A bárányok hallgatnak minden idők egyik legjobb horrorja, de azért közel sem tökéletes.
Sir Anthony Hopkins Hannibal Lecter-alakítása legendás, a színész nem hiába kapta meg érte a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat. Ez egyébként már csak azért is kiemelkedő teljesítmény, mert bár gyakorlatilag ő a főszereplő, mégis alapvetően kevés jelenete volt a közel kétórás filmben. Hopkins ikonikus karaktere mellett azonban fontos szót ejteni az FBI-újoncot megformáló Jodi Fosterről is, aki ugyan brillírozott mint Clarice (Oscar díjat is kapott érte), de mégis hozzá köthető az alkotás legnagyobb, máig sokaknak szemet szúró hibája.
Óriási hiba, de...
Mint ismert, a fiatal FBI-os lányt, Clarice Starlingot váratlanul terepmunkára rendelik ki, még azelőtt, hogy befejezte volna az akadémiát. Clarice rendkívül úttörő karakter, akinek a feladata, hogy férkőzzön az Egyesült Államok egyik legveszélyesebb pszichopata sorozatgyilkosának bizalmába, annak érdekében, hogy Lecter segítsen neki elkapni egy – az övéhez hasonló módszerekkel gyilkoló – másik sorozatgyilkost. A filmben Clarice főnökét, Jack Crawfordot (akit Scott Glenn alakít) az egykori FBI-profilozó, John Douglas ihlette. Douglas szorosan együtt is működött Thomas Harrissel, A bárányok hallgatnak című regény írójával, valamint Jonathan Demme rendezővel is a filmadaptáció során. Az Entertainment Weekly-nek adott interjújában azonban elmondta, ő soha nem tette volna azt, amit Jack Crawford tett, vagyis hogy kiemelte Clarice-t az akadémiáról és terepre küldte teljesen zöldfülűként.
Nem küldünk ki embereket egyedül. Mindig párosával dolgozunk. Ráadásul az egy nagyon szokatlan dolog, hogy valakit kiemeljenek az akadémiáról úgy, ahogy Crawford tette Starlinggal”
– magyarázta az FBI egykori embere.
Miért nem kapott Clarice társat?
Röviden, a mára már ikonikusnak számító jelenetek egyszerűen nem lettek volna annyira hatásosak, ha a nő nincs egyedül. A harc, amit minden egyes alkalommal megvív, hogy komolyan vegyék egy férfiak által uralt környezetben, nem lett volna annyira erőteljes, ha van mellette egy feltehetően férfi társ. Sőt, a film csúcspontja – amikor Clarice egyedül száll szembe a keresett sorozatgyilkossal – sem lett volna annyira feszült és hatásos, ha van valaki más is mellette. Az üldöző és az üldözött közötti dinamika az, ami a jelenet erejét adja, ez egy plusz emberrel nem valószínű, hogy működött volna.
Páratlan siker
Szóval, hiába számít az FBI szemszögéből nézve súlyos hibának, hogy Clarice-t egyedült hagyták, a film szempontjából mégis nagyon úgy fest, ez a koncepció volt a helyes döntés, és jó eséllyel pontosan ez járult hozzá A bárányok hallgatnak páratlan sikeréhez. Hiszen Hopkins és Foster Oscar-díján túl, maga a film is elnyerte a legjobb alkotásnak járó szobrocskát (máig az egyetlen horrorfilm, amely elnyerte a díjat – a szerk.), sőt a legjobb rendező és a legjobb adaptált forgatókönyv díjat is hazavihette az 1992-es, 64. Oscar-gáláról.
Ez is érdekelhet
Ezért nem akarta a rendező Jodie Fostert A bárányok hallgatnak főszerepére
A színésznő egyik ikonikus karaktere Clarice Starling, de Jonathan Demme eredetileg ódzkodott tőle, hogy ő alakítsa.
Továbbvia Screen Rant
