88 évesen elhunyt Sir Tom Stoppard Oscar-díjas író-rendező, a Rosencrantz és Guildenstern halott és a Szerelmes Shakespeare forgatókönyvírója.
Szombaton kiadott közleményében a United Agents ügynökség azt írta, hogy Stoppard békében hunyt el Dorsetben, dél-angliai otthonában, családja körében.
„Műveiért, azok ragyogásáért és emberségességéért, valamint szellemességéért, tiszteletlenségéért, nagylelkűségéért és az angol nyelv iránti mély szeretetéért fognak emlékezni rá. Megtiszteltetés volt Tommal dolgozni és ismerni őt.”
A cseh születésű Stoppardot gyakran generációja legnagyobb brit drámaírójaként ünnepelték, és kitüntetésekkel halmozták el. Halálhírére özönlöttek a tisztelgések, többek között Mick Jaggertől, a Rolling Stones tagjától is, aki Stoppardot kedvenc drámaírójaként jellemezte.
„Fenséges, intellektuális és szórakoztató műveket hagyott ránk”
– írta az X-en.
A londoni West End színházai kedden, helyi idő szerint este 7 órakor két percre elsötétítik a fényeket Stoppard emlékére.
A Tomás Sträussler néven született Stoppard 1939-ben családjával a német megszállás elől Szingapúrba menekült, majd amikor a japánok fenyegetni kezdték a szigetet, elmenekültek, de az édesapját szállító hajót megtorpedózta egy japán tengeralattjáró. Édesanyjával Angliába költöztek, de középiskolai tanulmányait tizenhét évesen abbahagyta, majd újságíróként dolgozott, riportokat, színházi- és filmkritikákat írt. Egyre inkább érdekelte az irodalom és a színház. 1960-ban írta első színdarabját, A Walk on the Water (Séta a vízen) címmel. 1964-ben a Ford-alapítványtól féléves berlini ösztöndíjat kapott, ezalatt írt egy egyfelvonásos verses komédiát Rosencrantz és Guildenstern találkozik Lear királlyal címen.
Később a darabot kibővítette, áttette prózába: ez lett a Rosencrantz és Guildenstern halott. 1966-ban az edinburgh-i fesztiválon az Oxford Theatre Group előadta a darabot, olyan sikerrel, hogy 1967. április 11-én a londoni National Theatre is bemutatta. Az előadás átütő sikert aratott, több díjat is nyert, Stoppard egy csapásra világhírű lett, az általa rendezett filmváltozatot, a Rosencrantz és Guildenstern halottat 1990-ben mutatták be.
Olyan munkák fűződnek a nevéhez, mint a Brazil (1985), A nap birodalma (1987), a Szerelmes Shakespeare (1998), amelynek forgatókönyvéért Oscar-díjat kapott, vagy A Bourne-ultimátum (2007). Műfordítóként is ismert volt, számos tévésorozatot rendezett. II. Erzsébet királynő 1997-ben ütötte lovaggá.
