A filmezés egy kollektív műfaj, ezért szükség van a visszajelzésekre. A forgatókönyvírás fázisában és az első verzió elkészülte után is érkeznek a javaslatok, az úgy nevezett „notes”-ok a producerektől, stúdióvezetőktől, ügynököktől, scriptdoktoroktól, amelyek hasznosak is tudnak lenni. Sok esetben viszont olyanok próbálnak belekotyogni az alkotók munkájába, akik teljesen félreértik a filmet, vagy nincs is különösebb problémájuk vele, csak fontoskodni akarnak egy kicsit. Íme néhány stúdiófejes teljesen haszontalan megjegyzése.

Whiplash (2014)

Damien Chazelle filmje, amelyben egy fiatal dobos srác a világ egyik leghíresebb zeneiskolájában akasztja össze a bajszát egy szadista tanárral, a 2014-es év egyik legnagyobb kritikai sikere lett, és több kategóriában is Oscarra jelölték. A rendezőt mégis arra kérték, hogy a csúcspontot jelentő dobszólót törölje a filmből.

Egy hosszú dobszólóval végződik, amiért gyakorlatilag elkészült a film. És a megjegyzés az volt, hogy szabaduljunk meg ettől az egésztől. Azt írták, hogy 'Jól megy neki a dobolás. Értjük enélkül is.'"

Holdfény (2016)

A fekete Barry Jenkins egy fekete környezetben felnövő afro-amerikai férfiről akart filmet készíteni, aminek alighanem már a forgatókönyvből is ki kellett volna derülnie, mégis ezt a kérdést kapta meg az egyik öltönyöstől:

Szóval, hol vannak a fehérek?"

A hét mesterlövész (2016)

A westernklasszkis remake-jének producere, Todd Black szerint Sony Pictures illetékeseitől a fejlesztés során megkapták azt a kérdést, hogy

Biztos, hogy cowboy-kalapot és arcszőrzetet kell viselniük?”

A számolás joga (2016)

Theodore Melfi valós eseményeken alapuló filmjében az 50-es évek űrversenyének közepén három fekete nő rakétasebességgel emelkedik fel a NASA ranglétráján, köszönhetően annak, hogy komputereket megszégyenítő precizitással képesek számolni. Így aztán el tudjuk képzelni az író-rendező meglepettségét, amikor a stúdió egyik embere megkérdezte tőle, hogy

Muszáj, hogy ennyi matek legyen benne?”

Melfi erre udvariasan úgy tett, mintha érdekelné a stúdióvezető hozzászólása, de tudta, hogy nem fog változtatni, mert a film a matekról szól.

A film másik forgatókönyvírójának, Allison Schroedernek még ennél is abszurdabb élménye volt egy másik filmterv kapcsán.

"Nagyon izgatott voltam, egy thrillert próbáltam eladni be két női főszereplővel, ami kémkedésről szólt. A fejes ezt mondta: 'Ó, ez tetszik nekünk! Nagyszerű.

Nem tudnád megváltoztatni vérfertőzésre vagy két férfira? Azt válaszoltam: 'Ha tényleg felvesznek, akkor igen."

Eric Heisserer, az Érkezés forgatókönyvírója, , így mesélt az egyik stúdiófejessel való kalandjáról:

"Az volt a pitch kezdete, hogy azt mondtam: 'Van egy kém és a felesége'. A fejes erre azt mondta:

'Nincs feleség. Folytasd.'"

Rhett Reese és Paul Wernick (Deadpool)

A Deadpool írói készítettek egy paródiát a Maffiózókról „The Tomatoes” (A Paradicsomok) címmel, kizárólag gyümölcsök és zöldségek főszereplésével. A Paradicsomok álltak volna szemben a Banánokkal. Ez a megjegyzés jött vissza fentről:

Tetszik nekünk, de muszáj, hogy gyümölcsök és zöldségek legyenek?"

Kenneth Lonergan

A Régi környék író-rendezőjének annyi értelmetlen stúdiójegyzetet kapott már, hogy választani sem tud közülük.

"Próbálok egy igazán rossz jegyzetre visszaemlékezni, de az elmúlt 20 évben, amikor a fejesektől visszajelzést kapok, egyfajta önmagam által előidézett hipnotikus transzba esem, amelyben csak bólintok, és azt mondom: " Ó, ez érdekes.

Egyszer bedobtam egy vígjátékot, és valaki azt kérdezte: 'Hol van a móka?' Mondtam, hogy nem tudom."

Szárnyas fejvadász (1982)

Ridley Scott sci-fi klasszikusának egyik gyártója, a Tandem Productions egy 1981-es vetítés után nem volt túl lelkes.

Ez a film minden egyes megtekintés után egyre unalmasabb"

- írta az egyik öltönyös, egy másik szerint pedig "a zsinagógazene borzalmas az utcai jelentben, Vangelist kell használni."

Valaki szóvá tette, hogy "Zhora öltözős jelenetébe több cicit raktak vissza", de nem derül ki, hogy ez egy panasz vagy csak sima észrevétel.

Általánosságban a fejesek azt írták, hogy "Zhora haláláig a film halálosan unalmas", és hogy a "hangalámondás sértő", ami duplán vicces, mivel Scott és Harrison Ford kényszerből, egy másik fejes nyomására adta hozzá a narrációt.

Idétlen időkig (1993)

Harold Ramis és Bill Murray kultikus vígjátékának egyik legjobb húzása az, hogy a középpontjában álló rejtély teljesen megmagyarázhatatlan. A film egyetlen pontján sem tudjuk meg, hogy Murray Phil Connorsa miért kényszerül arra, hogy újra és újra átélje ugyanazt a napot - egyszerűen csak ez történt vele, és kész. Nem meglepő, hogy az illetékesek nem voltak elragadtatva ettől a fajta kétértelműségtől.

Ramis azóta elárulta, hogy a stúdió ragaszkodott ahhoz, hogy Danny Rubin forgatókönyvíró egy olyan jelenetet iktasson be, amelyben egy volt szerető

egy cigányasszonnyal átkot szórat az időjós Philre.

Ramis, becsületére legyen mondva, még a jelenet leforgatását is visszautasította.

Via: The Wrap