Egyesek szerint „lenyűgöző teljesítmény”, mások viszont úgy látták, hogy „soha senki nem alázta még meg ennyire a történelem egyik legambiciózusabb uralkodóját”.
November 23-án már a magyar mozik is vetíteni fogják Ridley Scott legújabb filmjét, a Napóleont (melyben a francia császárt nem kisebb sztár alakítja, mint Joaquin Phoenix) amit néhány szerencsés kritikus már látott, sőt, cikket is írhatott róla. Néhányan ünnepeltek, mások szkeptikusak voltak – az Uproxx magazin Mike Ryan nevű szerzője szerint viszont ez nem is kosztümös dráma volt, sokkal inkább valami vígjáték...
Íme néhány vélemény a filmről:
Peter Bradshaw a The Guardian hasábjain ezt írta:
Sok rendező próbálta már bemutatni Napóleont. De Ridley Scott – a mozi Wellingtonja – egy bosszantóan élvezetes lovasrohamot készített, egy két és fél órás, teljes erőbedobással készült életrajzi filmet, amelyben a rendező nem engedi, hogy csapatai az ütközet közepén elakadjanak a tények ingoványos mezején.
Nicholas Barber a BBC-nél ilyennek látta a filmet:
Martin Scorsese 80 éves, Ridley Scott pedig már majdnem 86, de egyik rendező sem mutatja a lassulás jeleit. Az utóbbi években a filmjeik hosszabbak, drágábbak és ambiciózusabbak lettek, mint valaha. A legújabb példa erre a Napóleon, [Ridley] Scott 160 perces, több országon és több évtizeden átívelő életrajzi filmje a francia hadvezérről és uralkodóról, amely számos dübörgő csatajelenetet is tartalmaz. Lenyűgöző teljesítmény, bár lehet, hogy [Ridley] Scott csapatirányítói képességeit jobban értékeli az ember, mint Napóleonét.
Damon Wise a Deadline-nál „lenyűgözően összetett karaktertanulmány”-nak nevezte a filmet:
Azt meg kell szokni, hogy az igazi film Bonaparte fejében játszódik, aki hozzászokott ahhoz, hogy társai bűnözőnek tartják, aki túszul ejtette a világot, és aki minden eszközzel harcol a békéért, miközben szinte mindenkivel, akivel találkozik, elutasító (»Milyen kár, hogy egy ilyen nagyszerű embernek nincs modora« – kesereg a filmben egy brit követ). Nehéz elképzelni olyan színészt, aki képes lenne mindezt kipréselni magából, és ennyire magával ragadóan előadni, de Phoenixnek sikerült. Ami különösen lenyűgöző teljesítmény, ha belegondolunk, hogy Napóleon, a háború önjelölt nagymestere 22 év alatt több mint 3 millió embert küldött a halálba.
Az Independent ilyennek látta a Napóleont:
A csatajelenetek izgalmasak, visszautalnak arra a fajta látványosságra, ami Hollywoodban ma már senkit sem érdekel – kivéve magát Ridley Scottot. De [a rendező] ugyanennyire szenvtelen is tud lenni, amikor kellő hitelességgel mutatja be azt az embert, akit egy kortársa úgy jellemzett, mint »a sakkmester, akinek az ellenfele történetesen az emberiség rajta kívül eső része«.
Kevésbé volt lenyűgözve David Rooney a The Hollywood Reporternél, aki szerint:
a gyalogsági összecsapások, a váratlan lesből támadások és a mennydörgő vérfürdők állandó harsánysága ellenére a Napóleon gyakran tűnik narratívan unalmasnak és laposnak.
David Ehrlich, az IndieWire munkatársa is inkább negatívumokat fogalmazott meg:
Nem voltam felkészülve arra, hogy [Ridley Scott] legújabb filmje ilyen mértékben alázza meg a történelem egyik legambiciózusabb uralkodóját.
(via Uproxx & The Hollywood Reporter)
