Megvédte színészeit, és nem is érti, hogy a családnak mi baja van az alakításokkal.
Ridley Scott legújabb filmje, a Gucci-ház november 25-én debütált a mozikban (kritikánk itt olvasható), és várható volt, hogy a Guccik nem fogják kommentár nélkül hagyni a család történetének egyik legsötétebb fejezetét bemutató produkciót – bár már egyetlen családtag sincs a nevüket viselő divatcégnél. Már jóval a premier előtt megszólaltak, Patrizia Gucci, az alapító Gucio Gucci dédunokája akkor a családtagokat játszó színészeket, különösen Al Pacinót és Jared Letót kifogásolta, továbbá kétségeit fejezte ki az akkor még készülő film igazságtartalmában, ugyanis a család szerint a film alapjául szolgáló könyv számos pontatlanságot és csúsztatást tartalmaz.
A film bemutatója után a család hétfőn kiadott egy újabb közleményt, amelyet az olasz ANSA hírügynökség tett közzé. A Guccik azt állítják, hogy Scott és a film producerei "nem vették a fáradtságot, hogy konzultáljanak a divatbirodalom örököseivel", így történhetett meg, hogy családtagjaikat "gengszterként, tudatlanként és a világra érzéketlenül" ábrázolták.
A Gucci-ház a família történetének hírhedt eseményét dolgozza fel: 1995 tavaszán Milánóban egy bérgyilkos az utcán lőtte agyon Maurizio Guccit, a divatház alapítójának unokáját. Noha az indíték felől csak sejtéseink lehetnek, Patrizia Reggiani, a felesége ölette meg, és ezért 29 év börtönre ítélték, amiből tizennyolcat le is ült, majd 2016-ban szabadult. Az örökösök a nyilatkozatban különösen nehezményezték, hogy Reggianit áldozatként mutatták be, amit a film promóciója során is rendre említettek. Megtévesztőnek tartják, hogy a nőt, akit elítéltek volt férje meggyilkolásának felbujtásáért, "áldozatként ábrázolják, aki csak megpróbál túlélni egy férfi vállalati kultúrában". Azért is tartják ezt hamis és álságos megközelítésnek, mert a divatház mindig is "befogadó vállalat" volt, és rámutattak arra, hogy az 1980-as években, amikor a film játszódik, két nő is vezető pozícióban volt. E valótlanságok miatt az örökösök jogi lépéseket fontolgatnak.
"Ellopják egy család identitását, hogy abból profitáljanak, és hogy növeljék Hollywood bevételeit... Önazonosak vagyunk, magánéletünk van. Beszélhetünk bármiről, de van egy határ, amit nem lehet átlépni." – nyilatkozta még a korábbi, áprilisban kiadott közleményben Patrizia Gucci. Ridley Scott nem siette el a választ, november 22-én reagált erre a BBC rádióban:
Nem foglalkozom ezzel. Nem szabad elfelejteni, hogy az egyik Guccit meggyilkolták, egy másik pedig börtönbe került adócsalásért, szóval ne beszéljenek már a profitszerzésről. Amint ilyeneket csinálsz, máris a közélet részévé válsz.
A Total Filmnek csak most beszélt arról is, hogy jó fél éve a Guccik kifogásolták, sőt, egyenesen sértőnek találták a szereposztást.
Azok az emberek, akik a családtól írtak nekünk az elején, riasztóan sértők voltak, mondván, hogy Al Pacino fizikailag semmilyen formában nem hasonlít Aldo Guccira. Pedig, őszintén szólva, ki képviselhetné jobban őket, mint Al Pacino? Már elnézést, de a világ legjobb színészei játsszák őket, szóval kib*szott szerencsésnek kéne érezniük magukat!
A Guccik Jared Leto alakítását is felháborítónak találták, de Scott őt is megvédte: "Szerintem (Leto alakításának) nagy része komikus, az első két felvonásban biztosan. Sok információ nincsen Paolóról, a karakteréről, de vannak róla képek és pontosan így néz ki. A képek alapján Jared azt csinálta, amit Paolo csinált, és úgy is öltözött. Nem sok filmfelvételt találtunk róla, így azt a képzeletünkkel kellett kipótolni, de nyilvánvaló, hogy Paolo nagyon sokszínű és extravagáns ember volt."
Paolo különcsége nagyon szépen lett megragadva. És ez hogyan lehetne sértő? Arra azért figyeltünk, hogy ha elkerülhető, ne legyünk túlságosan nyilvánvalóak.
A Gucci-ház a bemutatót követő első öt napon 21,8 millió dolláros bevételt hozott, ebből 14,2 milliót a hálaadás ünnepén, ami rekord egy felnőtteknek szóló dráma esetében, a világjárvány idején.
(Forrás: The Hollywood Reporter)
Beköltözött a magas kultúra a SZESSÖN próbatermébe. Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész mesélt a zenélés és az írás kapcsolatáról, hogy például Tinódi Lantos Sebestyén volt az első magyar slammer. Végül megpróbálkozott minden idők egyik legvitatottabb dobosának dobtémájával is.
