Filmek, amiket egy utolsó pillanatban hozott döntés mentett meg

Van olyan, hogy egy jelenet nem működik, egy karakter nem megfelelő, és olyan is előfordul, hogy a készítők már a folytatásban gondolkodnak, és ilyenkor kell meghozni egy fontos döntést.

Rambo (1982) – A nagy túlélő túlél

Sylvester Stallone négy évtizedet töltött John Rambo szerepében, de messze nem ő volt az egyetlen, aki profitált abból, hogy az első Rambo-film eredeti végét megváltoztatta a stúdió egy rosszul sikerült tesztvetítés után. A végső verzióban is szereplő érzelmes monológja után a sokat látott, kiégett főszereplő ugyanis hagyja, sőt, kiprovokálja, hogy lelőjék, ami sokaknak nem tetszett. A stúdió már ekkor a lehetséges folytatáson gondolkodott, amely során a traumatizált veteránból hidegháborús gyilkológépet csinálnak,

Stallone ráadásul alapból nem szerette, ha a karaktere meghal

– ez nem is gyakran fordult elő karrierjében –, így hosszas mérlegelés után úgy döntöttek, Rambo túléli a filmet. A döntést nagyban elősegítette a tesztközönség, akik egyszerűen bizarrnak tartották, hogy adott egy karakter, akit arra képeztek ki, hogy mindent túléljen, a film szinte teljes egészében ezt is teszi, hogy aztán a legvégén eldobja az életét. A már felvett jelenetet nem dobták ki, a John Rambo (2008) álomjelenetében használták fel, ahol egy villanásra visszaköszön.

 

Ragyogás (1980) – Kaptunk egy őrült vigyort

Stanley Kubrick a filmművészet mestere, de még a szakma ekkora nagyságai is elkövethetnek néha hibákat – ő viszont az a típus volt, aki mindent megtett, hogy a hibáit helyrehozza. A Ragyogásnak ugyanis eredetileg egyáltalán nem úgy lett volna vége, ahogy az a retinánkba égett: ahelyett, hogy Jack Nicholsont láttuk volna jégbe fagyott Jack Torrance-ként, mániákus vigyorral az arcán, hogy aztán a kamera a hotel falán függő réges-régi csoportképet mutassa, amin szintén Jack arca látszik.

Egy kórházi jelenet lett volna a boldog lezárás,

amelyben (Shelley Duvall) és a kis Danny (Danny Lloyd) egy kórteremben lábadozik a sok megpróbáltatás után, tudatva a nézőkkel, hogy átvészelték a megpróbáltatásokat és sértetlenül megúszták Jack ámokfutását – aki nyomtalanul eltűnt. A dologban az a bizarr, hogy ekkorra a filmet már bemutatták, egy hete futott a mozikban, Kubrick azonban elérte, hogy az utolsó tekercset mindenhol lecseréljék az alternatív befejezésre. Nem volt olcsó mulatság, de megérte!

 

Sikoly 2. (1997) – A kiszivárogtatás áldása

Wes Cravenre nyilván nagy nyomás nehezedett, hogy megismételje, netán felülmúlja az első Sikoly sikerét, de nem feltétlenül rajta, hanem egy rendkívül szerencsétlen eseményen múlt, hogy a Sikoly 2. fináléja úgy alakult, hogy egyrészt a rajongók az eredetivel egyenértékűnek tartják, másrészt egy egész franchise-t lehetett rá építeni. A film forgatása már majdnem véget ért, amikor a műfajt újradefiniáló slasher forgatókönyve teljes egészében kiszivárgott az internetre. Craven úgy érezte, nincs semmi értelme olyan lezárással elengedni a filmet, amelyet már mindenki ismert, aki ismerni akarta. Így aztán Craven megírt és leforgatott egy új lezárást, a filmet ennek megfelelően vágták össze. Az eredeti befejezésben Neve Campbell Sidney Prescottja és Courteney Cox Gale Weathersje is meghalt volna, így, ha nincs a kiszivárogtatás, a franchise jó eséllyel már a második résznél el is halt volna.

