Brazil (1985)

Terry Gilliam kultikus sci-fije egy olyan társadalomban játszódik, ahol a technológia és a bürokrácia egyeduralmában egy árnyékkormány uralkodik, melynek alattvalóit tökéletes megfigyelés alatt tartja, és azok életébe gyakran bele is avatkozik. Ahogy a gyártó Universal Studios is beavatkozott Gilliam munkájába, ők ugyanis

újravágatták a filmet és egy egyszerűbb, érhetőbb befejezéssel, rövidebb, 90 perces játékidővel és olyan rockzenével, amit szerintük a tinik bírnak.

Csakhogy a felháborodott rendező felvette velük a harcot. Titkos vetítéseket szervezett kritikusoknak az eredeti verzióval – megszegve ezzel a stúdióval kötött szerződését -, akik aztán csak lelkendező kritikákat írtak. A különböző újságíró szervezetek, akik tisztában voltak a rendező és a stúdió közötti vitával, gyorsan díjakat is adtak a Brazilnak, ezzel gyakorlatilag kényszerhelyzetbe hozva a Universalt, akik végül lenyelték a békát, és Gilliam eredeti, 140 perces verziója került a mozikba, tinibarát rokzene nélkül.  

Ragadozó (1987)

Arnold Schwarzenegger kultikus filmjének forgatása legendásan nehéz volt, márcsak azért is, mert az egész stábot lerakták a mexikói dzsungelben, ahol aztán mindenki annak rendje és módja szerint le is betegedett. Piócákkal teli állott vízben kellett a szereplőknek gázolniuk, a hol halálra főttek, hol majd’ megfagytak a hőmérsékletingadozás miatt, a higiénia nem létező volt, a stúdió fejei pedig lehetetlen kéréssekkel bombázták John McTiernan rendezőt. Például azzal, hogy

gyakrabban mutassa azt, ahogy hősei gépfegyverből tüzelnek.

McTiernan annyira ostobának ítélte a kérést, hogy úgy döntött, alámegy a dolognak, és egy igazi gépfegyverropogás orgiát készített. Amikor a Ragadozó végez Blainnel (Jesse Ventura), Mac (Bill Duke) egy pillanatra megpillantja a körvonalait és tüzet nyit rá egy böhöm nagy hordozható gépágyúból, majd a többiek is rákezdenek, géppisztolyokból, gránátvetőkkel, mindennel. Kinyírják az összes pálmafát a környéken, de ellenfelük már rég továbbállt. „A jelenet lényege pont az, hogy a fegyverek impotensek” – magyarázta a rendező később.

A legvadabb dolgok, amik a Ragadozó forgatásán történtek

Őrült színész, dögmeleg, béna jelmez és Jean-Claude Van Damme.

Tovább

Télapu (1994)

A Télapu úgy kezdődik, hogy a Mikulás leesik a tetőről és meghal, ezért a helyét a házban lakó apának, egy Scott Calvin nevű fickónak (Tim Allen) kell átvennie, különben a gyerekek ajándék nélkül maradnak. Ez egy elég sötét kezdés egy Disney-filmhez, az eredeti változatban azonban még ennél is sokkal borongósabb volt a nyitány, mert ott azért halt meg szegény Télapó, mert Scott lepuffantotta! A Mikulássá válás egyébként Allen számára is embert próbáló feladat volt: 3 és fél órába telt, mire megkapta a műhájat és a sminket, majd mindezek eltüntetése is másfél órát vett igénybe a nap végén. Mindössze 6 órát tudott forgatni Mikulás-ruhában, mert utána egyszerűen rábüdösödött a rosszul szellőző jelmez. A kész filmet aztán egyetlen mondat miatt újra kellett vágni: Allen Mikulása ugyanis ezt mondta: „1-800-SPANK-ME? Ismerem ezt a számot!” – a spank me jelentése „fenekelj el”. Csakhogy egy anyuka reklamált, hogy a kisfia felhívta az elvileg kitalált számot,

ami egy szexvonal volt, ráadásul ezzel óriási telefonszámlát csinált.

A Disney a tévéverzióban, illetve minden videó és DVD kiadásban kénytelen volt ezt a mondatot újravágni, illetve megvenni a szexvonal tulajdonjogát, hogy legálisan megszüntethessék.

