Egyedül Mads Mikkelsen alakítása értékelhető, minden más csapnivaló a Legendás állatok és megfigyelésük – Dumbledore titkai című filmben, ami nem is olyan ritka jelenség. Mutatjuk a hasonló együttállásokat!
Phillip Seymour Hoffman: Derült égből Polly (2004)
A néhai Phillip Seymour Hoffman olyan nagyság volt, aki még a legjelentéktelenebb szerepeket is képes volt megemelni a tehetségével, lásd például Az éhezők viadala Plutarch Heavensbyjét vagy a Mission: Impossible 3. főgonoszát. A legjobb példa minderre azonban talán a kritika által alaposan lehúzott Jennifer Aniston – Ben Stiller-romkom, a Derült égből Polly Sandyje.
A főhős legjobb barátjának szerepében Hoffman olyan ragyogóan komédiázik, hogy azzal nemcsak egy-egy jelenetet, hanem az egész filmet ellopja Stiller és Aniston elől.
Margot Robbie: Suicide Squad – Öngyilkos osztag (2016)
Talán egyetlen más blockbustert sem ócsároltak ennyire egyhangúan a kritikusok, mint a David Ayer-féle Suicide Squad – Öngyilkos osztagot, és hihetetlen, de az újságírók tömegei abban is egyetértettek, hogy a film alacsony színvonala ellenére Margot Robbie kiválóan alakítja benne Harley Quinnt. Szokás túlbecsülni a kritika hatalmát, de ebben az esetben talán a sok dicséretnek köszönhető, hogy az ausztrál színésznő később nem egy, hanem két filmben is (Ragadozó madarak (és egy bizonyos Harley Quinn csodasztikus felszabadulása), The Suicide Squad – Az öngyilkos osztag) megismételhette a népszerű szerepet.
James McAvoy: Széttörve (2016)
Ezt az izgalmas sorozatgyilkosos thrillert szánta az addigra egyre biztosabban leértékelődött M. Night Shyamalan a nagy visszatérésének, és bombasztikus sztorijával erre meg is volt minden esély, de a premiert követően hamar lelepleződött, hogy a Széttörvével rengeteg a probléma. Az egyetlen hibátlan dolog a filmben James McAvoy alakítása, aki egyenesen parádésan játszik Kevinként – és Dennisként, Patriciaként, Hedwigként, Barryként, Jade-ként és Orwelként. A Széttörve sztorija szerint ugyanis az antihősnek nem kevesebb mint 23 részre hasadt a személyisége, amiből nyolcat meg is mutatnak a közönségnek is. McAvoy pedig még ahhoz képest is tökéletesen hozza a figurá(ka)t, hogy egy tudathasadásos sorozatgyilkost eljátszani elég hálás feladat.
Peter Dinklage: Pixel (2015)
A Pixel című videójáték-adaptáció nem más, csak a szokásos ízetlen Adam Sandler-filmek egyike, amelyről nem is lehet szinte semmi jót elmondani. A hangsúly azonban esetünkben a szintén van, hiszen ebből a rakás sz*rból egyvalami, pontosabban egyvalaki azért kiemelkedik: a Trónok harcából ismert Peter Dinklage, akinek az alakítása valami elmondhatatlanul kilóg a közegből – és ez ebben az esetben csak jót jelent.
Uma Thurman: Batman és Robin (1997)
Ezt a Joel Schumacher által rendezett rettenetet szokás nemcsak minden idők legrosszabb Batman-filmjének, de minden idők legrosszabb képregény-adaptációjának is tartani, amely tekintetben olyan nagy az egyetértés, hogy a kritikaösszesítő site-on, a Rotten Tomatoes-on a kritikusok értékelésében 12, a nézőknél 16 százalékon áll, az IMDb közel 250 ezer felhasználója pedig 10-ből 3,7 pontot szavazott meg neki. Méregcsókként azonban Uma Thurman nemcsak menti a menthetőt, de kiemelkedő alakítást nyújt, amelyben csodás elegyet alkot a camp extremitás, az esszenciális nőiesség és a csúfondáros attitűd.
(via Independent)