Forrás: UIP-Duna Film

 

Amerikai história X  (1998) – Nincs borotválkozás

A felkavaró, azóta kultikussá vált alkotás kemény csaták után születhetett csak meg, ezeket a csatákat pedig Tony Kaye rendező, a gyártó New Line Cinema stúdió és a főszereplő Edward Norton vívták meg. Szokás mondani, hogy Norton elviselhetetlen alak, és arról hírhedt, hogy mindenbe beleszól, de lehet, hogy ebben az esetben igaza volt. Kaye verziója ugyanis úgy ért volna véget, hogy Derek leborotválja a börtönben megnövesztett haját és visszatér oda, ahol a történet elején járt, ami a nihilizmusig sivár lezárás lett volna.

Norton azért lobbizott, hogy legyen valamiféle pozitív üzenet,

így amikor a főhős öccsét, Dannyt (Edward Furlong) egy korábbi összeszólalkozás miatt lelövi egy fekete diák, Derek lemond a bosszúról, mert rájön, hogy azok az emberek, akiket szeret, kénytelenek fizetni múltja bűneiért – ezt a már halott Danny monológja is megerősíti. Kaye tombolt, amikor Norton verziója mellett döntöttek a producerek, és 100 ezer dollárt költött a produkciót támadó nyílt levelek publikálásra, miközben a film hatalmas siker lett.

 

A Gyűrűk Ura – A Gyűrű Szövetsége (2001) – Egy másik Aragorn kellett

Ki az a Stuart Townsend? – kérdezheted, kedves olvasó! Hát az, aki eredetileg megkapta Aragorn, a Kósza szerepét Peter Jacksontól a Gyűrűk urában, és ez lett volna számára a nagy kiugrás. Két hónapon át próbált is, miközben vívni, lovagolni és nyilazni tanult, majd egy, azaz egy nappal a forgatás megkezdése előtt elküldték – magát a filmet már egy hónapja forgatták, ő csak később szállt volna be. A próbafelvételeket újranézve ekkor jött rá Peter Jackson, hogy Townsend alkalmatlan a szerepre, és nincs meg benne az a viharvert, sokat látott jelleg, ami Aragorn sajátja.

Vagyis feleslegesen vesztegették szegény fickó idejét,

ami kemény döntés volt, de meg kellett hozni, mert így találtak rá a tökéletes főhősre. A Townsendnél 15 évvel idősebb Viggo Mortensen ugyanis tényleg elképesztően jó választásnak bizonyult a szerepre, pedig csak kisfia unszolására mondott igent, aki hatalmas Tolkien-rajongó.

Forrás: InterCom

 

Shop-stop (1994) – Dante nem járja meg a poklot

A Shop-stop sikere nem csak Kevin Smith karrierjét indította be, méghozzá óriási sebességgel, számos független filmes számára is adott egy löketet, akik látták, hogy a megfelelő kreativitással és elszántsággal el lehet indulni ezen a pályán akár fillérekből is – igaz, Smith mindent feltett debütálásának finanszírozására, de ez még így is egy filléres produkció volt. Az író-rendező ráadásul ekkor kezdett bele az általa View Askewniverse-nek nevezett aprócska, de vidám filmes univerzum építésébe, ami aligha lett volna lehetséges, ha a Shop-Stop az eredeti módon végződik. Abban ugyanis zárás után egy rabló egyszerűen lepuffantja a főszereplő Dante Hickset (Brian O'Halloran), majd a kamera hosszan időzik az összeroskadt véres testen. Csakhogy a tesztvetítésen ez a lezárás pocsék reakciókat kapott, ami meggyőzte arról Smith-t, hogy a filmet nem szabad ilyen lehangoló módon befejeznie – a történet pedig azóta több résszel is folytatódott. Íme, az eredeti lezárás!

 

Forrás: faroutmagazine.co.uk