Az alternatív divatikon Berényi Bianka a háttérben csirkét kerget, miközben a készülő Virágvölgy rendezőjével beszélgetünk a hitelességről, arról, hogyan találta meg a főszereplőket és miként alakul a történet.
Javában tart Csuja László Virágvölgy című filmjének forgatása. Az elsőfilmes rendező munkája a Filmalap Inkubátor Programjának keretében valósul meg, és egy furcsa fiatal párról szól, akik egy lopott csecsemővel egy lakókocsiban vágnak a világnak. A fiút Réti László alakítja, aki a Speciális Olimpiai Játékokon aranyérmet nyert görkorcsolyában, műkorcsolyában pedig Európa-bajnok lett. A női főszereplő Berényi Bianka, aki 20 évesen már sztárnak számít, Instagramját rengetegen követik, saját divatmárkája és izgalmas zenei produkciója van. A Virágvölgy a tervek szerint jövő tavasszal kerül majd a mozikba.
Mit forgattok ma?
Ma nehéz nap lesz, mert gyerekkel, tyúkkal és fegyverrel is dolgozunk. Egy olyan jelenetet veszünk, ahol a Laci meg a Bianka egy tyúkot kergetnek, miután elloptak egy lakókocsit. Maga a csirke-motívum Bianka Instagramjából érkezik, mert próbáltam minél több olyan elemet beemelni a filmbe, ami az ő világukból adódik, ahogy Laci világából is hoztunk be motívumokat. Neki van egy egészen speciális jelenléte, ő a hétköznapi életben is keveset beszél, és ez a forgatókönyvben vagy a filmen is megjelenik, hiszen alig szólal meg,. Az a jó Laciban, hogy ő tényleg ilyen, és az teljesen hiteles, hogy csak egy vagy két szót mond, és csak a legszükségesebb ponton szólal meg.
Akkor kevés a szövegrontás is…
Nem nagyon olvasnak forgatókönyvet a szereplők! Általában elmondom nekik, mi a szituáció, és mivel itt szinte mindenki amatőr, nem is tudna másképpen reagálni, mint ahogy reagál, és ezért önazonos. A forgatáson szinte nem is próbálunk. Csak mozgáspróba van, ahol a pozíciókat nézzük át, és utána már bumm. A kulcsjeleneteket azért megnéztük korábban, de azokon is csak egyszer-kétszer mentünk át.
Eleve ebben a két emberben gondolkodtál?
A forgatókönyv rengeteget változott azután, hogy Bianka és Laci belépett a filmbe. Eredetileg úgy gondoltuk, hogy a női főszereplő profi legyen, és azt hittem, hogy fogunk találni valakit, akit el tudok képzelni rá. Végignéztünk szinte minden színésznőt, aki 20-21 és 30 év között van, és senkit nem éreztünk megfelelőnek. Aztán 300-400 amatőrt, amivel úgy tíz hónap ment el, általában heti két napban. Már-már úgy tűnt, hogy nem találunk senkit, aki tetszene, és kezdtem kétségbe esni, amikor megkértem Zabezsinszkij Évát, hogy segítsen. Vele korábban többször beszélgettünk a filmről, a castingról, ismerte a forgatókönyvet, és akkor ajánlotta Biankát. Már az első válogatáson látszott, hogy iszonyú intenzív a jelenléte. Egyébként valószínűleg a legjobb dolog, ami mostanában, 2016-17 környékén a magyar underground kultúrában történt, az Bianka Instagram csatornája és zenéje.
Nincs meg a veszélye, hogy ez az erős jelenlét a történet rovására megy?
Valószínűleg megvan, és ez meg is fog történni, de úgy vagyok vele, hogy ebben a szituációban a jelenlét a fontosabb, főleg, hogy amatőrökkel dolgozunk, akik behozzák a saját világukat a filmbe. A casting során az volt a bajom, hogy a legtöbb színész nem hoz be semmit vagy nem azt, amit kerestem. Van egy-kettő közülük, akik játszanak a Virágvölgyben, például Kozma Károly és Kardos Róbert, de nekik civilben is van saját világuk, ami nem a technikai színészet része, hanem rajtuk van. Ebben a filmben még akkor is fontosabb a jelenlét, ha emiatt a dramaturgia vagy a jelenet tempója pontatlanná válik.
Mit hoztál át a kisfilmjeidből a Virágvölgybe?
