Van-e még esélyük a filmparódiáknak?

Készül az Űrgolyhók 2. és remake-et kap a Csupasz pisztoly – megnéztük, mennyi értelme van ennek.

A számtalan vígjátéki alműfaj közül van egy nagyon egyedi és nagyon különleges: a paródia, amely önmagában nem is áll meg, hiszen szükség van hozzá az eredeti, kifigurázott mű, stílus, személy ismeretére, hiszen ez fogja működésbe hozni a poént. A magyar nyelv értelmező szótára a következőképpen határozza meg a paródiát:

„Az az irodalmi mű, amelynek szerzője valamely művészi igényű irodalmi alkotást, műfajt vagy írói modort úgy akar nevetségessé tenni, hogy annak szembe szökő jellegzetességeit torzítottan, eltúlozva utánozza.”

Ez ugye az irodalomtudomány felől közelíti meg a fogalmat (ld. Karinthy Frigyes: Így írtok ti), de a többi médiumra is igaz, beleértve a filmet.

 

Az első paródiák

Nyilván nehéz valamiből meghatározni az elsőt, főként ha műfajról van szó, de a szakértők egy 1905-ös, 12 perces némafilmet neveznek meg az első mozgóképes paródiaként. A The Little Train Robbery (A kis vonatrablás) tulajdonképpen az 1903-ban készült A nagy vonatrablás komikus variációja gyerekszereplőkkel, gyermekvasúttal. A paródia folyamatosan fejlődött a huszadik század folyamán, ám az első, jelentős alkotásnak Charles Chaplin filmjét, A diktátort szokták megnevezni, mivel ennek hatására figyeltek fel széles körben erre a műfajra. A film, amellett, hogy a némafilmek sztárjának első hangosfilmje, a fasizmust, a nácizmust és Hitler személyét cikizi ki csípős kritikával. Az ötvenes években indult a leghosszabb ideig tartó parodisztikus filmsorozat, a Folytassa…, amely amellett, hogy társadalmi jelenségeknek állított görbe tükröt, számtalan filmes műfajt is kifigurázott a történelmi filmektől (Folytassa, Jack!, Folytassa, Kleo!, Folytassa, Henry!, Folytassa, Kolumbusz!) a westernen (Folytassa, cowboy!), a kémfilmeken (Folytassa a kémkedést!) és a horroron át (Folytassa sikoltozva!) egészen az erotikus filmekig (Folytassa, Emmanuelle!). Összesen harmincegy Folytassa… film készült, ám

ezek humora mai szemmel már inkább bárgyú és infantilis

– nem is nagyon ismerek olyan közeget, ahol ezekből idéznének, ha vicces filmjelenetek kerülnek szóba. Ugyanakkor elvitathatatlan érdemük, hogy ezek a filmek megmutatták: igenis van igény a paródiára.

 

Azok a csodás ’80-as évek (és környéke)

Kétségtelen, hogy a filmparódiák a nyolcvanas években élték a virágkorukat – plusz-mínusz öt év. Ekkor volt aktív a ZAZ-trió és ekkor készítette Mel Brooks is a maga népszerű filmjeit. Az előbbi a „Zucker, Abrahams, Zucker” rövidítése, amibe Jim Abrahams és a két testvér, David, valamint Jerry Zucker tartozott bele – valamint negyedikként Pat Proft. Ők készítették azokat a népszerű paródiákat, melyeknek általában Leslie Nielsen volt a főszereplője (Csupasz pisztoly-trilógia, Airplane!), de ott van még a két Nagy durranás-film, és a Top Secret! is. Mel Brooks is számtalan klasszikussal bővítette a műfaj repertoárját, mint a Fényes nyergek, Az ifjú Frankenstein, a Robin Hood, a fuszeklik fejedelme, a Magasfrász, a Drakula halott és élvezi (szintén Leslie Nielsen főszereplésével), és persze az Űrgolyhók, ami többeknek is az első Star Wars-filmje volt, és csak később tudatosult bennük, hogy ez minek is a paródiája.

Ezek a filmek azok, amikből általában idézni szoktunk

(mert jócskán van mit), és amik először eszünkbe jutnak, ha paródiáról van szó. De nem csak a ZAZ-trió és Mel Brooks készítettek remek paródiákat ekkoriban.

Az egyik legkiválóbb krimiparódia, az 1977-ben készült (így még belefér az említett plusz-mínusz öt évbe) Meghívás egy gyilkos vacsorára a legnépszerűbb nyomozókat figurázza ki, amikor együtt kell megoldaniuk egy hátborzongató esetet – nem mellesleg telis-tele van sztárokkal: Peter Falk, David Niven, Peter Sellers, Maggie Smith, csak hogy néhányukat említsem. Szóra érdemes még a korszak kultikus horror-paródiája, a Gonosz halott 2, melyben Sam Raimi tulajdonképpen újraforgatta az első részt, csak ezúttal komikus felhanggal.

Érdekes és ritka jelenség, amikor egy rendező a saját filmjét parodizálja,

kapásból csak Jerry Zucker jut még eszembe, aki a Ghost rendezője is volt, és a Csupasz pisztoly 2 ½ -ben a legendás agyagozós jelenetet tette nevetség tárgyává.

