1. Öngyilkosság Óz birodalmában

Az Óz, a csodák csodája jelentőségét mutatja, hogy a film egyetlen snittje is akkora vitákat, teorizálást generált, hogy még ma is beszélünk róla. Amikor Dorothy és a geng elindul a Sárga köves úton, a kép hátterében, az erdőben látható egy apró alak, amely úgy néz ki, mintha az egyik fáról lógna. A fáma szerint az ott bizony az egyik mumpicot alakító törpe színész holtteste, aki szerelmi bánatában döntött úgy, hogy a lehető legpublikusabban akasztja fel magát.

A sokáig népszerű teória azonban nagy valószínűséggel nem igaz: az évtizedek alatt számtalan, a filmen dolgozó ember megcáfolta azt, miközben senki nem erősítette meg, hogy törpe színész ismerőse a hollywoodi klasszikus forgatásán hunyt volna el – hatósági nyomozás sem történt. Mi volt akkor az a titokzatos alak a háttérben? Nagyon úgy tűnik, hogy egy díszlet részét képező madár vagy ottfelejtett munkaeszköz.

2. Stan Laurel volt Clint Eastwood édesapja

A legendás komikus, valamint a színész-rendező fiatalkori képeit egymás mellé téve tényleg látni valamiféle hasonlóságot. Ezen felül időben is elképzelhető, hogy Stan Laurel zabigyereke lehet Eastwood. Az pedig már felettébb gyanús, hogy a westernsztár egyes híresztelések szerint nem is ismerte túl jól az édesapjának tartott Clinton Eastwoodot. Az efféle körülmények miatt régóta pletykálják, hogy a Laurellal való feltételezett rokonság több mint elmélet, azonban erre eddig semmilyen épkézláb bizonyítékot nem láttunk. Sőt, maga Eastwood is tagadta a pletykát.

3. James Deant a CIA gyilkolta meg

A huszadik század második felétől kezdve azért vált viszonylag unalmassá a konteógyártás ipara, mert bármi is történik bárhol, arra rá lehet fogni, hogy igazából a CIA műve. Az amerikai hírszerzés persze rászolgált arra, hogy a konteósok Jolly Jokere legyen, hiszen számtalan vad hidegháborús sztorijukról derült ki, hogy valóban megtörtént.

Azt viszont remélhetőleg nem kell később helyreigazítanunk, ha leírjuk: a népszerű elmélettel ellentétben James Deant nem a a CIA gyilkolta meg. Pedig a sztár halálos autóbalesetének egyes rekreálói nincsenek meggyőzve affelől, hogy valóban úgy történt a dolog, ahogy a hivatalos verzió szól. Szerintük a tittkosszolgálat zavaros okokból kifolyólag, de mindenképp szándékosan végzett az akkor 24 éves színésszel, ezért is maradt kevés olyan nyom autójának roncsán, ami magas sebességgel történő karambolra utal.

4. Kubrick legnagyobb produkciója: a holdraszállás

Arról, hogy az USA sosem vitte véghez a holdraszállást, csupán egy Stanley Kubrick által megrendezett jelenetet közvetítettek, már számos, nagyon részletes elemzést, „tényfeltárást” lehetett olvasni. Pár éve még saját filmet is kapott a teória: a 237-es szoba kitér arra, hogy a legendás rendező később a Ragyogásban rejtett el számos nyomot, amely arra utal, hogy valóban ő valósította meg az emberi történelem egyik legfontosabb pillanatát. De jogosan tesszük fel a kérdést: a holdraszállás meghamisítását nem lett volna nehezebb megszervezni, mint magát a holdraszállást?

5. A Csillagkapuk valóban léteznek, és Szaddám Husszeinnek is volt egy

Mi köze az iraki háborúnak a csillagközi utazáshoz? Egyesek szerint meglepően sok.  Már születtek is tényellenőrzések, hogy tisztába tegyék a publikummal a fontos kérdést: azért támadta meg az USA Irakot, hogy hozzáférhessen az ősi Csillagkapujukhoz?

Az elmélet szerint az Ur ősi mezopotámiai városában található zikkurat mélyén rejtőzött a Csillagkapu, amelyet Szaddám Husszein használt… valamire?! Nem értjük pontosan, mire kellhetett a diktátornak az eszköz, de talán ha újranézzük a sorozatot, támadhat pár ötletünk a teória kiegészítésére.

+ 1. Bud Spencer és Terence Hill buktatta le a Titanic „elsüllyesztőit”

Ez az elmélet azért lóg ki listánkról, mivel nincsen komoly irodalma, csupán egy magyar Facebook-csoportban találkoztunk vele pár hete. Azonban mindenképp említést érdemel, mert az elmélet egész egyszerűen zseniális: a klasszikus „nem a Titanic süllyedt el, biztosítási csalás volt az egész” konteót köti össze a Bud Spencer-Terence Hill-filmek nem létező, rejtett mélységeivel, amelyek bizonyítják, hogy a bunyózós vígjátékok valójában a történelem egyik legnagyobb hajókatasztrófájának igaz történetét hivatottak elmesélni, némileg nyakatekert módon.