelték, így csak 4 évvel később találkozhattak „újra”. 1961-ben szerzett diplomát az Oxfordi Egyetemen, szakterülete a középkori angol irodalom volt, különösképpen Chaucer munkásságában mélyült el. Róla aztán 1980-ban könyvet is adott ki, újraértelmezve az író munkásságát, és később is számos, a középkori irodalommal és történelemmel kapcsolatos műsort készített. Azóta tagja a Brit Költészeti Társaságnak, versei jelentek meg a Poetry Review című költészeti folyóiratban. Még az egyetemen kezdett el fellépni az Oxford Revue nevű amatőr társulatban, amelynek Michael Palin is a tagja volt, aki aztán a szerzőtársa lett a Monty Pythonban.

Sokak szerint kiegyensúlyozott személyiségével és töretlen lelkesedésével ő tartotta össze a Monty Python társulatot, és az összes filmjüknek ő volt a rendezője - Gyalog galopp esetében ezen a poszton még Terry Gilliammel osztozott, de később egyedül dolgozott.

Stílusára a „poéngyilkosság” volt a jellemző,

vagyis nem engedte, hogy a vicceket a hagyományos módon mondják el, de sokat adott a látványvilágra is. Ki tudja miért, de a sorozatban előszeretettel alakított rikácsoló hangú öregasszonyokat. A társulat feloszlása után nem csak a tudományos munkának és a költészetnek élt: 1977-ben megalapította a Penrhos Brewery nevű kézműves sörfőzdét. 2006. október 21-én vastagbélrákot állapítottak meg nála; a daganatot három nappal később sikeresen eltávolították, ám 2015-ben progresszív afáziát diagnosztizáltak nála, a demencia egyik súlyos formáját, ami végül a halálát okozta 2020. január 21-én.

Michael Palin, az utazó

Michael Palin 1943. május 5-én született a dél-yorkshire-i Sheffieldben. Öthetes lemaradásával ő a Pythonok legfiatalabbika – és a „közönségszavazás” alapján a legjóképűbb is. 1962-től újkori történelmet tanult az Oxfordi Egyetemen. Iskolai barátjával, Robert Hewisonnal együtt írtak és adtak elő először vicces darabot egy egyetemi karácsonyi ünnepségen. Terry Jones szintén ebbe az iskolába járt. Látta az előadást, és elkezdtek közösen írni. Palin az egyetem után a Most! című humoros pop show műsorvezetője, majd a Frost-jelentés című műsor szövegírója lett – akárcsak Graham Chapman, John Cleese és Eric Idle.

A Monty Pythonban szinte kizárólag Jones volt az írópartnere.

A társulat feloszlása után a Palin/Jones páros a Kalandos történetek című sorozatot írta és játszotta 1976-tól három éven keresztül, ezenfelül számos filmben szerepelt - A hal neve: Wandáért (1988) megkapta a legjobb férfi mellékszereplőnek járó BAFTA-díjat is. 

A nyolcvanas években öt gyerekkönyvet írt, de ekkor már rátalált új hitvallására, az utófilmek készítésére. 1989-től nagy sikerű útifilmeket készített a BBC-nek, gyakran és jól elhelyezett poénokkal fűszerezve. Elképesztő helyekre jutott el – még Észak-Koreában is járt  –, útifilmes naplói alapján könyvek és hangoskönyvek is készültek. 2007-es Új Európa című sorozatában bemutatta Magyarországot is nézőinek. 1993-ban nyitotta meg kapuit a Michael Palin Központ a Dadogós Gyermekekért, melynek ötletete  A hal neve: Wanda című filmbéli alakítása után született, ahol Ken, szerepe szerint dadogott, de más vonatkozása is van a dolognak, édesapja ugyanis súlyosan beszédhibás volt.

Terry Gilliam, a politológus

Terry Gilliam 1940. november 22-én született a Minnesota állambeli Minneapolisban; ő a csoport egyetlen amerikai tagja – de ma már brit állampolgár, mert az iraki háború elleni tiltakozásul „visszaadta” amerikai útlevelét. Érettségi után először fizikát kezdett tanulni, de végül a politológiát végezte el. Egy ideig a különböző liberális politikai mozgalmak tagja volt, de úgy érezte, hamar radikális irányba sodródna – főleg miután a rendőrök egyszer agyba-főbe vertek –, és elsősorban ezért költözött Angliába, immár John Cleese barátjaként. Itt előbb a Do Not Adjust Your Set, majd a Monty Python Repülő Cirkusza számára készítette animációit. Gilliam tervezte és rajzolta a jeleneteket összekötő szürreális „rajzfilmeket”, amikhez szabad kezet kapott, ezenkívül a csoport képi megjelenéséért (album- és könyvborítók, a filmek főcímei) is ő felelt. Művészetére a változatos stílushatások keveredése jellemző: furcsa alakok, antik fotográfiákból kivágott hátterek és mozgatható figurák.

Bár elsősorban az animációk elkészítése volt a feladata, Gilliam színészként is fel-feltűnt a Repülő Cirkuszban, olyan szerepekben, melyekben kényelmetlen jelmezt vagy sminket kellett viselni. Például ő a „csirkés lovag”, aki úgy vet véget a jeleneteknek, hogy az egyik szereplőt fejbevágja egy gumicsirkével, de a csoport filmjeiben is feltűnt több kisebb szerepben. Az 1970-es évek második fele óta Gilliam elismert filmrendezővé vált, olyan filmekkel, mint a Brazil, A halászkirály legendája, a 12 majom és a Félelem és reszketés Las Vegasban. Újabban operákat rendez Londonban, de az év nagy részét olaszországi otthonában tölti.