A Disney neve hosszú évtizedeken át garanciát jelentett a sikerre. Nem csak az „eredeti” produkcióival uralta a mozipénztárakat, de az időközben bekebelezett stúdiókéval is – lásd a Lucasfilm, a Pixar és a Marvel kasszasikereit.

A múlt idő használata lehet, hogy még nem indokolt, de az tény, hogy porszem került a gépezetbe. Négy idei szuperprodukciója is a várakozásokon alul teljesített: A Hangya és a Darázs: Kvantumánia valószínűleg több tízmilliós veszteséget hoz össze, ami egy Marvel-filmtől igazi bravúr; A kis hableány élőszereplős remake-je sem szállítja a számokat, az Elemi sem tudta visszahozni a Pixar varázsát (bár a magyar mozikban egész jól tartja magát), legutóbb pedig az Indiana Jones és a sors tárcsája okozott csalódást. Ráadásképpen az új bemutatók kritikái és nézői visszajelzései sem olyan hízelgőek, mint korábban.

Hacsak nem történik valami csoda, akkor A galaxis őrzői 3. része lesz a stúdió idei legnagyobb bevétele 835 millió dollárral. 2014 óta ez az első alkalom (kivéve a 2020-as és 2021-es, járványoktól sújtott éveket), hogy a Disney-nek nem lesz olyan filmje, amely eléri az 1 milliárd dollárt. Drasztikus változás ez 2022-hez képest, amikor a stúdió nemcsak olyan sikerfilmeket mutatott be, mint a Fekete Párduc 2. és a Doctor Strange az őrület multiverzumában, hanem a filmtörténelem harmadik legnagyobb bevételt hozó filmjét, az Avatar: A víz útját is. Még nagyobb a kontraszt, ha a Covid előtti időszakhoz, például 2019-hez viszonyítunk, amikor hét Disney-produkció is átlépte az egymilliárd dolláros bevételi határt.

Íme néhány a visszaesés lehetséges okaiból:

Elszállt költségek

A Disney olyan nagy lett, hogy már csak nagyban tud gondolkodni: blockbustereket akar, amelyek az összes lehetséges közönséget egyszerre célozzák. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a stratégiája miatt a Disney minden egyes filmje legalább 200 millió dolláros gyártási költségvetést igényel - plusz nagyjából 100 millió dolláros marketingköltséget. Vagyis a stúdió filmjeinek a riválisokénál jobban kell teljesíteniük, hogy legalább a büdzsét visszahozzák.

Bár a COVID-on papíron már túl vagyunk, a felduzzadt költségvetések némelyike még mindig a világjárvány miatti késedelmekre és többek közt a fokozott tesztelési követelményekre vezethető vissza, amik több tízmilliós összegeket emésztettek fel.

Változó mozipiacok

Korábban ezeket a költségvetéseket olyan filmek indokolták, amelyek világszerte könnyedén átlépték az 1 milliárd dollárt. Ma már nagyobb kockázatot jelentenek ezek az elszállt büdzsék, mert a nyugattal való súrlódások és a változó ízlés miatt a kínai bevételeket már nem lehet garantálni. A másik nagy piac, Oroszország, az ukrajnai invázió után teljesen no go zóna lett a hollywoodi filmek számára. Ennek eredményeképpen a nemzetközi mozipénztárak korábbi önmaguk árnyékává váltak, és ez komoly következményekkel jár a Disney jövedelmezőségére nézve. Más kérdés, hogy ezzel a problémával minden stúdiónak meg kell küzdenie – a bevételek továbbra is nagyjából 20 százlékkal maradnak el a járvány előtti időkhöz képest.

A streaming mint konkurencia

2019-ben, a Disney csúcsévében (ekkor jött ki többek közt a Bosszúállók: Végjáték, Az oroszlánkirály, a Jégvarázs 2.) még nem volt Disney+, úgyhogy akinek nagyon tetszett egy film, az kénytelen volt újra jegyet váltani rá. A Végjáték esetében sokan például háromszor, négyszer, sőt ötször is elmentek a moziba, hogy megnézzék a Marvel harmadik fázisát záró blockbustert. Mostanra azonban minden néző hozzászokott, hogy csak pár hónapot, vagy még annál is kevesebbet kell várnia arra, hogy streamingre kerüljön a film, és újrázhasson.

A Star Wars mint moziélmény is sokat veszített a vonzerejéből, mióta a franchise sikerrel költözött be a Disney+-ra olyan sorozatokkal, mint A Mandalóri és az Andor. A 2019-es Star Wars: Skywalker kora után a Lucasfilm több nagyszabású projektet is bejelentett, hogy aztán ezek megrekedjenek a fejlesztési fázisban. A Disney ugyan három Star Wars-filmet is bejegyzett a 2026-os és 2027-es megjelenési naptárba, de ezekről egyelőre semmit nem tudni.

