Tűkön ülve vártuk a Prometheust, az Öngyilkos osztagot vagy a Baljós árnyakat az előzetesük alapján. Sajnos csak azok voltak jók, a filmek nem.
Baljós árnyak
Mindenki, aki szerette az addigi három filmet, 1999-ben veszettül várta a Baljós árnyakat – gondoljunk csak bele, tizenhat év telt el A jedi visszatér bemutatója óta! És persze akkoriban még nem volt olyan egyszerű az előzetesek megtekintése, sokan csak azért váltottak jegyet az aktuális filmre, hogy előtte megnézhessék az előzetest, aztán vették a kabátjukat, és otthagyták a vetítést. És ez az előzetes tényleg fantasztikus. Már a legelején, a mocsári ködből előbukkanó hátasok láttán lúdbőrözni kezd az ember háta – még most is! –, majd az epikus szöveg megpiszkálja a lelket, John Williams klasszikus témáit halljuk, majd űrhajók, űrcsata, járművek, lények, óriási fénykardpárbaj, Obi-wan Kenobi találkozik Anakin Skywalkerrel. Ekkor még nem tudtuk, ki az a Jar Jar Binks, ahogy azt sem, hogy George Lucast jobban érdekelték a trükkök, mint a történet vagy maga a rendezés. Tegyük azonban hozzá, hogy mostanában már nem szégyen elismerni a Baljós árnyak érdemeit, mert – különösen A klónok támadása fényében – azért van neki jócskán.
Az acélember
Így kell belengetni egy epikus történetet - az Acélember előzetesének minden pillanata egyszerűen tökéletes, Hans Zimmer fantasztikus zenéje garantálja, hogy három percen keresztül lúdbőrözzünk (igen, a Baljós árnyak előzetesénél is lúdbőröztünk, de hát ez már csak ilyen), és még azt is tudják fokozni. A "realistára" vett szuperhősfilmnél aztán atombombaként bedobják még Christopher Nolant is mint producert, így valószínűleg azoknak is megindult a nyálelválasztásuk, akiket egyébként nem érdekelt különösebben Superman - aki ezúttal nem hordta kívül az alsógatyáját.
Álomháború
Zack Snyder ezúttal is átvert minket, pedig az előzetes egy olyan vizuális orgiát ígért, amitől minden geeknek kettéállt a füle. Vadászgépek, gépfegyveres szamuráj, sárkány, lezuhanó zeppelin, gótikus katedrális fura, robotok elegye, ami nyilvánvalóan röhejes, de iszonyatosan vagány. És ugyan valóban megkaptuk mindezt, mégsem működött, sőt, még unalmas is volt, az akciódús képzelet-szakaszok közötti kínos, álpszichologizáló, "komoly" szálról pedig inkább ne is beszéljünk.
Batman Superman ellen - Az igazság hajnala
És Zack Snyder ismét az orrunknál fogva vezetett minket! De ekkor hittünk neki utoljára, többször nem fog kitolni velünk. Mert az Acélember folytatásának előzetesében Supermant gyakorlatilag istenként láthatjuk, méghozzá egy olyan isten, akitől félni kell, no de jön a zord Batman, és megoldja a problémát – és a trailerkészítő kisiparosok remek munkát végeztek. Persze mindez csak humbug volt, a film túl nagyot akart markolni, de összeroskadt a számtalan sztoricsonk alatt, és időnként annyira ostoba tudott lenni, hogy csak fogtuk a fejünket. Mentségére legyen szólva, Az Igazság Ligájához képest ez egy egészen szórakoztató film, ami nyomokban még történetet is tartalmaz.
Prometheus
Ridley Scott 2012-ben visszatért egyik legnagyobb sikeréhez, hogy egy előzménytörténettel bővítse az alienek mitológiáját. Mi tagadás, mindenki kíváncsi volt rá, és az alábbi előzetes olyan ügyesen villantott fel képeket a filmből, hogy utána a rajongók minden képkockát kielemeztek, és persze alieneket véltek látni minden sötét sarokban. A Prometheus enyhén szólva is megosztó lett, hiszen azt a benyomást kelti, mintha a történet több, tetszőlegesen kiválasztott szakaszát, a folytonosságra fittyet hányva, indokolatlanul kivágták volna a filmből. Se füle, se farka, és óriási kár érte, mert a hangulata kétségkívül erős és nagyon-nagyon furcsa.
Öngyilkos osztag
Az utóbbi évek legnagyobb átverése, hiszen egy ennyire vagány és pörgős előzetes után nyilván nem egy összegányolt, lapos és unalmas, határozottan kínos filmtorzóra számítottunk. Arról nem is beszélve, hogy a trailerben beharangozott jelenetek felét még csak nem is láthattuk.