Most azt látom, hogy egyre jobban hasonlít a Foszfor című munkánkhoz. Bianka megjelenése előtt azt gondoltam, hogy egy szikár, szociorealista bűntörténet lesz, de ő átírta. Sokkal őrültebbnek és asszociatívabbnak tűnik, amiben benne van ez a bűntörténet, de inkább olyasfajta szabadsága lesz a sztorinak, ha muszáj példát mondani, mint a Született gyilkosokban – azt a filmet egyébként nem nagyon szerettem, és a Virágvölggyel ezen a lazaságon kívül nem sok kapcsolatot ápol.
Az olyan filmeknek, mint a Született gyilkosoknak nem szokott jó vége lenni…
Attól jó, hogy az elejétől kezdve tudod, hogy ebből semmi jó nem fog kisülni, mégis szurkolsz nekik, hogy sikerüljön. A Sivár vidékben, a Bonnie és Clyde-ban meg a régi menekülő-szerelmes melodrámákban általában ez van, hogy biztos, hogy beszopják a végén. Itt eleve adott két ember, aki iszonyúan különbözik és valami fura ok miatt összesodródnak. Ott van a Bianka, aki olyan, mint egy szikra, pattog össze-vissza, teli van energiával. És van a Laci, aki egy rendkívül redukált figura, alig-alig látszanak rajta érzelmek. Míg a Biankának minden egy játék, Laci mindent komolyan vesz, és mint egy bivaly, úgy megy előre, ez adja a történet alap drámai feszültségét.
Túl vagytok a forgatás felén. Minden úgy ment, ahogy tervezted?
Gyártási szempontból minden úgy megy, ahogy terveztük, és azokkal a problémákkal szembesültünk is, amire számítottunk, jelesül, hogy úgy teszünk, mintha ez egy profi forgatás lenne, miközben a költségvetésünk nem profi. Ebből néha nagy hajtás van és nagyon kicsi a hibalehetőség. Más értelemben picit másként alakult, mert vannak jelenetek, amik intenzívebbre, látványosabbra sikerültek, mint amire számítottam, ettől több nemű és tónusú a film, mint ahogy azt terveztem. Van a Laci filmje, ami ez a szikár vonal, amit már említettem, és van a Bianka filmje, ami egy burjánzó világ. Most úgy tűnik, hogy a filmünk ennek a kettőnek a vegyüléke lesz.
Az a kérdés, hogy ez a két minőség segíteni vagy taszítani fogja-e egymást. Most éppen azon agyalok, hogy mind stilárisan, mind a cselekményvezetés és drámai erő tekintetében ezekkel a minőségekkel hogyan lehet dolgozni. Nem tudok úgy filmet rendezni, mint mondjuk Scorsese vagy Spielberg, vakon tapogatózok, hogyan kéne ezt a filmes dolgot csinálni, ezért nálam nagyobb meg erősebb dolgokra próbálok támaszkodni. Laci jelenléte és Bianka világa erősebb nálam, és ezért hagyom, hogy az érvényesüljön, és ne a mi hülyeségünk, amit két éve kiizzadunk Nagy V. Gergő forgatókönyvíróval az íróasztalnál. Gergővel már a casting során megegyeztünk abban, hogy ha megvannak a főszereplők, át kell írni a könyvet, hagyni kell, hogy arra menjen a dolog, amerre ők viszik.
Kikkel dolgozol, hogyan állt össze a stáb?
Enyedi Ildikó az Inkubátor Program mentoraként van jelen, a kulcspillanatokban nagyon pontos és empatikus tanácsokat adott. Még ha a napi munkában nincs is jelen, egy-egy hirtelen döntéshelyzetben vagy konfliktusnál át szoktam gondolni, hogy ő vajon mit tenne. A producerek, Muhi András és Ferenczy Gábor is segítenek mind tanácsokkal, mind infrastrukturálisan. Ezen túl sikerült megnyernünk az ügynek néhány kiváló szakembert, akik adnak egy stabilitást a produkciónak, sokat tanultam tőlük. És végül, de nem utol sorban van egy elhivatott fiatal csapat, például Vass Gergely operatőr, Nyitrai Anna látványtervező vagy Csánki Kata és Egri Viktor gyártásvezetők, akik már-már fanatikus elhivatottsággal nyomják a melót. Ilyen módon megvalósul az Inkubátor Program egyik célja, hogy pályakezdők kapjanak lehetőséget. Szóval szuper a stáb, tök jó fej emberek gyűltek össze.
Fotó. Kaszás Tamás