A Netflixhez méltóan: rém egyszerű történet nagyon mutatós csomagolásban, avagy extrém túlélőtúra az ausztrál vadonban.
Nem kezdünk könnyedén a Csúcsragadozó című Netflix filmmel. Sasha (Charlize Theron) és a pasija egy gigászi sziklafalat másznak meg valahol Norvégiában, aminek már a neve is vészjósló: a Troll-fal. Tudjuk, hogy baj lesz, mert a pasit alakító Eric Bana nem főszereplő, csak a felvezetéshez kell, és valóban! Sasha túlhajszolja a már fáradt férfit, majd jön egy sziklaomlás, a többit pedig sejtheted, kedves néző. Majd ugrunk időben és térben, adrenalinfüggő hősnőnk halott pasija szülőhazájában járja a vidéket: falat már nem mászik, a vadvízi evezés vonzza. Meg a baj.
Egy nemzeti park benzinkútjánál fut össze az udvarias, de furcsa Bennel (Taron Egerton), akiről kiderül, remekül ismeri a környéket, és javasol egy félreeső, de látványos folyószakaszt, hogy jó leereszkedni. Sasha megfogadja a tanácsát, pedig láthatta, a park irodájának fala
szó szerint ki van plakátolva az eltűnt személyek fotóival.
Lesz is baj: az evezés valóban izgalmas, de a végén ott várja hősnőnket a mániákus ábrázatú Ben egy nyílpuskával, és pár percet ad a menekülésre, majd a zsákmánya után ered. És aki látott már „pszichopata állat magányos nőt üldöz a vadonban” stílusú filmet, az tudja, mi következik: a nehézségek közben az üldözöttnek kell megtalálnia magában az erőt, hogy végül szembeszállhasson az rávadászó férfival. Gondoljunk csak Meryl Streepre a Veszélyes vizekenben (1994) a gaz Kevin Baconnel!
Taron Egerton vadászik Charlize Theronra a Netflix vérfagyasztó túlélő-thrillerében – ELŐZETES
A Csúcsragadozó egy feszült és hidegrázós embervadászat a vadonban.
Tovább
Mindez egy klasszikus B-kategóriás filmes recept, de a Netflix az évek során kialakított egy olyan üzleti modellt, ahol ilyen „ponyva” sztorikat tudnak. A Kingsman: A titkos szolgálat (2014) és a Rocketman (2019) révén elég komoly sztárnak számító Taron Egerton már kipróbálta ezt a receptet a Kézipoggyász (2024) című thrillerben, a meglepetés inkább az Oscar-díjas Charlize Theron szerepvállalása és a rendező személye. Baltasar Kormákur (101 Reykjavík, Vérvonal, Fehér nászéjszaka) izlandi művészfilmesből lett a jól teljesítő, rendre nagy nevekkel dolgozó, felkapott szakember, akit valószínűleg az „ember megküzd a természettel” motívum fogott meg ebben a történetben.
Munkásságának jelentős részét ugyanis az erre ráhúzott filmek adják ki,
olyan darabok, mint az odahaza, Izlandon készített Dermesztő mélység (2012) vagy az Everest (2015) és a Sodródás (2018). Mind valós történeten alapuló mű, a Csúcsragadozó azonban nagyon más. Egy minőségi trash film.
Ami látszólag önellentmondás, valójában arról van szó, hogy két remek színésszel, csodálatos környezetben eljátszatnak egy gagyi sztorit, de hogy ne érződjön annyira gagyinak, a két szereplőnek nem csak egymással kell megküzdenie, hanem a kegyetlen természettel. Olyannyira, hogy bizonyos ponton muszáj szövetségesként tekinteniük egymásra. Persze, ha egy filmben mindenki profi, akkor akadnak jó pillanatok is bőven. A Sasha és Ben közti párbeszédeket jól megírták, közös jeleneteik olajozottan működnek, még akkor is, ha Egerton néha túltolja, mert
egy ilyen aljas karaktert nem lehet „normálba” lehozni.
A figura túlrajzolt: egy ponton túl a szadista vadállatból gyilokpornó lesz, ami semmiképpen nem indokolt, el is billenti a hangsúlyt, ráadásul ez dramaturgiailag is rossz időzítéssel történik, nem egy csúcsponton, hanem a már emlegetett kényszerszövetség előtt – ami így nem válik igazán hitelessé.
Fanyalgok itt egy sort, de az igazat megvallva baromira élveztem ezt a filmet – a már emlegetett, a hírhedt exploitation klasszikust, a Cannibal Holocaustot megidéző, visszataszító jeleneteket leszámítva. Egyrészt tudtam, mire számítsak – az előzetesből nagyjából minden lejön -, így nem is csalódhattam, másrészt mégiscsak profi munkáról, gyönyörű helyszíneken gyönyörűen felvett képekből összerakott darabról van szó, aminek minden percét rutinos szakemberek rakták össze. Tették ezt nagyjából kereken, mert arra is figyeltek, hogy a film elején oly fontos hegymászós szál a végére visszatérjen. És igen, Charlize Therontól megszoktuk a kemény nőt, de nem untuk meg. A Mad Max – A harag útja (2015) elképesztő Furiosája persze a csúcsteljesítmény volt tőle, de ő ezt bármikor hozza, és ez nem szerep, hanem az a karakter, ami a legjobban áll neki.
És még nekem, pasiként is ad némi elégtételt, amikor belőle is kijön a vadállat, mert az ott van végig, csak elnyomva egy korábbi trauma és egy nagyvonalúan összecsapott forgatókönyv által.
Értékelés: 7/10
