Nélküle nem élvezhetnénk a vérgejzírt a Tarantino-filmekben.
A legendás japán rendező, Kuroszava Akira filmesek generációit inspirálta, és hatása a Csillagok háborújától a modern thrillerekig rengeteg helyen kimutatható. Örökségének egy kevésbé ismert része egy apró technikai hiba, amely örökre megváltoztatta az akciófilmeket. Ez a kultikus A testőr (1961) folytatásának, az 1962-es Sanjurónak a forgatásán történt, amelyben Toshirō Mifune alakította a főszerepet.
A Mifune és Tatsuya Nakadai közötti intenzív pszichológiai csata zseniálisan csúcsosodik ki a végső leszámolásban, amelyet az ikonikus vérgejzír jelez, tökéletesen szimbolizálva a kontrollálhatatlan erőszakot. Ez azonban valójában technikai hiba volt, mivel a Nakadai jelmeze alatti tömlőnek hibás volt a csatlakozója, ami az összes vért egyszerre, óriási erővel engedte ki. A hiba ellenére Kuroszava azonnal tudta, hogy a pillanat különleges, és megtartotta a felvételt.
A „vérgejzír” Quentin Tarantinótól az ázsiai bűnügyi drámákig a modern akciófilmek eszközkészletének alapvető részévé vált. Bár Kuroszava filmjeiben az erőszak filozófiai alapja komolyabb kontextust adott a vérpermetnek, mára pusztán stilisztikai eszközzé vált, amelyet egyes rendezők gyakran a komikum egyik formájaként is használnak.
Kuroszava maga nem volt túlságosan elégedett az akciófilmek erőszakosabbá válásával. Egy interjúban egyszer így nyilatkozott:
A kortárs mozi erőszakosságáról szólva hozzátette: "Mostanában kevesebb kellemes film készül. A jakuzafilmek vagy a hasonló erőszakos amerikai filmek furcsa mód vonzóvá váltak, ami veszélyes tendencia, különösen azért, mert negatív hatással van a gyerekekre. Ha az erőszak hétköznapi cselekedetté válik, az eltorzítja a gyerekek elméjét és intellektusát."
via: Far Out Magazine
