Filmek, amik először megbuktak, később mégis kultfilmek lettek

A Nagy Lebowski és a Harcosok klubja is csúnyán pofára esett első körben. Ebből is látszik, hogy egy elvesztett csata után még nyugodtan lehet háborút nyerni.

A remény rabjai

A Stephen King regénye alapján készült börtönös drámát ma sokan minden idők egyik legjobb filmjeként tartják számon. A bemutató idején viszont szívhatták a fogukat a producerek és az alkotók, mikor elvérzett a vele együtt bemutatott filmekkel szemben. A remény rabjai egy turnusban indult a Ponyvaregénnyel, a Sylvester Stallone és Sharon Stone zuhanyzós jelenetéről híres Specialistával és a Veszélyes vizekennel, amiben Kevin Bacon egy vízitúrán támad Meryl Streepre. Pedig a kritikusok már akkor magasztalták a Tim Robbins és Morgan Freeman főszereplésével készült filmet, és később hét Oscarra jelölték. Végül ebből egyet sem kapott meg, viszont VHS-en már szebben muzsikált, és később a tévés vetítéseknek köszönhetően óriási rajongótábort szerzett magának.

 

Hegylakó

Nehéz elhinni, hogy a nyolcvanas évek meghatározó kardozós fantasyje kezdetben kínkeservesen indult. Annak ellenére, hogy a zenéjét a Queen írta, és Christopher Lambert mellett Sean Connery játszott benne, a mozikban még a gyártási költségeket sem hozta vissza. Aztán miután bekerült a filmkölcsönzőkbe, megtalálta a közönségét, és akkora szenzáció lett, hogy öt további Hegylakó-filmet forgattak le, emellett könyvsorozat és képregény is készült belőle. Ha minden igaz, hamarosan egy egész trilógiával támadhat fel a Hegylakó, és úgy néz ki, hogy a John Wick-filmek rendezőjének kezében futnak majd össze a szálak.

 

Testvérbosszú

A bostoni ír ikerpárról szóló gengszterfilm egy igazi rejtett gyémánt, ami hangvételében és stílusában semmi máshoz sem hasonlítható. A történetben a testvérpár kétszemélyes halálosztagként áll neki, hogy eltakarítsák a városból a maffiózókat, miközben Willem Dafoe rendőrként ered a nyomukba. Dafoe egy olyan különös zsarufigura, aki táncra perdül a véres hullákkal teleszórt tetthely közepén, és karmesterként vezényelve képzeli maga elé, hogyan zajlott az egyik lövöldözés. A filmnek a nehézfejű rendező sem könnyítette meg a dolgát, de legjobban az tett be neki, hogy a Columbine iskolai mészárlás után mutatták be, amikor az emberek nem voltak fogékonyak a fegyveres erőszakra. Végül a dvd-kiadással vált kultfilmmé, és tíz évvel később elkészült a folytatása is, amit február 18-án a Filmcafé is vetít. A rendezőjük viszont ezt a kettőt leszámítva egyetlen egészestés filmet sem rendezett.

 

A nagy Lebowski

Annak ellenére, hogy máig ez a Coen testvérek egyik legjobb és legismertebb filmje, a bemutató idején az amerikai közönség nem veszett meg érte. Amerikában a mozikban 17 millió dollárt hozott, ami nem sokkal haladja meg a 15 milliós gyártási költséget. Külföldön sem bontották le érte az emberek a mozikat, de idővel a filmkölcsönzők slágere lett, és Jeff Bridges neve teljesen összeforrt az utánozhatatlan és megunhatatlan Lebowskival.



Harcosok klubja

Hasonló pályát írt le a Harcosok klubja, annyi különbséggel, hogy itt a stúdióvezetők rontották a film esélyeit, mikor megijedtek attól, hogy a tesztvetítéseken rosszul fogadták a filmet. Innentől kezdve nem tudták eldönteni, hogy kinek szeretnék eladni, egy időben művészfilmként akarták futtatni, aztán végül pankrátormeccsek reklámszüneteiben népszerűsítették. David Fincher ehhez képest teljesen más irányba szerette volna vinni a filmet, az általa ajánlott reklámcég állt elő a Fight Club feliratú szappanokkal. Miután a bemutatót többször eltolták, Amerikában a gyártási költségek bő felét hozta be, majd DVD-n jött meg az igazi siker.



Donnie Darko

Richard Kelly első és máig legjobb filmjének bemutatójára a szeptember 11-i terrormerényletek nyomták rá a bélyegüket. Mivel a filmben a főhős házára ráesik egy utasszállító repülő hajtóműve, a nemzetközi premiert majdnem egy évig halogatták, és a hazai sem mozgatott meg tömegeket. Emellett a csavaros, szokatlan történetet és a furcsa hallucinációktól gyötört főszereplőt sem tudták eleinte hová tenni a nézők. Aztán később megtalálta a közönségét, és kiérdemelte a kultfilm státuszt.

 

Szuper haver

Brad Bird korunk egyik legjobb hollywoodi animációs rendezője, aki a Hihetetlen családot és a L’ecsót is jegyzi. Mielőtt belevetette magát a 3D-s animációs filmekbe, egy csodálatos kis gyöngyszemet alkotott egy kisfiú és egy robot barátságáról. A Szuper haverban egy hatalmas vas zuhan le az égből, akiről kiderül, hogy egy barátságos, érdeklődő robot, és az őt megtaláló kisfiútól boldogan tanulja el, mit is jelent embernek lenni. A bemutató idején csúnyán megbukott, de ma a legjobb klasszikus animációk között tartják számon.

 

Forrás: Thought Catalog, Looper