Minden életrajzi film csal, részben azért, mert mindenáron jó fényben akarja feltüntetni hősét, és részben azért, mert sokkal egyszerűbb úgy dolgozni, ha pár dolgot kihagynak, megmásítanak vagy átírnak. Ez történt a rendkívül népszerű Bohém rapszódiában, és ez történt az Elton John (Taron Egerton) életét feldolgozó Rocketmanben is, a nagy különbség az, hogy az utóbbi nem akar senkit jobb színben feltüntetni.

Elton csodagyerek volt / igaz

Filmünk elején a leendő Elton John, aki ekkor még a Reginald Dwight névre hallgat, az egész családját megdöbbenti, amikor még egész kicsi gyerekként képes a rádióban hallott dallamokat elpötyögni a zongorán, majd már 4 évesen el tud játszani bizonyos dalokat fejből. Ez pontosan így történt, és ezt követően beszélte rá a nagymamája édesanyját, hogy fogadjanak zongoratanárt a kisfiú mellé, aki aztán 11 évesen megy el meghallgatásra a híres Királyi Zeneakadémiára, viszont nem készül saját darabbal, hanem egész pontosan, hangról hangra visszajátssza azt, amit ott hallott. Ez pontosan így történt, és a kis Reginaldnak elképesztő memóriája volt, amire szüksége is volt, mert sokáig nem is ismerte a kottát.

Rideg apja sosem ismerte el a tehetségét / hamis

A film alapvetése, hogy Elton másra sem vágyott, csak apja elismerésére, és itt a Rocketman egy jelenetben reflektál is a Bohém rapszódiára, ahol Freddie végül megkapja kispolgári apja áldását, Elton viszont nem. Merthogy a filmbeli Stanley Dwight rideg, elutasító, rémes ember – nem csak egy szem gyermekével, de feleségével is, akitől el is vált, amikor a srác 14 éves volt -, amit Elton John gyakran hangoztatott, ám van, aki nem így emlékszik. Féltestvére, Geoff Dwight szerint kiskorában John gyakori vendég volt náluk, és remekül elmulatott édesapjával meg velük, apja hálószobájában pedig ott volt Elton John fényképe egészen a haláláig. Stanley második felesége, Edna pedig azt állítja, hogy a férfi kifejezetten bátorította a kis Reginaldot zenei karrierje során, sőt, zongorát is ő vett neki, amiről a mai napig meg is van a számla.

John Lennontól kölcsönözte a nevét / hamis

A film egyik legviccesebb jelenete, amikor a híres zenei producer és lemezkiadó, Dick James arról faggatja Reginaldot, milyen művésznéven akar dolgozni, ő pedig az akkorra már kitalált Elton mellé biggyeszti a Johnt, miután rápillant egy bekeretezett The Beatles fotóra a falon. Az igaz, hogy az Elton nevet egy zenésztársától, a szaxofonista Elton Deantől kölcsönözte, az viszont nem, hogy a John nevet John Lennon ihlette volna. A másik névadó is Elton korai bandájában, a Bluesologyban játszott, és nem más volt, mint Long John Baldry, akinek blues együtteseiben olyan későbbi világsztárok fordultak meg, mint Mick Jagger, Charlie Watts, Jack Bruce, Jimmy Page és Rod Stewart. A nyíltan meleg Baldry sok szempontból Elton példaképe maradt egész karrierje során.

Minden dala már a legelején megvolt / igaz

Amikor John és későbbi állandó szerzőtársa, Bernie Taupin (Jamie Bell) ellátogattak az 1960-as évek végén Dick James irodájába, Elton egy sor olyan dallamot játszik el a lemezkiadónak, amikből később, jóval később olyan óriási slágerek lettek, mint a “Candle in the Wind” vagy a “I Guess That’s Why They Call It the Blues,” de cserébe csak annyit kapnak, hogy a számok vacakok. És bár a Rocketman sokat játszik el azzal, hogy milyen dal mikor született, ebben igazat mond: John és Taupin barátságuk kezdetén vetették papírra legtöbb számuk alapjait, amiket azóta tudatosan „adagolnak”, és amikből még elég sok van a tarsolyukban. Saját állításuk szerint a kezdeti szerzemények az eddigi tempó mellett nagyjából 2032-re fogynak ki, ami még elég soká lesz.

