Minden idők egyik legparább kézikamerás horrorfilmje pont attól félelmetes, hogy nem tudod, mitől félsz.
Az 1999-ben bemutatott Ideglelés – The Blair Witch Project elsősorban arról híres, hogy kitaposta az ösvényt a kézikamerás horroroknak, no meg arról, hogy ez minden idők egyik legfélelmetesebb horrorfilmje. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy sosem látjuk, hogy az erdőben eltűnt dokumentumfilmes csapatot mi tartja rettegésben, vagyis a rémet, a boszorkányt sosem mutatja meg a kamera. Ez pedig a legjobb döntés, amit hozhattak az alkotók, hiszen az ismeretlentől félünk a legjobban. Pedig eredetileg úgy tervezték, hogy láthatjuk a boszit, csak másként sült el a jelenet.
Egy pillanaton múlott
Még az Ideglelés legvégén sem látjuk a blairi boszorkányt, csak eldől a kamera, és vége, de valamikor közben Daniel Myrick és Eduardo Sánchez, a film írói és rendezői meg akarták mutatni. A The Blair Witch Project nem csak kézikamerával lett felvéve, hanem a premier előtt azt is elhitették a nézőkkel, hogy valódi felvételeket látnak. Ehhez jött még hozzá, hogy
a színészeknek gyakran szinte fogalmuk sem volt, mi fog történni az adott jelenetben, hanem reagálniuk kellett az eseményekre.
Az egyik legparább rész, amikor éjszaka gyerekhangokat hallanak az erdőben, és valaki vagy valami elkezdi rázni a sátrukat. Ekkor a szereplők elkezdenek szaladni az erdőben, miközben Heather azt sikítja: „Mi a fasz ez?!” Ha Josh ekkor nem a lány hátát vette volna, hanem azt, amit megpillantott, akkor bizony benne lenne a filmben a boszorkány is, ugyanis ő futott mellettük.
„Heather Rick Morenóra (a film művészeti vezetőjére – a szerk.) reagál, aki hosszú fehér nadrágban, fehér csizmában és az arcára húzott fehér harisnyanadrággal fut mellettük.”
– mesélte Sanchez a DVD audiokommentárájában. Moreno nem csak kimaradt a filmből, de még egy patakba is beleesett, szóval totál felesleges volt az egész. De igazából így jó, mert az Ideglelést épp a megfoghatatlansága teszi félelmetessé.
Ez is érdekelhet
8 kézikamerás horror, ami a frászt hozta ránk
Minél valóságosabbnak tűnik a borzalom, annál erősebb a parafaktor.
Lássuk!
(via Collider)