A Variety által megszólaltatott Brandon Nispel részvénypiaci elemző szerint a streaminget úgy állították be, mint a valaha volt legnagyszerűbb üzletet, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Pixar-problémák

Elemzők szerint legjobban a Pixarnak tett be a streaming előtörése. A COVID kezdete óta több címét is egyből a Disney+-ra küldték, és ezzel a családi célközönséget arra kondicionálták, hogy otthon nézzék meg a Pixar-filmjeit. Most viszont, hogy újra belépnének a mozis ringbe, erősebb a konkurencia, mint valaha. Az Illumination (Super Mario Bros.: A film, Minyonok: Gru színre lép), a DreamWorks (Csizmás Kandúr: Az utolsó kívánság) és a Sony Pictures Animation (Pókember - A pókverzumon át) is népszerű címekkel álltak elő, ezek a cégek ráadásul a Pixar költségvetésének töredékéből dolgoznak

A Super Mario Bros.-film, amely várhatóan az év legnagyobb kasszasikere lesz több mint 1,3 milliárd dolláros bevételével, 100 millió dollárba került. Ez nagyjából a fele annak, amit a Pixar az Elemire költött, amely még nem érte el a 200 millió dollárt világszerte.

A népszerűségvesztés hátterében tartalmi okok is állhatnak: elemzők szerint a Disney animációs filmjei túlságosan csöpögőssé váltak, és nincs meg bennük a Super Mario vagy a Paramount hamarosan induló Tini Nindzsa Teknőcök rebootjának populista vonzereje.

Túltolt nosztalgia?

A Disney sikeres formulája nagyon sokáig az volt, hogy fejest ugrott a nosztalgiába. Az olyan klasszikusok élőszereplős remake-jei, mint az Aladdin, A szépség és a szörnyeteg és A dzsungel könyve úgy is termelték a rekordbevételeket, hogy jogosan kritizálták őket, amiért indigóval másolták le az eredeti filmeket. Akkoriban a Disney név önmagában garancia volt a sikerre, A kis hableány világviszonylatban is gyenge nézettsége azonban azt jelezheti, hogy a márka ismertsége önmagában már nem elégséges ahhoz, hogy az emberek jegyet váltsanak a moziba. A legutóbbi Hangya-film sikertelensége pedig arra figyelmeztetheti a stúdió fejeseit, hogy megfontoltabbnak kellene lenniük, amikor rábólintanak egy folytatásra. Ez azért is probléma, mert a Disney a Jégvarázst leszámítva eddig kevesebb sikert ért el az új, eredeti franchise-ok elindításában.

Josh Spiegel filmkritikus szerint a Disney-nek kétségbeesetten szüksége van arra, hogy valami újat hozzon létre.

Saját maguk kannibalizálása jól megy nekik. Újraforgatják a filmjeiket, és visszhangozzák azt, amit a múltban csináltak. Egy bizonyos ponton túl azonban már nem marad semmi, amit visszhangozhatnának."

Biztonsági háló

A Disney fejeseinek egyelőre azért nem kell pánikolniuk, a piaci részesedést tekintve a mikiegeres cég még így is az iparág bevételeinek 37 százalékát uralja a 31 százalékon álló Universal előtt.

Az Indiana Jones buktája feladja a leckét a filmszakmának

Lassan könnyebb megbukni egy blockbusterrel, mint sikert aratni. Ideje feltenni a kérdést: lehet, hogy a közönség megunta a nagy költségvetésű megaprodukciókat?

Bővebben a válságról

A Disney ráadásul a versenytársainál jobban tudja kompenzálni a bukásokat. Míg a Paramount vagy a Sony bemutatóinak minden költségüket a mozipénztáraknál kell visszahozniuk. Disney filmjei eleve úgy készülnek, hogy a játékok és a vidámparkok iránti érdeklődést is növeljék. Így bár A kis hableány alig úszott túl az 500 millió dolláros határon, Ariel visszatérése segít a tematikus legók, hátizsákok, babák, ágyneműk és körömlakkok eladásában. Ugyanez igaz az olyan alulteljesítő Marvel-produkciókra is, mint a Kvantummánia, amely a Disney kaliforniai kalandparkjában működő, Marvel Cinematic Universe témájú Bosszúállók Kampuszra is ráirányítja a figyelmet.

Via: Variety / BBC