Születésnapjának alkalmából összeszedtünk a világ egyik legnagyobb rajzfilmeséről, a totorók és Chihiro atyjáról néhány érdekességet.
Gyerekkora óta imádja a repülőgépeket
Nem is kell ismerni Mijazaki életművét, elég csak egy-két filmjét látni, máris egyértelmű, hogy teljesen bele van bolondulva a repülő masinákba. A fantáziavilágokban játszódó történeteiben is a legapróbb csavarig megtervezett és aprólékosan kidolgozott repülőgépeket szerepeltet, két filmjének pedig konkrétan a repülés áll a középpontjában: ezek a Porco Rosso és a Szél támad. Utóbbi Horikosi Dzsiró japán repülőgép-tervezőről szól, a Mitsubishi A6M Zero második világháborús vadászgép megalkotójáról. Noha életrajzi film, Mijazaki a saját életéből és élményeiből is beleszőtt motívumokat a történetbe. Az apja, Katsuji Mijazaki ugyanis a második világháború idején repülőgépalkatrészeket gyártott, többek között épp az A6M Zerókhoz.
A Nauszika – A szél harcosa saját mangájának adaptációja
A mintegy 1000 oldas manga folytatásokban jelent meg 1982 és 1994 között – jóval a rajzfilmváltozat után tudta csak befejezni, mert közben még rendezett néhány filmet. Mijazaki pedig csak úgy egyezett bele, hogy rajzfilm készüljön a történetből, ha ő maga rendezheti. Nehéz rangsorolni a filmjeit, de talán mind közül máig ez a legjobb.
A Pixar főnöke kincseket talált Mijazaki szemetesében
Mijazaki és John Lasseter, a Toy Story 1-2, az Egy bogár élete és a Verdák rendezője (és a Pixar volt főnöke, míg le nem mondott 2018-ban szexuális zaklatás vádja miatt) közeli jóbarátok. A nyolcvanas évek elején ismerkedtek meg, amikor Mijazaki más japán rajzfilmesekkel együtt Los Angelesbe utazott, hogy tapasztalatot cseréljen az amerikai animátorokkal, és hogy új technikákat ismerjen meg. Amikor Lassiter később Japánba látogatott, a Ghibli stúdióban épp a Totorón dolgoztak, és a szemetesben talált néhány storyboard oldalt.
Mijazaki ugyanis egyszerűen kihajította azokat a jelenetterveket, amelyeket végül nem tettek bele a filmbe.
Lassiter kihalászta a papírokat a kukából, és bekeretezve kitette azokat az irodája falára.
Fogalma sincs róla, hogy végződik majd egy-egy új rajzfilmje
A Ghibli szigorú és jól bevált ütemtervet követ: egy-egy rajzfilm bejelentése után két évre nyáron jön a bemutató – azért nyáron, mert akkor nincs iskola, mehetnek a gyerekek moziba. A rajzfilmek produkciós folyamata azonban meglehetősen sajátos, ugyanis nemhogy a stáb, de még Mijazaki sem tudja, egyáltalán mi lesz a történet vége. Menet közben találja ki, és ha olyanja van, egészen mást csinál, mint amit kellene. Egyszer például nekiállt fág vágni, mert ahhoz szottyant kedve, úgy kellett rábeszélni, hogy inkább folytassa a munkát.
A CGI használata
Ugyan a Ghibli most készített egy CGI animációs filmet, de Mijazaki rajzfilmjeinél aranyszabály, hogy legfeljebb 10 százalékban tartalmazhatnak számítógépes animációt, a többi mind hagyományosan, kézzel készül.
(Források: Metropolis Japan, Arthive)
Címlapkép : Elisabetta A. Villa/Getty Images
