Nemrég ért véget a 20. Faludi Nemzetközi Amatőrfilmszemle, amelyen a filmiskolai szekcióban mutatták be és a legjobb filmiskolai dokumentumfilm kategóriájában nyert Pazsitka Ákos Magunk vagyunk című mukájával, és egyben ő lett a Port.hu Porifissimo-díj második nyertese.

Díjat nyertél a 20. Faludi Nemzetközi Amatőrfilmszemlén a Magunk vagyunkkal, de ha jól tudom, nem ez az első elismerés.

A Faludi Filmszemle különdíja a harmadik elismerése a filmünknek. A 23. Országos Diákfilmszemlén elnyertük a legjobb dokumentumfilm díját és a II. Speciális Filmszemlén pedig a nagydíjat hozhattuk magunkkal. Hihetetlenül meghat, hogy ennyire szeretik a filmet.

Hogyan jutottál el a témához és azon belül is Támogatott Lakhatás rendszeréhez?

2015 őszén érkezett egy megkeresés az Irmák Nonprofit Kft. Kraxner Alajos Speciális Foglalkoztató Otthontól a főiskolánk (Eszterházy Károly Főiskola) mozgókép tanszékére, hogy filmes hallgatókat keresnek egy prezentációs filmhez. Én ekkor kezdtem a harmadik félévemet a mozgóképművész mesterszakon. Tóth Tibor tanár úr, akivel az előző félévekben tartotta az osztályomnak a dokumentumfilm alapozó tárgyakat, megkérdezte, hogy érdekelne-e a dolog. Igent mondtam, majd Mitlasóczki Gergő csoporttársammal karöltve felvettem a kapcsolatot az intézet munkatársával. Ekkor derült ki pontosan, hogy miről is lenne szó.

Mennyi munkátok van a film kicsivel több mint 22 percében?

A film elkészülését egy szűkös határidő szorította, hiszen az intézet egy fontos prezentáció részeként szerette volna bemutatni. A telefonos megbeszélést követően elutaztunk Csobánkára, ahol személyesen találkoztunk a lakókkal és az intézet munkatársaival. A terepszemle végére összeállítottuk, hogy a téma milyen aspektusait lenne érdemes részletesebben bemutatni. A forgatás menetrendjét az intézet munkatársaival szorosan együttműködve állítottuk össze, hogy azt a két napot a lehető legtermékenyebben pörgessük meg. A szűkös forgatási idő miatt volt, hogy szétváltunk Gergővel, és külön-külön forgattunk párhozamosan Csobánkán és Szentendrén. Az intenzív forgatást egy intenzív vágás követte. A prezentáció előtt pár órával készült el a film első bemutatható változata.

Érdekesnek találtam, hogy bár sokat hallunk arról, milyen alapvető hiányosságok vannak a szociális ellátás rendszerében és mennyire háttérbe szorult ez az ágazat, a te filmedben mégsem panaszkodik senki.

Ennek az az egyszerű oka, hogy ez a Támogatott Lakhatás egy olyan program, ami az értelmi fogyatékos embertársainknak egy sokkal élhetőbb, boldogabb és önálóbb lehetőséget ad az élethez. Nem kell egy nagylétszámú intézetben szegregálva leélni az életüket, hanem a többségi társadalom tagjaihoz hasonlóan megadatik nekik, hogy a saját életüket szabadabban formálják.

Néhány szereplőn nagyon látszik, mennyire zavarban van. Hogyan nyíltak meg a kamerának?

A filmben megszólaló Nagy Zita Éva és Koncz Hédy (az intézet munkatársai) segédkeztek az interjúk elkészítésében, hiszen ők olyanok a lakóknak, mintha a családjuk lennének. Már a legelső találkozásunkkor hatalmas szeretettel fogadtak minket a lakók, egyedül a kamerával nem tudtak teljesen kibékülni, de hát én se szeretem, ha az arcomba dugnak egy kamerát. A célunk az volt, hogy saját maguk mondják el a saját véleményüket, ne egy marketing szöveget játsszanak el a kamerának.

A lezáró részben azt látjuk, hogy a más helyzetekben néha suta szereplők elképesztően magabiztosak a sportszereken. Hogyan jutottatok el ide, fizikailag és a történetben is?

A filmet négy nagyobb egység alkotja: munka, háztartás, szerelem és szabadidő. A lakóknak lehetőséget biztosítanak arra, hogy heti rendszerességgel eljárhatnak edzeni. Nekik ez a hobbijuk, amit odaadással és szeretettel űznek. Az első forgatási nap végén volt az edzés, mi már hulla fáradtak voltunk, míg a lakók meg ekkorra pörögtek fel leginkább. Ahogy az látható, felszabadultnak és szabadnak érezték magukat.

Foglalkozol még ezzel a témával?

Gergővel most szeptemberben voltunk a film két szereplőjének, Mikinek és Ancsának az esküvőjén éppen azért is, mert még szeretnék ezzel a témával mélyebben foglalkozni. Még egy-két filmfesztiválra szeretnénk elküldeni a filmet, közben pedig pályázati lehetőségeket keresek, hogy a téma egy nagyobb, díszesebb és kimunkáltabb „öltözetet” kaphasson.

Időközben belekóstoltál a kisjátékfilmbe is. Mik a terveid, melyik úton haladsz tovább?

A képzésünk legnagyobb előnye és egyben a legnagyobb hátránya az volt, hogy lehetőségünk volt több műfajba és több szerepkörbe is belekóstolni. A Lili is currently offline című kisjátékfilm Gergő barátommal közösen készített diplomamunkánk volt. A filmet bemutatták a nemzetközi CineFest CineNewWave programjában, ami rettentő nagy elismerés a számunkra, hiszen sokan nem is tudják Egerben van ilyen képzés. Pedig mi is itt vagyunk és szeretnénk alkotni. Nagyon kishalnak érzem magam, emiatt nem tudok hatalmas dolgokról beszélni. Mindenképp a film területén szeretném folyatni az életem, szeretnék továbbra is alkotni.