Csak dőlj hátra, és engedd, hogy jókedvre derítsenek.
Okostojás
Wes Anderson második filmje messze az egyik legjobbja. Már itt is jól felismerhetőek jellegzetes stílusjegyei, de még nem tolta túl, és nem modoros, mint már néhány filmje óta. A fura diák és a kiégett millimomos vetélkedése a tanárnő szerelméért nagyon vicces, Bill Murray pedig természetesen – ráadásul itt övé az egyik főszerep.
Igazából szerelem
Felüdíti a lelket Richard Curtis első rendezése, egyszerre vidám, néhol szomorú, de megtisztítja az ember lelkét, és úgy érzi, mégis csak szép ez a világ. Már az elején, a reptéren ölelkező, egymást köszöntő emberek látványa megadja a felütést.
Vademberek hajszája
Taika Waititi csak remek filmeket forgatott, de a Sam Neill és Julian Dennison főszereplésével készült Vademberek hajszája hatalmas szívével messze kiemelkedik az életműből. A morgós öregúr és a nagyszájú, magát gengszterreppernek képzelő kissrác története a szó legjobb értelmében szívetmelengető, legyen bármilyen pocsék a kedvünk, a megtekintése után vigyorogni fogunk, mint a tök.
Matilda
A Roald Dahl meséje alapján készült filmben egy halál aranyos, csintalan kislány újonnan felfedezett varázserejével teszi jobbá a világot, és nem mellesleg megleckézteti az iskola borzalmas igazgatónőjét, ahogy rossz szüleitől is elegánsan megszabadul. Danny DeVito rendezőként eléri, hogy ismét gyereknek érezzük magunkat, és egy olyan világba kerülünk, ahol a sok keserűség után a gonosz meglakol, és végül mindenki boldogan él, míg meg nem hal.
Tripla vagy semmi
Steven Soderbergh világsztárokat kényszeresen felvonultató heist-mozija igazi feel good szórakozás: elég, ha csak hátradőlünk, és élvezzük a George Clooney vezette banda stílusos kaszinórablását.
Rockhajó
Richard Curtis második rendezése talán kevésbé közismert, mint az Igazából szerelem, de a recept ugyanaz, csak itt még meg is spékelte jóféle rakkenrollal. Valamit nagyon tud ez az angol fickó, de nehéz megmagyarázni azt a különös és csodálatos érzést, amikor nézzük a filmjeit, és a lelkünk is mosolyog.
Rocksuli
Jack Black imádja a rockzenét, az ereiben vér helyett rakkenroll folyik, és egy idétlen léggitározásba is képes annyira beleélni magát, hogy már a látványa is ragályos. A Rocksuliban ugyanezt teszi, és nem csak a történetben szereplő gyerekeket tüzeli fel, hanem a nézőket is.
Amélie csodálatos élete
Fura ez a film, mert tekinthető egy ízig-vérig romantikus, az élet szépségét hirdető, derűs mesefilmnek, de nézhetjük úgy is mint egy sötét és nyomasztó történet, amiben egy őrült nő erőszakkal a saját mesevilágát erőlteti a környezetére. Majd egyszer egy másik listában úgy nézzük, most maradjunk a derűs mesénél, mert ha úgy nézzóük, akkor jó kedvünk kerekedik, és hinni fogunk abban, amiben Amélie is.
