Az illető Robert Evans volt, aki úgy gondolta, ha nincs meg a két főszereplő közt a kémia, akkor bukás lesz a Sliver című thriller.
Sharon Stone megnevezte azt a producert, aki a Sliver című thriller forgatása alatt azt javasolta neki, hogy feküdjön le a filmbéli partnerével, William Baldwinnal, ezzel is erősítve a kettejük közötti összhangot.
A 66 éves színésznő először a 2021-es önéletrajzi kötetében, a The Beauty of Living Twice-ban írt az esetről (magyarul 2023-ban jelent meg Kétszer élni, mi lehet ennél szebb címmel), de akkor még nem írta le, hogy Robert Evansról van szó. A producert csak most, a Louis Theroux Podcast legutóbbi epizódjában nevezte meg. Robert Evans, aki egy időben a Paramount stúdió vezetője volt, és a Sliver mellett olyan filmek kötődnek a nevéhez, mint a Kínai negyed és A keresztapa-trilógia, 2019-ben, 89 éves korában hunyt el.
Sharon Stone a podcastban felidézte, hogy a Sliver forgatásán váratlanul közölték vele, hogy Robert Evans irodájába kell mennie, hogy „William Baldwinról és a köztük levő kémiáról” beszéljenek:
[Evan] napszemüvegben rohangált az irodájában, és azt magyarázta nekem, hogy ő lefeküdt Ava Gardnerrel, nekem pedig Billy Baldwinnal kellene lefeküdnöm. Ha lefekszem Billy Baldwinnal, akkor jobb lesz Billy Baldwin színészi játéka. És muszáj, hogy Billy jobb legyen a filmben, mert ezzel problémák vannak, de ha lefeküdnék Billyvel, akkor meglenne a kémia a mozivásznon. Ha szexelnék vele, akkor az megmentené a filmet!
A színésznő így folytatta a visszaemlékezést:
Az igazi probléma a filmben én voltam, mert feszült voltam, és egyáltalán nem viselkedtem úgy, mint egy igazi színésznő, akit csak úgy meg lehet dugni, és azzal minden visszatér a régi kerékvágásba. Az igazi probléma az volt, hogy gátlásos voltam, és zabszem volt a seggemben.
Sharon Stone az interjúban azt is elmesélte, hogy Hollywoodban régóta „nehéz esetnek” számít, és soha többé nem ajánlottak neki emlékezetes szerepet azután, hogy Martin Scorsese 1995-ös Casino című gengszterfilmjével a legjobb női főszereplő kategóriában Oscar-díjra jelölték. A színésznő saját bevallása szerint annak dacára is részt vett az 1996-os Oscar-gálán, hogy Francis Ford Coppola előre figyelmeztette: üres kézzel fog távozni, mert Susan Sarandon fogja megkapni a díjat a Ments meg, Uram!-ért (ami egyébként így is történt). Coppola állítólag ezt mondta neki akkor:
Ez a terem nem képes meghallani az operát. Azért nem hagynak minket nyerni, mert nem akarják, hogy átvegyük a hatalmat a rendszer felett.
Sharon Stone ma már úgy véli, Hollywoodban egyszerűen nem akarták egy idő után, hogy sikeres legyen, így mostanra ő lett a „láthatatlan színésznő”, akinek ma már csak a televíziós szerepek és az executive produceri teendők maradtak:
Könnyebb azt mondani rám, hogy »rideg«, vagy »nehéz eset«, vagy »biztos beteg«, vagy »túl öreg«, vagy »nehéz vele dolgozni«, vagy hogy »nem tudjuk, mit kezdjünk vele«. »Mi van, ha bejön, és olyan alakítást nyújt, hogy őt jelölik Robert De Niro helyett?« Nem szeretnék, ha ez történne.
Sharon Stone a hollywoodi #MeToo mozgalom egyik kiemelkedő hangja volt, tapasztalatait a memoárjában is részletezte. Kritizálta a nemek közötti bérszakadékot is a filmiparban (és minden más szakmában), felidézve, hogy az Elemi ösztön után ki sem akarták fizetni:
Emlékszem, hogy a konyhában ültem a menedzseremmel, és csak sírtam, miközben azt hajtogattam: »Nem fogok dolgozni, amíg nem kapok fizetést.« Még mindig sokkal kevesebbet fizettek, mint bármelyik férfinak.
A színésznő korábban egy Sony-vezetőről állította azt, hogy a találkozójukon bókolni kezdett neki, aztán mellé sétált, és az arcába nyomta a péniszét – ezt az illetőt azonban egyelőre nem nevezte meg.
(via The Independent & The Guardian)
