A texasi láncfűrészes mészárlás (1974)

Az annyira nem meglepő, hogy Tobe Hopper horrorfilmjét egy sor országban betiltották a benne látható masszív erőszak miatt, Ausztráliában a cenzorok meg sem voltak hajlandóak nézni, így nem kaphatott besorolást, Anglia viszont egyfajta kivételt képez. Itt ugyanis már egy éve futott a film – ennyi idő alatt ma már el is felejtenek egy alkotást -, amire az illetékesek a fejükhöz kaptak. Gyorsan betiltották a Texasi láncfűrészest, majd annyira felbátorodtak, hogy magát a „láncfűrészes” szót is tiltólistára tették, amivel meglepően előrelátóak voltak, hiszen a folytatások mellett egy sor koppintás is készült. A tiltás egészen 1996-ig volt érvényben.

2012 (2009)

Vajon mi betiltani való akadhat egy teljesen átlagos, nem túl fantáziadús katasztrófafilmben? Lehet találgatni! Vajon a klímaváltozás elméletének tagadói léptek akcióba? Vagy a biztosítótársaságok fogtak össze, látván, micsoda kárigények léphetnek fel egy ilyen történetben? Szó sincs róla, és az ok egészen elképesztő: Észak-Korea azért tiltotta be a filmet, mert 2012-ben ünnepelték az ország szeretve tisztelt alapítója, Kim Ir Szen születésének 100. évfordulóját, és nem akarták, hogy ezt valamiféle katasztrófával társítsák a kedves állampolgárok.

District 9 (2009)

Neill Blomkamp filmje már bemutatásakor kultfilmmé vált, imádták mind a nézők, mind a kritikusok az egész világon. Egy országot kivéve, és aki látta a filmet, azt tudja is, melyik országról van szó. Természetesen Nigériáról, és nem a híres/hírhedt nigériai herceges leveles átverés miatt, mert az nincs benne a filmben. Ami benne van, az a dél-afrikai alvilág, amit a filmben nigériai bevándorlók irányítanak – és ez a valóságban is hasonlóan működik - akik mindenféle aljasságra képesek. Ez persze odahaza Nigériában kiverte a biztosítékot, és a District 9-t rasszistának minősítették, és betiltották a forgalmazását – és mivel ez az egyik legnagyobb afrikai ország, ez komoly bevételkiesést jelentett.

Ben Hur (1959)

Vajon mi lehetett ennek a jó öreg hollywoodi klasszikusnak a bűne? Charlton Heston eltúlzott játéka? Nem, hanem a keresztény propaganda terjesztése, és nem mondjuk Szaúd-Arábiában, hanem Kínában hozták ezt a döntést. Persze a kínai cenzorok híresen szigorúak, de rendszerint két egészen más dologra ugranak. Kína és a kínai kultúra bármiféle megsértése vagy rossz fényben való feltüntetése azonnali és örökös tiltást hoz, a másik pedig a túlzott erőszak és szex. A vallás ma már nem téma, 1959-ben azonban a népi köztársaság hivatalnokai még érzékenyek voltak a témára.

Brian élete (1979)

És most valami egészen más, azaz ugyanaz a téma, de teljesen más megközelítésben. Ha a Ben Hurnál az volt a gond, hogy túl keresztény, a Monty Python társulat munkájánál az volt a baj, hogy nem elég keresztény. Így aztán saját hazájában is nehézségekbe ütközött a forgalmazás, az Egyesült Királyság több területén is betiltották, akárcsak az ilyen kérdésekben hagyományosan rendkívül konzervatív Írországban és az évtizedeken át szintén nagyon szigorú Norvégiában és két további országban. Ha a tiltással nem is értünk egyet, némileg érthető, hogy ezeken a területeken kicsit zokon vették a dolgot.

Blue Jasmine (2013)

Az sem volt elég, hogy Cate Blanchett Oscar-díjat nyert a zilált idegzetű társasági lány megformálásáért, a filmet mégsem mutathatták be Indiában. Pedig nem mondott semmi rosszat az országra, vallási tabukat sem döntögetett, de Woody Allennek nem is szokása a politizálás, ahogy a túlzott erőszak és a kőkemény szex is távol áll tőle. Akkor mi lehetett a gond? Hát az, hogy a szereplők túlságosan gyakran gyújtottak rá. Az ottani gyakorlat szerint azonban még így is vetíthették volna, ha ilyenkor a vásznon megjelenik egy figyelmeztetés a dohányzás egészségügyi veszélyeire – ebbe viszont Woody Allen nem ment bele.

Született gyilkosok (1994)

Oliver Stone filmje annak idején hatalmas szenzáció volt – és nem tudhattuk, de ebben az akkor még ismeretlen forgatókönyvírónak, Quentin Tarantinónak is szerepe volt -, és ez a siker nagyrészt a film szókimondó, erőszakos stílusának is köszönhető volt. És igaz vagy nem igaz, sejtésünk szerint inkább nem, de a filmet hamarosan azzal vádolták, hogy hatására több fiatal is a bűn útjára lépett és hasonló rablásokat és gyilkosságokat követett el, mint Mickey és Mallory a vásznon. Ezért aztán Írországban kapásból betiltották, Angliában majdnem két évet csúszott a bemutatója, annyit vitatkoztak azon, vetíthető-e.

Mechanikus narancs (1971)

A filmtörténet egyik nagy klasszikusa az Anthony Burgess regényéből készült antiutópia, amelyben egy poénból félig oroszul beszélő banda terrorizálja a békés állampolgárokat, és a film annyira jól sikerült, hogy sokan kezdték utánozni a főhős Alexet és drúgjait. Ami igencsak megrémítette Stanley Kubrick rendezőt, pedig a film vágatlanul kerülhetett az angol moziba. Kubrick azonban ragaszkodott hozzá, hogy a Mechanikus narancsot vonják ki a forgalmazásból, és végül elérte a célját. A filmet harminc éven át Angliában legálisan nem lehetett megnézi, miközben könyvek születtek a fontosságáról és nagyszerűségéről, a tiltást pedig csak Kubrick 1999-es halálával oldották fel.

Deadpool (2016)

Azt már írtuk, hogy milyen szigorúak a kínai cenzorok, azt viszont még nem, hogy az országban nem létezik a másutt jól bevált korhatárbesorolás. Ott vagy mindenkinek megfelel a film, vagy senkinek, és mivel hatalmas piacról van szó, a hollywoodi stúdiók rendszerint hajlandóak alkudozni a kínai szponzoroknak ,és engednek azok kéréseinek, sok jelentet kivágva vagy megkurtítva. A Deadpool esetében azonban az erőszak, a tiszteletlenség, az obszcenitás és az akasztófahumor olyannyira szerves része volt a filmnek, hogy a játékidő kétharmadát ki kellett volna vágni, hogy vetíthessék, de akkor ugye mit és minek? És mivel a stúdió a főszereplő Ryan Reynoldsnak egyszer már engedett a hangvételt illetően, most is kénytelenek voltak engedni, és lemondtak a kínai forgalmazásról.