Az örökifjú komikust nemrég az Anakonda remake-ben, most pedig az Életem legjobb száma című vígjátékban láthatjuk.
Paul Rudd a kilencvenes évek elején, a színművészeti iskola alatt dolgozott rendezvény- és esküvői DJ-ként, hogy el tudja tartani magát. Néhány évig pörgette a lemezeket, és ez az időszak rengeteg humoros történetet szült. A New Jersey-ben született Rudd a „zenei” karrierjét egy kansas City-i, 50-es évek stílusát idéző bárban kezdte, majd miután Kaliforniába költözött, hogy színészetet tanuljon, egy privát rendezvényszervező cég alkalmazta. Howard Stern műsorában elmesélte, hogy a rendezvényeken nemcsak a zenét keverte, hanem ceremóniamesterként (MC) is pörgette a bulit.
5 alulértékelt, de remek vígjátéksorozat a Netflixen
Ezeket aztán jó mélyre temette az algoritmus!
Tovább
A People Magazine interjújában Rudd elárulta, hogyan tanulta meg pillanatok alatt „olvasni” a közönséget: ha a gyerekeket/fiatalokat akarta a táncparkettre csábítani, azonnal MC Hammer klasszikusát, az „U Can’t Touch This”-t, ha a nagyszülőket szerette volna megtáncoltatni, akkor a második világháborús korszak ikonikus jazz-zenésze, Glenn Miller dallamaihoz nyúlt.
A színész rendkívül extravagáns szettekben is képes volt megjelenni a bulikon. Egy 1992-es Bat Mitzvah ünnepségen például
sárga szmokingzakót, fodros inget, rövidnadrágot és Doc Martens bakancsot
viselt, miközben a tinédzsereknek vezényelte a limbózást és a különböző táncos játékokat. Később, „az internet korában” szembejött vele egy régi videó a sárga zakós, rövidnadrágos DJ-s korszakából. Úgy fogalmazott, hogy látni a fiatalkori, ugráló önmagát nagyjából olyan sokkszerű és zavarba ejtő élmény volt,
mintha egy róla készült felnőttfilmet talált volna meg a neten.
A munka „bónusza” a fizetésen túl az ingyen pia volt, ezért Rudd sokszor becsempészte a haverjait – köztük Jon Hammet – ezekre a bulikra. Ez a haknis korszak olyannyira inspirálta őt, hogy később ennek az élménynek az alapjaira építve alkotta meg 2009-ben a három évadot megélt, nálunk sajnos nem vetített Party Down című vígjátéksorozatot. A sorozat egy csapat hollywoodi álmokat kergető, de rendezvényeken cateringesként és kisegítőként dolgozó színészjelölt mindennapjait mutatja be – most pedig az Életem legjobb számában „vendéglátózik”.