Mimic - A júdás faj (1997)

Valószínűleg maga Guillermo del Toro is elismerné, hogy ez volt a legkevésbé sikerült filmje, - vagy a legtöbb kompromisszum árán készült munkája. A Mimic egy halálos járvány kitöréséről szól New Yorkban, amelyet a város csótánypopulációja terjeszt. A probléma leküzdésére egy entomológus (Mira Sorvino) géntechnológiával kifejleszt egy új rovarfajt, amely képes elpusztítani a csótányokat. Csakhogy kiderül, ugyanezek a rovarok olyan mértékben fejlődtek és változtak, hogy képesek utánozni az embereket - és meg is ölik őket. Del Toro első angol nyelvű filmjének elkészítése elsősorban arról szólt, hogy kivédje a producerek, Bob és Harvey Weinstein (ki más?) folyamatos támadásait, akik minden kreatív döntésben meg akarták kötni a kezeit – néha sikerült is nekik.

Amikor Weinsteinék azért kérték, az óriásbogaraknak legyenek hatalmas fogai és szőre, a rendező nemet mondott, erre a producerek egy olyan utóforgatáson valósították meg őrült ötleteiket, amiről del Torót nem értesítették.

A szövetség (2003)

Hosszan lehetne írni arról, mi minden romlott el ezen zsúfolt korai szuperhősfilm forgatásán. Sir Sean Connery például emiatt a film miatt döntött úgy, hogy visszavonul, és a rendező, Stephen Norrington ezért nem kapott több munkát. Még a saját filmjének premieréjére sem hívták el, és amikor Connery-t megkérdezték, hol van a rendező, azt válaszolta, keressék a legközelebbi bolondokházában. A legrosszabb élménye azonban Winter Ave Zoli cseh származású színésznőnek volt, aki egy gonosz német tudós lányát, Eva Drapert játszotta, aki párbajt vív Tom Sawyerrel (Shane West), aki felnőttként már az amerikai kormány titkos ügynöke. Csakhogy

a film producerei nem voltak elégedettek a színésznővel, és kivágatták az egész filmből, de elég furcsa módon.

A promóciós anyagokban ugyanis benne marat, sőt, a párbajt is megtartották, csak a színésznő arcát digitálisan felcserélték egy kolléganőjéével, ami a digitalizáció ezen korai szakaszában egy vagyonba kerülhetett – csak azért, mert az egyik döntéshozónak épp ilyen kedve volt.

Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán (2003)

A napóleoni háborúk idején váratlan támadás éri a Surprise nevű angol hadihajót. A csatában a hajó súlyosan megrongálódik, és a legénység tagjai közül is sokan megsebesülnek. Jack Aubrey kapitány (Russell Crowe) két óceánon keresztül üldözi titokzatos francia ellenfelét, az Acheront, megannyi megpróbáltatást állva ki. A két Oscart - legjobb hangvágás és operatőri munka – begyűjtő film Patrick O'Brian regénye alapján készült, ahol Aubrey kapitány ellenfele egy portyázó amerikai hadihajó volt az 1812-es brit-amerikai háború alatt – ezen változtattak. Féltek ugyanis, hogy az eredeti felállással nem lehetne a filmet eladni az egyik legfontosabb piacnak számító Amerikában, ahol nem szeretik nézni azt, hogy veszítenek. Ráadásul a kérdéses intenzív, de rövid háborút, annak okait és lefolyását nem sokan ismerik, vagyis jelen esetben indokolt volt a változtatás.

Vörös hajnal (2012)

Az eredeti, 1984-es, vagyis még a hidegháború idején született Vörös hajnalban a Szovjetunió és szövetségesei, Kuba és Nicaragua támadják meg Amerikát, hogy aztán fiatal és jóképű ellenállók vadásszák le katonáikat, a 2012-es remake-ben azonban új ellenséget kellett találni. Brendan Bradley rendező gondolt egy nagyot, és az USA legfőbb kereskedelmi ellenfelét, Kínát ette meg az agresszornak, akikkel Chris Hemsworth és társai szembeszállnak, de egy dolgot elfelejtett.

Hogy ekkora már Kína lett az amerikai filmek legnagyobb külföldi piaca,

így Tripp Vinson producer úgy döntött, utólag változtat a történeten, és Észak-Korea támadja meg az USA-t, ami persze minden szempontból képtelenség. Ehhez vegyük hozzá, hogy minden kínai felségjelet és feliratot digitálisan koreaivá kellett montírozni rengeteg munkával és sok pénzért, ami egy percig sem érte meg. A gyártó MGM anyagi gondjai miatt csak két év késéssel bemutatott új Vörös hajnal kritikai és anyagi bukás lett.