A közös munka nem volt közös / igaz

A Rocketman valódi alapja, ha úgy tetszik, a film lelke Elton John és Bernie Taupin barátsága és közös munkája, ami nem volt közös, még akkor sem, amikor ők ketten egy ideig együtt éltek. És erről a film elején beszélnek is: Bernie ekkor vázolja fel későbbi munkakapcsolatukat: ő elsőként megírja a dal szövegét, Elton pedig olyan zenét ír hozzá, amire a sorok inspirálják. Ez pontosan így történt, saját állításuk szerint egyetlen olyan közös daluk sincsen, amit egy szobában, tényleg közösen készítettek volna el – és valószínűleg ez a barátságuk titka. Így ugyanis nem volt min összeveszni, még akkor sem, ha Elton néha húzott a szövegből vagy pár sort hozzáírt, Bernie sosem reklamált. Viszont valóban volt egy rövid időszak, amikor másokkal dolgoztak együtt, de újra egymásra találtak. Ez persze azt is jelenti, hogy a dalokra épített film valójában nem Elton, hanem Taupin érzéseiről szól.

Mi történt a Troubadourban? – nagyrészt igaz

Rocketman egyik kulcspillanata az, amikor az addig ismeretlen Elton John 1970' augusztus 25-én fellép a híres Los Angeles-i Troubadourban, és nem csak az unatkozó közönséget rázza fel, de egy csapásra híres lesz. És ez szóról szóra így történt, de néhány apró különbséggel. Elton saját zenekarral érkezett, nem helyben kapott háttérzenészeket, nem a tulajdonos Doug Weston konferálta fel, hanem Neil Diamond, és természetesen nem a Crocodile Rock eljátszásával őrjítette meg az embereket, mivel az a dal csak két évvel később jelent meg, helyette a Your Song volt a nyitódal. A többi mind igaz, és a Rolling Stones magazin a mai napig is minden idők egyik legfontosabb zenei eseményeként emlegeti a fellépést.

Végezni akart magával / igaz

A film másik kulcsmozzanata Elton öngyilkossági kísérlete, amikor anyja és nagymamája meglátogatja Los Angeles-i otthonában, ő pedig teljesen szétcsapva kucorgott a szobájában. Majd nagyjából 60 darab Válium tabletta lenyelése után lement, hogy csatlakozzon a bulihoz, felállt a medence ugródeszkájára, majd drámai hangon bejelentette, hogy ő most meg fog halni. És beugrott a vízbe, ahonnan rögtön kihúzták, majd kórházba vitték gyomormosásra, a nagymama pedig csak annyival kommentálta ez eseményeket: „Akkor talán jobb, ha mi most hazamegyünk.” És történetesen pár napra rá adta egyik leghíresebb koncertjét a Dodger Stadiumban, amit a filmben is láthatunk, itt viselte a csillogó baseball felszerelést.

Az a szám mindent elmond / hamis

A Rocketman legvégén megtudjuk, hogy több évtizednyi kicsapongás, alkohol- és drogfüggőség után Elton végül elvonóra ment, amit sikeresen végigcsinált, majd új emberként megjelenve énekelte el az I’m still Standing című slágerét, aminek szövege is a látottakkal rímel. Csakhogy az 1983-as dal akkor jött ki, amikor az énekes még javában függő volt, rengeteg filmbeli dolog, például Elton rövid házassága Renate Blauellel jóval később történt, ahogy maga a rehab sem teljesen úgy nézett ki, mint a filmben. Persze a készítők védekezhetnek azzal, hogy ez egy musical és nem dokumentumfilm, és ha így vesszük, akkor tökéletesen igazuk van.