 

Lefelé a lejtőn

Természetesen a teljesség igénye nélkül vesszük számba a paródiákat, hiszen egy ekkora cikk nem elég felsorolni az összes filmet – éppen ezért csak azokat említjük most, amik valamilyen módon kitűnnek a többi közül. A ’90-es évek egyik jelentős paródiája a Haláli fegyver, ami amellett, hogy

a ZAZ-trió hagyományait viszi tovább,

(nagyon hasonló képi és verbális humor), hatalmas sztárokat vonultat fel a mellékszerepekben, egy-egy jelenet erejéig. A író/rendező, Gene Quintano jegyzi amúgy a Rendőrakadémia harmadik és negyedik részének forgatókönyvét is, amik szintén elég jól sikerült darabok (bár csak részben lehet azt mondani rájuk, hogy a rendőrfilmek paródiái). Szintén a ZAZ-féle humort próbálta utánozni A báránysültek hallgatnak, de valahogy mégsem sikerült megfogni annak lényegét. A kétezres évek elején aztán a Wayans-testvérek is beszálltak a paródiába, és onnantól borult minden.

2000-ben mutatták be az első Horrora akadva-filmet, ami elsősorban Sikoly és a Tudom, mit tettél tavaly nyáron paródiája volt, meg úgy általában véve a tinihorroroké. A filmért a Wayans-tesók felelősek, egész pontosan Keenen Ivory Wayans rendezte, a forgatókönyvet Shawn Wayans, Marlon Wayans és Buddy Johnson írta, és az utóbbi két Wayans játszik is benne. Az első Horrora akadva igazából még működött is,

bár elsősorban a vulgáris humorra helyezte a hangsúlyt, de azt legalább stílusosan csinálta, és az obszcenitás sosem végpontja, hanem eszköze volt a poénnak.

Na, ezt nézték be a későbbi filmek, amik aztán elözönlötték a kétezres éveket.

 

A lealjasodás és a remény(keltés)

A Horrora akadvából eddig öt rész készült, folyamatosan csökkenő színvonallal, pedig a harmadik és negyedik részt David Zucker jegyzi és még Pat Proft, valamint Jim Abrahams is részt vett a forgatókönyvírásban, az ötödik esetében pedig Zucker és Proft írták a forgatókönyvet. Ezek annyira nem is kínosak, inkább csak fáradt és nyögve-nyelős a humoruk. Szóval nem is ezekről ejtek szót, hanem minden másról, ami megpróbálta meglovagolni a Horrora akadva sikerét, de cseppet sem értette annak lényegét. Ide tartozik többek közt a Már megint egy dilis amcsi film, a Spárta a köbön, a Bazi nagy film, a Katasztrófafilm, A vámpíros film, a Csajozós film, a Nincs Helsing - Rémes film és még sorolhatnánk.

Ezek a tucatgyártott, inkább kínos, mint vicces filmek egy magányos, ízlésficamos kamasz szintéjén próbáltak poénkodni, gyászos színészi játékkal körítve.

A kétezres években sajnos ez jelentette a paródiát. Igaz, volt egy próbálkozás, hogy visszahozzák a klasszikus, ZAZ-féle humort, de ez már a tévében történt.

Az Angie Tribeca - A törvény nemében című sorozat afféle Csupasz pisztoly a tévében, női főszereplővel. Sőt, valójában a Csupasz pisztoly is a tévéből került a moziba, hiszen eredetileg sorozat volt, Nagyon különleges ügyosztály címmel. Az Angie Tribeca teljes mértékben a ZAZ-trió humorát viszi tovább, több-kevesebb sikerrel:

a legtöbb poén túlhúzott és általában mindent megmagyaráznak, ahelyett hogy megfelelő kontextusba helyeznék.

Ettől függetlenül a sorozat négy évadon át ment, és Magyarországon is vetítette az HBO Comedy (később HBO 3).

 

A nevetséges jövő

Ha szigorúan vesszük, közel negyedszázada nem láttunk jó paródiát, de akinek nem jön be a Horrorra akadva, az már lassan harminc évnél tart. A közeljövőben viszont két klasszikus is visszatér, kérdés, hogy van-e bármi értelme ennek. A Csupasz pisztolyt Liam Neesonnel fogják felmikrózni, ami azért eléggé veszélyes egy olyan ikonikus színész után, mint Leslie Nielsen. Bár kétségtelen, hogy Neesonnek is van egy komikus oldala, amit ritkán használnak ki: elég csak a Ted 2-re gondolni, amiben tulajdonképpen saját magát parodizálja – különösképp a stáblista utáni jelenetben. A másik nagy visszatérő nem is remake, hanem egy folytatás lesz:

folynak ugyanis az Űrgolyhók 2. előkészületei, ráadásul maga Mel Brooks is részt vesz benne, aki idén lett 98 éves.

Az azonban nagy kérdés, hogy milyen fajta humort képviselnek majd ezek az új paródiák, és hogyan fogadja őket a közönség.

Ez is érdekelhet

Minden idők 10 legjobb paródiája

Kerek 30 éve mutatták be a mozik a Robin Hood, a fuszeklik fejedelmét, ami nemcsak a műfaj mestere, Mel Brooks, de minden idők egyik legjobb filmparódiája. Az évforduló kapcsán összegyűjtöttünk további 9 hasonlóan kacagtató filmet, amely valamilyen zsánerből csinált viccet.

Tovább

 

(via Scan)