Következzék hat közel sem szokványos anyuka, akinek gyermeke sosem küldött magyarnótát a Kívánságkosárban május első vasárnapján.
Sarah Connor – Terminátor 2.: Az ítélet napja
Míg más szülők a télapóval, a fognyűvő manókkal és a rézf*szú bagollyal hülyítik gyerekeiket, addig Sarah Connornak nem kenyere az infantilis mellébeszélés:
Apád 2029-ből érkezett, hogy megóvja anyádat egy tepsiszájú kiborg vegzálásától, mindezt azért, hogy te sikeresen vehesd fel a harcot öntudatra ébredt Hajdú-bojlerek és aggregátorok tömegei ellen.
Ennek fejében pedig önfeledten vállalja be a sümegi gumiszoba vendégszeretetét, ráadásul - példaértékű, eminens elmeroggyantként - fényévekkel fittebb formában távozik, mint ahogy érkezett. Ezek után pedig anyatigris módjára száll szembe a John életére törő, alakváltó amalgám fogtöméssel.
Ellen Ripley – Alien-franchise
A „gyermekvállalás nemzeti minimum”-hitvallás legvérmesebb szószólóinak is el kell fogadniuk, hogy megannyi nőt szorongással tölt el a szülés gondolata, egyesek pl. hajlamosak több planétán át is menekülni előle. Pláne, ha fennáll a veszélye, hogy a pocaklakó unortodox módját választja majd a világrajövetelnek. Ellen Ripley kerek három epizódon keresztül harcol azért, hogy ne kelljen kitennie magát ezen tortúrának, ám A végső megoldás: Halál végén úgy tűnik, a Ki Nyitja Rád az Ajtót? Mozgalom szószólói dörzsölhetik tenyerüket. Ő viszont végül áldott állapotban a forró ólomba veti magát, és hiába is próbálná bárki egy gyerek után járó tízmilliós CSOK ígéretével jobb belátásra bírni. Akár pocsék anyának is bélyegezhetnénk, ám a jövevény potenciális jövőjét figyelembe véve azt kell mondanunk, felelősségteljes döntést hozott.
Eva Khatchadourian - Beszélnünk kell Kevinről
Eva nem az a kiköpött momzilla, aki a közértben köpködőkobrává transzformálódik, ha elorozzák az utolsó robbanócukros csokitojást ágyéka gyümölcse elől. Sőt, kezdettől fogva háborút visel saját lelkiismeretével: nemhogy nem szereti az általa világra hozott ordító céklát, de gigászi felüdülést jelentene számára, ha büntetlenül küldhetné postai csomagként Abu-Dhabiba. Ambivalens kötődése érthető, Kevin ugyanis majdnem annyira nyomasztó figura, mint Reszkessetek, betörők-beli névrokona. Születése napjától kezdve elsődleges törekvése, hogy megkeserítse anyja életét, aki az ominózus gimnáziumi csínytevés után egy életre elfelejtheti, hogy a szülői munkaközösség megbecsült tagja legyen. De Eva még ekkor sem adja fel a „jó anya” titulusért indított küzdelmet.
Kate McCallister – Reszkessetek, betörők!
És ha már érintőlegesen szóba került: Kate McCallistert szokás úgy emlegetni, mint a legrettenetesebb anyák státuszszimbólumát. Mi azonban azt mondjuk: az vesse rá az első követ, aki még sosem hagyta otthon gyermekét kétszer, miközben a családi vakáció terhe tonnás súlyként nehezedett a vállára. (Kiváltképp, hogy az American Airlines topa, bunkó alkalmazottjai becsekkolás közben nem figyelmeztetik, hogy az egyik beszállókártyához nem tartozik utas.) Ugyanakkor Kate további mentségére szóljon, hogy könnyes szemmel dicséri meg Kevint, miután makulátlan tisztaság fogadja a visszatérő családot a McCallister-házban.
Katherine Thorn – Ómen
Mint ahogy azt Sir David Attenborough is megerősítené, a szülői értekezleten való részvétel, valamint a tanszerek árának kigazdálkodása irreális elvárás egy sakál felé. Az amerikai nagykövet felesége azonban örömmel leveszi ezen terheket a dögevő válláról – még, ha ennek nincs is feltétlenül tudatában. Persze passzív önfeláldozása megannyi kellemetlen következménnyel jár, minek okán hatványozottan érzi az anyaság nehézségeit. Katherine Thorn ennek ellenére is a szabadelvű nevelés elkötelezett híve: gyerekként mi is Damienhez hasonló magatartást tanúsítottunk, amikor vallásos szüleink elhurcoltak minket a vasárnapi misére, ám toporzékolásunk – vele ellentétben – süket fülekre talált.
Norma Bates – Psycho
Vannak intelmek, melyek csak igen ritkán hagyják el az édesanyák száját, pl.:
„Kisfiam, igazán többet kéne vedelned, és meg ne halljam, hogy óvszert használsz az orgiákon!”
Mrs. Bates esetében azonban már az is valószerűtlennek hatott volna, ha arra biztatja gyermekét: hívja át a kis barátait süteményezni, ne legyen annyira magának való lurkó! Norma ugyanis amolyan introvertált, morózus néni, aki csak félfüllel hallgatta Ranschburg Jenő monológjait a Családi körben. Így aztán cseppet sem aggasztja, ha fia két nádiposzáta kipreparálása közben az ő ruháiban flangál a családi házban, és monoduetteket szaval. Egyéb téren azonban Mrs. Bates nagyon is féltő és gondos anya, bár ezen tulajdonsága nem minden esetben segíti elő a motel felvirágoztatását.